Milyen előnyökkel jár, ha az apa megy gyedre?

Azon túl, hogy az apák egyre inkább igyekeznek kivenni részüket a gyermeknevelésből, érdemes anyagilag is megfontolni, hogy melyik szülő vegye igénybe a fenti támogatásokat. Hiszen aki többet keres, jóval nagyobb összegű juttatást kaphat. Azonban mielőtt amellett tennénk le a voksunkat, hogy az édesapa vegye igénybe az ellátásokat, alaposan járjunk utána, hogy megfelel-e az előírt jogosultsági feltételeknek.

A gyed esetében fontos, hogy az apa gyermeke születését megelőző két évben legalább 365 napig biztosított legyen, vagyis kereső tevékenységet folytasson.

Ha ennek a feltételnek eleget tesz az édesapa, akkor semmi akadálya, hogy ő vegye igénybe a gyed-et. Ráadásul a gyed extra program lehetővé teszi, hogy dolgozni is lehet a támogatás igénybevétele mellett.

Ha úgy dönt a család, hogy az apa kapja a támogatást (és marad otthon a gyermekkel), akkor az anya akár vissza is mehet dolgozni. Előfordulhat az is, hogy az apa csak magát az ellátást veszi igénybe, és közben ugyanúgy dolgozik. Ennek következtében a családi kasszába jóval több pénz kerülhet. Viszont akkor ebben az esetben vagy nem megy vissza az édesanya dolgozni és ő látja el a gyermeket otthon (melynek hátrányait a következő fejezetben részletezzük), vagy mindkét szülő dolgozik és valaki más (például a nagyszülő) gondoskodik a kicsiről. Annak ellenére, hogy ez nem egy megszokott felállás, a jogszabályok értelmében lehetőség nyílik rá.

Nézzünk egy rövid példát!

Egy családba hamarosan érkezik az első gyermek. Mindkét szülő több mint 365 nap biztosított jogviszonnyal rendelkezik, így jogosult a gyed igénylésére.

Ahhoz, hogy kiszámoljuk, milyen összegre vagyunk jogosultak, érdemes kalkulátort használni. Szerencsére számos ilyen található az interneten, és nincs más dolgunk, mint megadni néhány adatot, amely alapján az algoritmus elvégzi a szükséges számításokat.

Mindenképp meg kell adnunk, hogy anyaként mennyi ideig voltunk bejelentett munkaviszonyban (vagyis mennyi biztosított nappal rendelkezünk), mennyi a bruttó keresetünk, ha nem dolgoztunk, akkor rendelkezünk-e 1 év aktív hallgatói jogviszonnyal. Továbbá meg kell jelölni, hogy mi érvényesítjük a családi adókedvezményt vagy sem, illetve hogy mikor születik (született) meg a gyermekünk.

Tegyük fel, hogy a fenti édesanya munkabére bruttó 210.000 Ft. Neki bruttó 4.699 Ft naptári napi összegben kerül megállapításra az ellátás, ami azt jelenti, hogy nettó 110.250 Ft gyedre jogosult mindaddig, míg gyermeke be nem tölti második életévét.

Lássuk, mennyiben változik a helyzet, ha az anya helyett az apa veszi igénybe az ellátást!

Feltételezzük, hogy az édesapa jövedelme jóval magasabb, mint az édesanyáé, esetünkben bruttó 500.000 Ft. Itt is tudjuk használni a kalkulátort, azonban életbe lép a már fentebb kifejtett szabály, miszerint a gyed összege legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet, vagyis 2021-ben nem haladhatja meg a bruttó 234.360 Ft-ot. Ennek megfelelően az édesapának megállapított gyed nettó összege 175.770 Ft/hó.

Összességében elmondhatjuk a fenti példa alapján, hogy ha az édesapa igényelné a gyermekgondozási díjat, a család bevétele havonta több mint 65.000 Ft-tal növekedne. Ráadásul, ha a gyed extra igénylésével az apa visszamenne dolgozni, és ha az anyuka bevállalja, hogy otthon marad, még több pénz folyna be a családi kasszába, hiszen az édesapa a teljes fizetését is megkaphatná. Ebben az esetben 18 hónap alatt több mint 1,1 millió forint pluszbevétele lenne a példában szereplő családnak. Természetesen minden helyzet egyedi, de a fenti példa jól szemlélteti a nagyságrendeket, amiből már ki lehet indulni.

Milyen hátrányokkal számolhatunk?

Bár egészen jól hangzik, hogy növekedik a bevételünk, azonban ne felejtsük el, hogy az éremnek mindig két oldala van! Nézzük meg közelebbről, hogyan érintené az anyákat az, ha az apa igényelné a gyedet, miközben vissza is megy dolgozni.

Ebben az esetben az anyának jeleznie kell (a csed lejárta után) a munkahelyén, hogy nem megy vissza dolgozni, és mondjuk fizetés nélküli szabadságot kér a gyermek hároméves koráig. Ebben az esetben viszont magának kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amelynek összege 2021. január 1-je óta 8000 Ft (ezt minden hónap 12-éig kell befizetni a NAV számlájára).

Amíg az édesanya egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, az az időszak nem számít bele a társadalombiztosítási jogviszonyába, jogilag tehát kicsit olyan, mintha munkanélkülin lenne az anya. Ráadásul ez majd a későbbi nyugdíját is hátrányosan érintheti, hiszen ha valaki nem biztosított, az az időszak a nyugdíjába sem számít bele.

Plusz, ha a szülők szeretnének még egy gyermeket vállalni, miután az előző gyermekünk elérte a 2,5 éves kort, akkor így nem lesz meg az anyának a jogosultsága a csedre és a gyedre sem, hiszen ahhoz is 2 éven belül 365 napi biztosítási jogviszony megléte szükséges. Ez ráadásul azt is magával hozza, hogy táppénzt sem tud majd igénybe venni.

Ez pedig annyit jelent, hogy fél évig biztosan csak gyest fog kapni a második gyermek után, és ebben az esetben már csakis az apa tudja igényelni a gyedet, mivel csak neki lesz meg a kötelező jogviszonya.