Menü

Kék zónák

A születéskor várható átlag életkor a Földön a férfiak és nők esetében is 60 és 70 év közé tehető, viszont vannak olyan helyek a bolygón, ahol ezt a számot jócskán túllépik az ott lakók. Ezek a kék zónák.

Kék zónának nevezzük azokat a földrajzi helyeket, ahol az emberek úgy élnek az átlagosnál sokkal tovább, hogy igazából nem tesznek semmi különlegeset ezért és nem csak tovább élnek, hanem életminőségük nagyon jó és nem betegeskednek sokat. Magyarországon az átlag életkor 72 év, ami nem éppen az elsők között tündököl, a kék zónákban a 100 év az átlag. Jelenleg a Földön hat helyet sorolunk ide: Szardínia szigetét, mely Olaszország részét képezi, Okinava-t, amit Japánban találunk, Ikaria-t Görögországból, a Nicoya-fennsíkot Costa Rica-ból és Loma Linda települését az Amerikai Egyesült Államokból, majd 2023 szeptemberében bekerült a sorba Szingapúr is.

Amikor elkezdték kutatni, hogy miért élnek olyan sokáig ezeken a területeken az emberek, akkor volt egy igen fontos közös nevező, mégpedig az, hogy mindegyik helyen egy dolgot tartottak szem előtt, hogy nem az egészségükkel foglalkoznak, hanem csak élik az életüket. Mivel mindegyik zóna egy külön kultúra része, így van pár dolog, amit felvehetünk a mindennapi életünkbe, melyekkel hozzátehetünk az egészségesebb életforma kialakításához.

Mindenki odafigyel a mindennapos, intenzív mozgásra, de arra is, hogy mindig szánnak időt testi-lelki feltöltődésre is, mint teaszertartások, imádkozás vagy szieszta. Háttérbe szorul a kávé- és koffeinfogyasztás, inkább lefekszenek egy kicsit pihenni délutánonként. Előtérbe helyezik az egészséges táplálkozást. Általában addig eszünk, amíg a tányérunkon van valami, de ezek az emberek csak addig fogyasztanak, amíg jól esik nekik. Rengeteg zöldséget fogyasztanak, viszont annál kevesebb húst és tejterméket esznek. Alapételnek számít a bab, a rizs, a különböző salátafélék, és a teljes kiőrlésű gabonák.

Figyelnek az étel minőségére és arra is, hogy étkezés közben minden figyelemelterelő dolgot kikapcsolnak, vagyis az asztalnál esznek és nem telefonálnak, tv-t néznek, hanem élvezik az ízeket. Nagyon fontos a közösségek fenntartása, mellyel megszűntetik az elmagányosodás fogalmát. Rendszeresen szerveznek közösségi programokat, túráznak a természetben, vagy csak segítenek a ház körüli teendők elvégzésében. A közösségi médiában megválogatják, hogy ki láthatja tartalmaikat, előnyben részesítik olyan emberek követését, akikkel hasonló az életszemléletük és érdeklődési körük., így kiküszöbölik a mindennapos bosszankodást. Ez egyfajta összpontosítás arra, hogy céltudatuk megmaradjon és ne térjenek le a számukra kijelölt útról.

A kék zónák nagyon különleges helyek a Földön, ahol a kialakított életvitelük alapján az emberek átlagban 100 évig élnek. Érdemes pár tippet ellesnünk tőlük és életünkbe beiktatnunk, hogy egy egészségesebb és céltudatosabb életformát alakíthassunk ki.

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.