A mosás szabályai

Előbb-utóbb minden ember életében eljön a pillanat, hogy találkozik egy mosógéppel, és a hozzátartozó ruhadombbal. A szennyes ruhák pedig örökös küzdelmet jelentenek. Noha a mai mosógépekkel, és szárítógépekkel a mosás nem nagy feladat, hiszen a gépek elvégzik helyettünk a fő feladatot, viszont így is számos olyan szabály, ötlet van, amelyeket érdemes fejben tartani.

Nem mindegy a hőfok!

A megfelelő hőfok beállítása függ a ruhadarabtól és a szennyeződés mértékétől is. A mosógép akkor használja a legtöbb energiát, amikor felmelegíti a vizet, így valójában a magas hőfok sem fogyaszt sokkal több energiát. A legtöbb ruha esetében elég a 30-40 fokos mosás, ezzel szemben például törölközőket, fehérneműket, és ágyneműket már 60 fokon érdemes mosni, ez különösen betegség esetén javasolt. Viszont sokan egybemossák a fehérneműket más ruhákkal, ilyenkor mindenképp az alacsonyabb hőfokot érdemes tartani.

Ezzel párhuzamosan 30 fokon érdemes a különböző érzékeny anyagokat mosni, mint például a fehér ingek, selyem, vagy éppen a nagyon műszálas anyagok.

Másik szempont, hogy a ruháinkat persze összemossuk, viszont sokan ódzkodnak a konyharuhákat, esetleg a földön lévő szőnyeget még egymás mellé rakni is, ami azért érthető, hiszen persze minden tiszta lesz, de nem érdemes összekeverni azokat a ruhákat amelyekkel a tányért törölgetjük, a szoba előtti lábtörlővel. Ráadásul az igénytelenebb anyagokat, vagy amelyek nem ruhaként funkcionálnak, hanem például takarítunk vele, mindenképp érdemes magasabb hőfokon mosni a fertőtlenítés miatt is.

Milyen mosószert válasszunk?

A folyékony mosószer előnye, hogy a porhoz képest könnyebben feloldódik, így a kézi mosáshoz és a gyors/alacsonyabb hőmérsékletű mosási programokhoz is jobban használható. Előkezelhetjük vele továbbá a makacsabb foltokat, és kézzel is rásegíthetünk egy-egy folt kimosására. A kapszulás mosószer esetén viszont nem kell bajlódni az adagolással, hanem egyszerűen csak bedobhatjuk a mosógépbe a ruhák közé a kapszulát.

Viszont a mosógépek többsége teljesen jól adagolja a folyékony mosószert, emiatt az emberek többsége ezt használja, és szerintem messze a legelterjedtebb a folyékony mosószer.

Valamint egy családban örök dilemma, hogy mennyi öblítőt tegyünk a ruhákhoz, hiszen van, aki szerint akkor jó ha az egész ház illatos lesz a ruháktól, és van aki csak fél kupakkal rak. Az azért biztos, hogy alsóneműk, ágyneműk esetén nem érdemes annyi vegyszert használni hiszen mégiscsak közvetlenül érintkezünk hosszasan az anyaggal, viszont a koszolódó háztáji ruháknál, konyharuháknál több mosószert is lehet alkalmazni a tisztább hatás miatt. Valamint az öblítők lágyítják is a ruhákat, ezzel elősegítve a mosást és a száradást is.

Ha pedig a ruhák nagyon lekoszolódnak, akkor a legegyszerűbb kézzel előmosni magát a ruhát, és kimosni a nagyon makacs, erős szennyeződéseket, majd csak ezután betenni a gépbe, ezzel segítve, hogy maga a koszos, rászáradt folt is kijöjjön a ruhából.

A színek dilemmája

A színek szerinti mosás szabálya, hogy legalább 2 kupacot különítsünk el: a fehéreket, és a színes ruhákat. Viszont itt érdemes azért a nagyon sötét anyagot megkülönböztetni. Ha bizonyos ruhák nagyon sötétek, akkor érdemes őket külön akár egy rövid programon kimosni, ezzel elősegítve, hogy az élénk kék pólónk, nem keveredik a fekete műszálas pulóverrel. Bár léteznek már különböző színfogó kendők, amik “megfogják” a színeket, azért nem érdemes megkockáztatni egy piros-fehér, vagy egy fekete-fehér ruhamosást ezekkel az eszközökkel sem. Elsőre lehet nem veszünk észre a változást a ruhán, viszont egy idő után a ruha színe meg fog változni, és teljesen kifakul, vagy elszíneződik.

Pakold ki a zsebeket!

Fontos tipp, hogy mosás előtt minden zsebet ürítsünk ki, hiszen nem sok bosszantóbb dolog van annál, mint amikor egy papír zsebkendő apró darabjait kell szedegetni a tiszta ruhákról, vagy a legjobb érzés mikor a zsebkendő “belekeményedik” a mosástól a nadrág zsebébe, és azzal játszhatunk unalmunkba. Arról nem is beszélve, hogy esetleg valami értékesebb marad a nadrág zsebében, mint például az 5-ös lottó nyerő szelvénye. Emellett a mosógép forgó mozgása miatt a szövetszálak roncsolódhatnak, emiatt bizonyos ruhákat érdemes kifordítani, valamint a pulóvereket, kabátokat széthúzott cipzárral mosni, mivel így jobban átjárja őket a víz, majd később könnyebben is száradnak meg.

Mi történik a mosás után?

A mosáshoz kapcsolódó másik folyamat a ruhák szárítása, amelyet persze sokan szárítóállványon szárítanak meg a centrifugálás után. Mivel a modern mosógépek nagyon gyorsan, és erősen tudnak centrifugálni, emiatt szinte már-már szárazra tudnak szárítani bizonyos ruhákat. Viszont van, aki inkább szárítógépet használ, amely lényegében véve ugyanúgy hozzátartozik a mosáshoz. Persze az is lehetséges, hogy rengeteg mosnivalóval kell megbirkózni minden nap, mint például egy szállodában, emiatt szükséges a szárítógép, valamint a hidegebb időszakban sok ruhanemű nem feltétlenül szárad meg, nem is feltétlenül a hideg, hanem sokkal inkább a pára miatt.

Az biztos, hogy a szárítógépek biztosan kíméletlenebbek a ruhákkal, mintha állványon száradnak, hiszen mégiscsak egy gépben forognak órákig miközben fújja rájuk a meleg levegőt. Viszont ha gyorsan kell ruhát mosni, akkor nincs idő várni, A szárítógépek esetén is vannak különböző hosszúságú, és intenzitású programok, amelyeket érdemes betartani, mivel például a szintetikus anyagokat mindig finomabb módon szárítja a gép, mint például a pamut anyagokat. Valamint a legtöbb gép csont szárazra tudja szárítani a ruhát, viszont ha otthon is tudunk rajtuk szárítani, akkor nem feltétlenül ez a legjobb választás, elég ha úgymond a nagyja vizet kiszárítjuk a ruhákból.