Menü

Melyik fajta méz mire jó?

A méz nagyon sok előnyös tulajdonsággal bír. A magam részéről, bár nyilván tudom, hogy cukor - ha egészségügyileg nem tiltott a fogyasztása pl. allergia, cukorproblémák és egyéb betegségek esetén – számomra nem volt még olyan diéta, amibe ne fért volna bele mértékkel az egészséges méz.

Ez az arany nedű nemcsak immunerősítő, nemcsak a szervezet ellenálló képességét növeli, hanem jó a bélflórára, az emésztésre, a vérellátásra, továbbá antibakteriális és gyulladáscsökkentő is, emellett azt is tudom, hogy egyik fajtája (repceméz) még a refluxra is nagyon hatásos. Azt pedig még nem is említettem, hogy a kozmetika és a szépségipar milyen sokrétűen használja, miért is ne tennék, hiszen több, mint 200 értékes tápanyagával elősegíti a bőrsejtek újra képződését és gátolja az öregedést, ezen felül fertőtlenít; hidratál; megszépít; gazdag ásványi anyagokban, vitaminokban, antioxidánsokban, aminosavakban és enzimekben.

A méz számos betegségre lehet gyógyír. Fajtája attól függ, hogy a kaptárban lakó méhek hányféle növényről gyűjtik össze a virágport.

A vegyes virágméz sokszínű, de minden esetben kizárólag virágok nektárjából készül és sokféle illóolajat, ásványi elemet tartalmaznak, jó immunerősítő, ajánlott gyerekeknek és időseknek egyaránt, s hatásos a fertőző légúti betegségek esetén.

A hársmézet mindenki ismerheti, erős és jellegzetes illata, íze van. Többek között légúti hurutok, görcsös, lázas állapot esetén ajánlott.

Közkedvelt az akácméz, mely világos, zöldessárga színű, sokáig folyékony állapotban maradó, akácvirág illatú méz. Nálunk Hungaricumnak számít, keresett export termék. Szintén fogyasztható légúti megbetegedések esetén, emésztési zavarokra, az immunrendszer erősítésére. Méregtelenítő, májregeneráló hatása mellett csonterősítő is.

A különlegesebb levendulaméz nyitott sebek kezelésére kiválóan alkalmas, de ajánlják álmatlanság, vesepanaszok és bélférgesség ellen is.

Említettem refluxra a repcemézet, nos alacsony savassága miatt nagyon kímélő az érzékeny gyomorhoz, emiatt is ajánlott gyomorsav-túltengésre.

Létezik gesztenyeméz is, kesernyésebb ízvilágú, lassabban kristályosodó méztípusunk. Vérszegénység, kimerültség, legyengült állapot és étvágytalanság esetén alkalmazható sikerrel.

A selyemfűméz kissé matt színű, magas gyümölcstartalommal, ez is Hungaricumnak számít. Égési sérülésekre, sebekre kiváló, ugyanis gyulladáscsökkentő hatása van.

Mézet sokféleképp szeretünk fogyasztani, teába, pirítósra, friss kenyérre, vajjal-vaj nélkül, süteményekre, de még kávéba is. Nagyon egészséges csodaszirupról van szó, aki megteheti, aki fogyaszthatja, feltétlen iktassa be a napi érkezéseibe.

Probiotikumok és probiotikus ételek

Megannyi oldalról halljuk, hogy mennyire fontos a probiotikumok, hogy jól érezzük magunkat, de vajon mik ezek és hogyan vigyük be a szervezetünkbe?

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

Gyümölcsök, amelyekről Európában alig hallunk

A trópusi finomságok felhozatala jóval gazdagabb annál, mint amit a hazai piacokon megszokhattunk. A mangó, a sárkánygyümölcs vagy a maracuja ugyan már széles körben ismert, de az esőerdők mélyén olyan különlegességek teremnek, amelyek Magyarországra szinte egyáltalán nem jutnak el. Ezek sokszor nemcsak ízükben, hanem kulturális jelentőségükben is egyediek.

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.