Menü

Szelén – mi ez és miért fontos a szervezetünknek?

Sokféle antioxidáns található a környezetünkben, amikre szüksége van a testünknek, figyelni kell, arra, hogy bejuttassuk szervezetünkbe, mivel nem tudjuk magunktól előállítani. Egy ilyen anyag a szelén is.

A szelén egy mikroelem, ami csak 10-15 mg mennyiségben található meg a szervezetünkben. Úgy nevezett esszenciális tápanyag, amit táplálkozással tudunk pótolni, és akármennyire is nem figyelünk kellően erre, létfontosságú számunkra, hiszen hiányában komoly betegségek kialakulásának veszélye állhat fenn. A szelén abban fog segíteni nekünk, hogy immunrendszerünk erős maradjon, megfelelő szinten tartsa a mentális frissességünket, segítse a pajzsmirigyünk és hasnyálmirigyünk helyes működését, lassítsa a szövetek öregedését, csökkentse a szív- és érrendszert érintő problémákat, megelőzze a szem betegségeinek kialakulását, és fenntartsa mindkét nem esetében a termékenységet. Nyomelemként hasznos lehet az ízületi gyulladások kezelésénél és a daganatos megbetegedések egy részének kialakulását is megakadályozza.

Hiányának legfőbb tünetei a fáradékonyság, a túlzott pigmentáció, vagyis az ember bőrén egyre több májfolt és anyajegy jelentkezik, erősebb hajhullás, töredező körmök. Férfiak esetében a spermiumok képződésében és érésében zavar léphet fel, nőknél pedig meddőség alakulhat ki, várandósság alatt hiányában pedig kis születési súly várható a babánál, későbbiekben növekedési elmaradást okozhat. Előfordulhat izomfájdalom, izmokat érintő betegség, máj- és hasnyálmirigy probléma.

Túladagolás is előfordulhat, kezdetben ennek tünetei ugyanolyanok, mint a hiány kialakulásakor, vagyis hullik a hajunk, töredezik a körmünk, de előjöhet ingerlékenyég és hányás is. Szelénmérgezés esetén, amit szelenózisnak nevezünk kialakulhatnak bőrelváltozások, fokhagyma szagú lehelet, idegrendszeri zavarok és a fogak károsodása.

Szervezetünkbe táplálkozás és vitamin készítmények szedésének útján kerülhet be, mivel mint említettem, nem tudjuk előállítani magunktól. Amennyiben nem akarunk tablettákat szedni, oda kell figyelnünk arra, hogy mit eszünk. A szelén megtalálható a tojásban, húsban, a halakban, a tejben és a hüvelyes zöldségekben, aki pedig szereti a belsőségeket, a májban és a vesében is fellelhető. Tabletta formájában érdemes olyan multivitamint keresni, amiben nem csak szelén, hanem E-vitamin is található, mivel erősítik egymás jótékony hatását. A napi ajánlott adag egy felnőtt ember számára 55 mikrogramm, de várandós nőknek magasabb mértékben, 60-70 mikrogrammnyi mennyiséget is be kell vinni, hogy a babát is ellássa.

A szelén egy nagyon fontos élettani szerepet betöltő mikroelem, segít a mindennapok gördülékenyebbé tételében, erősíti immunrendszerünket, segít a gyermekvállalásban, és frissen tartja mentális egészségünket.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?