Menü

A segélyhívás menete

Bármikor kerülhet valaki olyan helyzetbe, hogy segélyhívást kelljen indítania, segítséget kelljen kérnie, vagy nyújtania, ehhez pedig fontos tudni, hogy milyen telefonszámot tárcsázzon és milyen módon kell a segélyhívást lebonyolítani. A 112-es számot és annak tárcsázását pedig már egészen kicsi gyermekeinknek is meg kell tanítanunk.

MI A 112-ES SEGÉLYHÍVÓSZÁM?

Hazánkban és az Európai Unió számos országában egységes segélyhívószámként működik a 112. A 112-es szám az Európai Unió tagállamainak a nap 24 órájában hívható segélyhívó száma, amelynek hívásával azonnali segítség kapható a készenléti szervektől (Rendőrség, Mentőszolgálat, Katasztrófavédelem). A 112-es segélyhívószámot azzal a céllal hozták létre, hogy a bajbajutottaknak csak egyetlen segélyhívószámot kelljen hívniuk.

A korábban használatos 104 (mentők), 105 (tűzoltóság) és 107 (rendőrség) segélyhívó számokat 2014-ben kezdték a 112-es számra átirányítani.

A 112-es segélyhívó szám minden nyilvános, vezetékes és mobiltelefonról ingyenesen hívható, a legtöbb mobiltelefonon a billentyűzár feloldása és hálózat nélkül is.

A 112-es segélyhívást hazánkban Miskolcon és Szombathelyen fogadják, itt vannak a hívásfogadó központok, ahonnan továbbítják a bejelentéseket az illetékes szervekhez.

Segélyhíváskor milyen információkat kell elmondani?

Elsősorban az alábbi alapinformációkat mindenképp el kell mondani, a lehetőségekhez és körülményekhez képest nyugodtan és érthetően:

a bejelentő neve, telefonszáma,
az esemény helyszíne,
hogy mi történt, kinek van szüksége segítségre,
felmerül-e közvetlen életveszély,
a sérültek számát és a sérüléseiket,
illetve, hogy műszaki mentés szükséges-e.

A megfelelő segélyhívás alapján kerülnek riasztásra az adott feladat ellátásához szükséges szervek (tűzoltóság, rendőrség, katasztrófavédelem).

A segélyhívó szám életet menthet, ezért a vonal indokolatlan hívása és foglalása terheli a rendszert, ezért a segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő használata és a valótlan bejelentés is szabálysértésnek minősül, mely pénzbírság megfizetését vonhatja maga után.

A segélyhívást egy szakképzett diszpécser fogadja, aki célirányos kérdések alapján rövid időn belül dönt, hogy hova kapcsolja tovább a hívást.

Fontos, hogy a segélyhívó, a segítség megérkezéséig – amennyiben a helyszín biztonságos, tehát nem áll fenn elektromos feszültség, gázszivárgás, tűz, füst, vagy robbanásveszély - kezdje meg a halaszthatatlan, életmentő beavatkozásokat (pl. újraélesztés, vérzéscsillapítás), s minden esetben viseljen védőkesztyűt, maszkot, különösen fontos ez járványok idején.

A mentők elérhetőek az ingyenes letölthető „ÉletMentő” applikációval is, melyen keresztül segítséget lehet kérni egyetlen gombnyomással.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?