Menü

Vitaminok: mit mivel mikor és hogyan

A vitaminokkal kapcsolatos legfontosabb kérdések, melyeket érdemes tisztázni mielőtt elkezdjük szedni őket: a mikor, a mit mivel és a hogyan.

A legtöbb vitamint a legjobb ételekkel bevinni a szervezetbe, természetes úton, ám vannak olyan helyzetek, pl. bizonyos diéták, szigorú étrendek, mentes és speciális ételek, tartós betegségek, vagy egy adott életkor felett, amikor étrendkiegészítőkkel kell pótolni a hiányt és kiválasztani a megfelelő vitaminokat.

Amit talán nem mindenki tud, hogy mely vitaminokat mely ételekkel, italokkal nem ajánlott együtt fogyasztani, illetve már az elején le kell szögezni, hogy az alkoholfogyasztás és a dohányzás jelentősen gátolja több vitamin hasznosulását.

A következők együttes fogyasztása esetén vegyük figyelembe a következő szempontokat:

A kávé és a B1-vitamin együtt nem jó páros! A kávéban és a teában található csersav, illetve a szénsavas italok fogyasztása csökkentik a B1-vitamin felszívódását.

Általános szabály, hogy az ásványi anyagok felszívódása savas közegben az ideális, ezért jó például a vastablettát C vitaminnal vagy savas hatású ételekkel együtt (pl. paradicsom, citrusfélék) szedni. Kisfiaimnak a mai napig a vasat C vitaminnal adom, erre gondosan ügyelek és arra, hogy tejet ne igyanak az azt követő egy órában. A vasat tartalmazó vitamint és a többi vitaminkészítményt 2-3 óra különbséggel célszerű bevenni.

A vitaminok két csoportra oszthatók. Vannak vízben és zsírban oldódó vitaminok.

A vízben oldódó vitaminok a felszívódás után fejtik ki hatásukat, a felesleg pedig távozik. Túladagolástól ezért nem kell tartani.

A zsírban oldódó vitaminok jobban felszívódnak, ha étkezéskor vesszük be őket, azonban a felszívódásukat rontja, ha egyszerre több, különböző zsírban oldódó vitamint veszünk be.

Magnéziumot D vitaminnal együtt érdemes szedni, a magnézium és a B6-vitamin pedig optimalizálják egymás hatását.

Lehetőleg az életkorunknak, nemünknek, fizikai aktivitásunknak megfelelően válasszunk étrend-kiegészítőt, melyek megfelelő arányban tartalmazzák a szükséges összetevőket. A szakemberek a vitaminkészítmények szedését általában kúraszerűen javasolják.

A vitaminok többségét legjobb esetben táplálékaink részeként vigyük be a szervezetünkbe, ezért is ajánlott minél többször nyers zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, illetve a fermentáltan bevitt tápanyagok is nagyon hatékonyak.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?