Munkamánia tünetei és kezelése
- Dátum: 2023.01.11., 05:33
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- állapot, betegség, bűntudat, fizikai, függőségi állapot, idegösszeroppanás, jelenség, kezelés, lelki, megelőzés, menedzser-betegség, mentális, munkamánia, orvosi kezelés, pszichoszomatikus betegség, testi, tünet, workalcoholism
Olyan függőségi állapotról lesz szó, amelyben a munka drogként funkcionál, az élet egyetlen értelmévé válik, háttérbe szorítva magunkat, családunkat, barátainkat, egészségünket. Gyakorlatilag minden mást. Mi a munkamánia, hol kezdődik és mit lehet tenni, ha kialakul?
Ez is egy függőség. „Workalcoholism” – így is nevezik a munkamániát és egy betegségről van szó. Komoly betegségről. Aki ebben szenved, szinte belefullad egy olyan állapotba, melyben a boldogság, elégedettség, öröm egyetlen forrása a munka, az elvégzett feladat, mely minden mást kitaszít az életből.
Szakemberek szerint ez nem új keletű jelenség, nem napjaink menedzser-betegsége, már 1852-ből vannak feljegyzések erről.
Aki sokat dolgozik már egyből munkamániás?
Nem. Aki munkamániás, az nem pusztán „csak” sokat dolgozik, hanem jellemző rá, hogy egyáltalán nem élvezi a tevékenysége gyümölcsét, sőt, inkább folytonos rossz érzésekkel küzd és szabadidejében bűntudata van, nem tudja jól érezni magát.
Egy munkamániás nem képes delegálni a feladatokat, nem bízik a kollégái teljesítményében, szorong, hogy az irányítás kicsúszik a kezei közül és ezért mindent inkább magára vállal, a következmények pedig lelki és testi problémákban mutatkoznak meg, mely akár idegösszeroppanáshoz is vezethet.
Az állapot fizikai tünetei, többek között stressz és az ahhoz kapcsolódó betegségek, szenvedélybetegségek (italozás, dohányzás), gyomorfekély, szív- és érrendszeri betegségek.
A család és a barátok eleinte csak azt látják, hogy valaki sokat dolgozik, majd később már csak kizárólag a munkájáról képes beszélni és végül agresszívvé válik, ha szóba hozzák a problémát. A munkamánia nem azonos az alkalmankénti túlórázással. Aki a munkája rabja, az teljesen elhanyagolja a családját, a barátait, szabad idejében is szinte kizárólag a munka tölti ki az életét.
A következmények súlyosak, a lista hosszú, a betegségek pedig nem maradnak el: szívritmuszavar, magas vérnyomás, állandó fejfájás, idegeskedés miatti álmatlanság, hasi panaszok, mellkasi fájdalom, emésztési zavarok, hangulatváltozás, fekélyek, pánikbetegség, pszichoszomatikus betegségek és még sorolhatnánk.
A munkamániás mentálisan és fizikailag is előbb-utóbb kimerül, szervi bajok lépnek fel nála, s csak ilyenkor megy el orvoshoz.
A közhiedelemmel ellentétben a munkamánia nemcsak a felső vezetők állapota, betegsége, hanem alacsonyabb beosztásúak is érintettek ebben, sőt háztartásbeli nők is.
Mit lehet tenni?
A munkamániások általában nem tudják magukról, hogy betegek, elutasítóak, ezért a gyógyulás sem könnyű, hiszen meg kell tanulniuk lassítani, nemet mondani az újabb munkákra, kevesebbet vállalni és kényszeríteniük kell magukat arra, hogy valóban pihenjenek.
A munkamánia meg is előzhető?
Igen! Amerikai szakértők felhívták a figyelmet arra az 5 pontra, mellyel a betegség elkerülhető.
1. Sorrend: a feladataink között sorrendet kell felállítani.
2. Helyettesítés: új tevékenységet csak akkor vállalhatunk, ha egyről lemondunk.
3. Egyszerre csak egy dolgot csináljunk és arra koncentráljunk.
4. Mielőtt valami új munkába kezdünk, ellenőrizzük, hogy van-e elegendő erőnk és energiánk az elvégzésére. Gondoljuk át, mit tudunk elvállalni és elvégezni és milyen határidővel.
5. Legyünk elégedettek azzal, amit elvégeztünk. A türelmetlenség, rohanás csak feszültebbé tesz.
Ha ezek nem segítenek, akkor az eset súlyosságától függően orvosi kezelésre lehet szükség. Kívánom, hogy erre ne kerüljön sor és találják meg a munka és a magánélet egyensúlyát.
A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?
A helyes kommunikàció egy pàrkapcsolatban

A kapcsolati kommunikáció minősége valóban döntő szerepet játszik a párkapcsolatok elégedettségében és tartósságában. Az érzelmeink, szükségleteink és vágyaink kifejezése lehetővé teszi, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsunk ki partnerünkkel. A hatékony kommunikáció nemcsak a verbális megnyilvánulásokat foglalja magában, hanem a nonverbális jeleket és a hallgatás képességét is.
Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.