Munkamánia tünetei és kezelése
- Dátum: 2023.01.11., 05:33
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- állapot, betegség, bűntudat, fizikai, függőségi állapot, idegösszeroppanás, jelenség, kezelés, lelki, megelőzés, menedzser-betegség, mentális, munkamánia, orvosi kezelés, pszichoszomatikus betegség, testi, tünet, workalcoholism
Olyan függőségi állapotról lesz szó, amelyben a munka drogként funkcionál, az élet egyetlen értelmévé válik, háttérbe szorítva magunkat, családunkat, barátainkat, egészségünket. Gyakorlatilag minden mást. Mi a munkamánia, hol kezdődik és mit lehet tenni, ha kialakul?

Ez is egy függőség. „Workalcoholism” – így is nevezik a munkamániát és egy betegségről van szó. Komoly betegségről. Aki ebben szenved, szinte belefullad egy olyan állapotba, melyben a boldogság, elégedettség, öröm egyetlen forrása a munka, az elvégzett feladat, mely minden mást kitaszít az életből.
Szakemberek szerint ez nem új keletű jelenség, nem napjaink menedzser-betegsége, már 1852-ből vannak feljegyzések erről.
Aki sokat dolgozik már egyből munkamániás?
Nem. Aki munkamániás, az nem pusztán „csak” sokat dolgozik, hanem jellemző rá, hogy egyáltalán nem élvezi a tevékenysége gyümölcsét, sőt, inkább folytonos rossz érzésekkel küzd és szabadidejében bűntudata van, nem tudja jól érezni magát.
Egy munkamániás nem képes delegálni a feladatokat, nem bízik a kollégái teljesítményében, szorong, hogy az irányítás kicsúszik a kezei közül és ezért mindent inkább magára vállal, a következmények pedig lelki és testi problémákban mutatkoznak meg, mely akár idegösszeroppanáshoz is vezethet.

Az állapot fizikai tünetei, többek között stressz és az ahhoz kapcsolódó betegségek, szenvedélybetegségek (italozás, dohányzás), gyomorfekély, szív- és érrendszeri betegségek.
A család és a barátok eleinte csak azt látják, hogy valaki sokat dolgozik, majd később már csak kizárólag a munkájáról képes beszélni és végül agresszívvé válik, ha szóba hozzák a problémát. A munkamánia nem azonos az alkalmankénti túlórázással. Aki a munkája rabja, az teljesen elhanyagolja a családját, a barátait, szabad idejében is szinte kizárólag a munka tölti ki az életét.
A következmények súlyosak, a lista hosszú, a betegségek pedig nem maradnak el: szívritmuszavar, magas vérnyomás, állandó fejfájás, idegeskedés miatti álmatlanság, hasi panaszok, mellkasi fájdalom, emésztési zavarok, hangulatváltozás, fekélyek, pánikbetegség, pszichoszomatikus betegségek és még sorolhatnánk.
A munkamániás mentálisan és fizikailag is előbb-utóbb kimerül, szervi bajok lépnek fel nála, s csak ilyenkor megy el orvoshoz.
A közhiedelemmel ellentétben a munkamánia nemcsak a felső vezetők állapota, betegsége, hanem alacsonyabb beosztásúak is érintettek ebben, sőt háztartásbeli nők is.
Mit lehet tenni?
A munkamániások általában nem tudják magukról, hogy betegek, elutasítóak, ezért a gyógyulás sem könnyű, hiszen meg kell tanulniuk lassítani, nemet mondani az újabb munkákra, kevesebbet vállalni és kényszeríteniük kell magukat arra, hogy valóban pihenjenek.

A munkamánia meg is előzhető?
Igen! Amerikai szakértők felhívták a figyelmet arra az 5 pontra, mellyel a betegség elkerülhető.
1. Sorrend: a feladataink között sorrendet kell felállítani.
2. Helyettesítés: új tevékenységet csak akkor vállalhatunk, ha egyről lemondunk.
3. Egyszerre csak egy dolgot csináljunk és arra koncentráljunk.
4. Mielőtt valami új munkába kezdünk, ellenőrizzük, hogy van-e elegendő erőnk és energiánk az elvégzésére. Gondoljuk át, mit tudunk elvállalni és elvégezni és milyen határidővel.

5. Legyünk elégedettek azzal, amit elvégeztünk. A türelmetlenség, rohanás csak feszültebbé tesz.
Ha ezek nem segítenek, akkor az eset súlyosságától függően orvosi kezelésre lehet szükség. Kívánom, hogy erre ne kerüljön sor és találják meg a munka és a magánélet egyensúlyát.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Mindenkinek van szerencseszáma - a Tiéd melyik?
Van, aki a hármasra esküszik, más a hetest tartja különlegesnek, és akadnak olyanok is, akik egy születési dátumhoz vagy egy fontos életeseményhez kötik a „szerencseszámukat”. De vajon valóban mindenkinek van ilyen száma, vagy csupán az emberi elme játéka az egész?
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.
Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?
Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?
Történetek a rendetlenségben – A cluttercore jelenség
A minimalista szemlélet hosszú ideig uralta a lakberendezési és életmódtrendeket, ám manapság egy új irányzat kezd elterjedni, amelyet cluttercore-nak hívnak. A letisztult terek, az üres polcok és a kapszulagardróbok korábban mind azt sugallták, hogy a boldogság a mértéktartásban rejlik. Csakhogy egy idő után az egyszerűségből éppen a személyesség és az egyediség érzése veszett el.