Menü

Kik azok a mandula anyák?

A kifejezést bevallom nem ismertem, utána is olvastam, hogy kikről is van szó, s megdöbbenve tudtam meg, hogy a mandula anyák azok, akik állandó fogyókúrával mérgezik lányaik életét. Honnan ez a kifejezés, miért mandula és miért viselkednek így? Erről lesz szó mai cikkünkben.

Vajon meddig lenne elég pár szem mandula egy nap folyamán? Bele se gondoljunk ebbe, nehogy már a gondolattal étkezési zavar szülessen némelyek fejében, mindössze azért hoztam fel a témát, hiszen a mandula anya kifejezés innen ered. Néhány szem mandula alapos elrágcsálásával próbálják éhségüket megszüntetni, ezáltal tovább bírni a nyilvánvaló koplalást, hogy a lehető legtovább a legkarcsúbbak maradjanak.

A fogalom új, de a jelenség régi, hiszen a koplalás, az önsanyargatás, a vékonyság hajszolása, a bűntudat érzése evés után nem újkeletű. A fogyókúra megszállottjai talán étkezési zavarukat sosem ismerik el nyíltan, pedig számukra a vékonyság mindennél fontosabb.

A mandula anyák lányaikat is ebbe a betegségbe hajszolják, hiszen nekik is azt tanácsolják, hogy mindössze pár szem mandulát rágcsáljanak és ezzel csillapítsák éhségüket.

Sajnos nem segít a helyzeten, hogy a vékonyság évtizedeken keresztül volt a szépség alapvető jelképe, s ez a trend talán most igyekszik megtörni és kilépni abból a kliséből, hogy csak egyféle szépség létezik.

Nagyon veszélyes, amit a mandula anyák tesznek lányaikkal hiszen már korán kialakítják bennük az étellel, étkezéssel való nem megfelelő kapcsolatukat, amitől akár életük végéig étkezési zavarban szenvedhetnek és ez súlyos következményekkel járhat.

Olyan mandula anyáról is olvastam, aki felszólította gyermekék a sport abbahagyására, ugyanis csak „étvágyat csinál”.

A legfontosabb dolog, amit egy anya tehet a lánya számára, hogy egészséges életmódra, rendszeres sportra tanítja a gyermekét, ebben mutat példát, nem a kalóriák megszállott számolgatásában.

Meg kell tanítani őket arra, hogy szépségük nem függ attól, hogy mit mutat a mérleg, nem attól lesz valaki boldogabb, ha minél többet fogy, hanem számtalan más csodás tulajdonságért, melytől ők is értékes emberek, ennek pedig semmi köze sincs ahhoz, hogy aznap mit ettek.

Természetesen nem fogom a másik végletű szülőt sem dicsérni, akik „tömik” gyerekeiket, akik egész nap édességet tolnak a gyerekükbe és mozgásszegény életmód jellemzi őket.

A hangsúly és az arany középút a mértékletességen van. Ha pedig bárki cikkem elolvasása után saját evészavarára ismer, soha nem késő felkeresni egy szakembert, aki önsanyargatás helyett megfelelően összeállított étrenddel segíti, hogy csinosak, karcsúak, mégis egészségesek és fittek, erősek, boldogok lehessünk.

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.