Menü
  • Életmód
  • Karácsonyi szokásaink

Karácsonyi szokásaink

Ahány ház, annyi szokás, tartja a mondás, ami azért jó, mert ettől vagyunk különbözőek. Igaz ez az ünnepeinkre is, de vannak dolgok, amik egy adott ország ünnepi szimbólumai, sokszor pedig nem is tudjuk, hogy mi áll mögöttük.

Magyarországon, mint sok más területen is, az ünnepeink legtöbbször vallási alapúak. Gondolok itt arra, hogy keresztény szokás szerint járunk Húsvétkor, de karácsonykor is. Böjtölünk, vagy éppen falusi szokásainkat ültetjük át mindennapi városi életünkbe.

Ami a karácsony közeledtét jelzi, az a Luca nap. A monda úgy tartja, hogy december 13-án a sötétséggel Szent Luca boszorkánnyá alakul, és ez ellen kell védekeznünk. Jobban tesszük, ha ajtónk kulcslyukába fokhagymát dugunk, és seprűinket keresztbe tesszük. Ezen a napon nem szabad semmit sem kölcsönbe kérni, mert a végén még a boszorkány megkaparintja, de se varrni, se házimunkát nem szabad végezni, mert a házkörüli tyúkok nem fognak tojást adni. A Luca székéről se feledkezzünk meg, hiszen erre állva a templomban megláthatjuk a boszorkányt.

A karácsonyi asztal is egy szimbólum. A bejgli diója a család összetartására utal, és ez mellé a vacsora után egy almát is annyi felé szokás vágni, ahányan vannak az asztal körül, ezzel is az összetartozásra utalva. A régebbi időkben az asztalra kerülő ételeknek mágikus eredetet tulajdonítottak, gondolva itt a következő évi termés és az anyagi javak alakulását illetően. Halat a karácsonyi böjt miatti húsételek elhagyása miatt szervíroztak.

Az ünnepi időszak utáni napokról se feledkezzünk meg, hiszen itt a regölés, a borszentelés, vagy az aprószentek ünnepe is.

A regölést december 26-tól az Újévig tartják, regösök járják a házakat, énekelnek, jókívánságokkal látják el a ház népét, azért cserébe pedig adományt várnak. A borszentelés december 27-én tartandó, aminek menete az, hogy aznap minden család bort visz a templomba, hogy a pap megszentelje, hiszen ennek gyógyító, mágikus erőt tulajdonítanak. Szokás ilyenkor ebből a boroshordókba önteni, hogy a bor ne romoljon meg.

Az aprószentek ünnepével inkább a falusi emberek találkoznak, legalább is nálunk, a nagyvárosban valamiért nem került elő. Ezt december 28-án tartják, aminek az a lényege, hogy a családok érdekes módszerrel gondoskodtak gyermekeik egészségéről, azaz megvesszőzték őket. A mondás úgy szól, hogy minden fiú kisgyermek úgynevezett aprószent, akit a gyermekkorú Krisztus keresésekor Heródes megöletett.

A karácsonyi tizenkettedről is érdemes tudni, hiszen ez a karácsony és a vízkereszt közötti napokra szól. Ez szent időszaknak számít, emellett veszélyeket is rejt, mert rosszakaróink árthatnak, de halottaink is visszatérhetnek.

Vízkereszttel zárul az időszak, mely Jézus Krisztus megjelenésének és kinyilvánulásainak mozzanatait kapcsolja össze. Ez Magyarországon a farsangi időszak kezdetét is jelenti amellett, hogy ilyenkor szokás a fenyőt és a belőle szerteszét hulló tűleveleket a lakáson kívül helyezni.

Nagyon sok népi, vallási szokásunk van, melyet érdemes tartani, hogy gyerekeinknek átadhassuk, ezzel kultúránk is fennmaradjon.

  • A rovat további cikkei

Hólapátból közösségi élmény – amikor a tél összehozta a szomszédságot

Ritkán gondolunk bele, de néha egy teljesen hétköznapi, sőt kissé nyűgös feladatból lesz a legjobb közösségi program. Így történt ez akkor is, amikor egy vastagabb havazás után nemcsak a járdák, hanem a szomszédok közötti falak is „letakarításra” kerültek. A hólapátolás ugyanis váratlanul közös élménnyé vált, amiből a gyerekek, a szülők és az egész utca csak nyert.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?

Extrém hideg idején is felelősek vagyunk az állatokért

Az elmúlt években egyre gyakoribbak az extrém időjárási helyzetek, amelyek nemcsak az embereket, hanem a háziállatokat is komoly kihívás elé állítják. A tartós hideg, a fagy, a szél és a csapadék különösen veszélyes lehet a szabadban tartott kutyák számára.

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.