Karácsonyi szokásaink

Ahány ház, annyi szokás, tartja a mondás, ami azért jó, mert ettől vagyunk különbözőek. Igaz ez az ünnepeinkre is, de vannak dolgok, amik egy adott ország ünnepi szimbólumai, sokszor pedig nem is tudjuk, hogy mi áll mögöttük.

Magyarországon, mint sok más területen is, az ünnepeink legtöbbször vallási alapúak. Gondolok itt arra, hogy keresztény szokás szerint járunk Húsvétkor, de karácsonykor is. Böjtölünk, vagy éppen falusi szokásainkat ültetjük át mindennapi városi életünkbe.

Ami a karácsony közeledtét jelzi, az a Luca nap. A monda úgy tartja, hogy december 13-án a sötétséggel Szent Luca boszorkánnyá alakul, és ez ellen kell védekeznünk. Jobban tesszük, ha ajtónk kulcslyukába fokhagymát dugunk, és seprűinket keresztbe tesszük. Ezen a napon nem szabad semmit sem kölcsönbe kérni, mert a végén még a boszorkány megkaparintja, de se varrni, se házimunkát nem szabad végezni, mert a házkörüli tyúkok nem fognak tojást adni. A Luca székéről se feledkezzünk meg, hiszen erre állva a templomban megláthatjuk a boszorkányt.

A karácsonyi asztal is egy szimbólum. A bejgli diója a család összetartására utal, és ez mellé a vacsora után egy almát is annyi felé szokás vágni, ahányan vannak az asztal körül, ezzel is az összetartozásra utalva. A régebbi időkben az asztalra kerülő ételeknek mágikus eredetet tulajdonítottak, gondolva itt a következő évi termés és az anyagi javak alakulását illetően. Halat a karácsonyi böjt miatti húsételek elhagyása miatt szervíroztak.

Az ünnepi időszak utáni napokról se feledkezzünk meg, hiszen itt a regölés, a borszentelés, vagy az aprószentek ünnepe is.

A regölést december 26-tól az Újévig tartják, regösök járják a házakat, énekelnek, jókívánságokkal látják el a ház népét, azért cserébe pedig adományt várnak. A borszentelés december 27-én tartandó, aminek menete az, hogy aznap minden család bort visz a templomba, hogy a pap megszentelje, hiszen ennek gyógyító, mágikus erőt tulajdonítanak. Szokás ilyenkor ebből a boroshordókba önteni, hogy a bor ne romoljon meg.

Az aprószentek ünnepével inkább a falusi emberek találkoznak, legalább is nálunk, a nagyvárosban valamiért nem került elő. Ezt december 28-án tartják, aminek az a lényege, hogy a családok érdekes módszerrel gondoskodtak gyermekeik egészségéről, azaz megvesszőzték őket. A mondás úgy szól, hogy minden fiú kisgyermek úgynevezett aprószent, akit a gyermekkorú Krisztus keresésekor Heródes megöletett.

A karácsonyi tizenkettedről is érdemes tudni, hiszen ez a karácsony és a vízkereszt közötti napokra szól. Ez szent időszaknak számít, emellett veszélyeket is rejt, mert rosszakaróink árthatnak, de halottaink is visszatérhetnek.

Vízkereszttel zárul az időszak, mely Jézus Krisztus megjelenésének és kinyilvánulásainak mozzanatait kapcsolja össze. Ez Magyarországon a farsangi időszak kezdetét is jelenti amellett, hogy ilyenkor szokás a fenyőt és a belőle szerteszét hulló tűleveleket a lakáson kívül helyezni.

Nagyon sok népi, vallási szokásunk van, melyet érdemes tartani, hogy gyerekeinknek átadhassuk, ezzel kultúránk is fennmaradjon.