Menü

Dióhéjban az autoimmun betegségekről

Mint tudjuk, szervezetünket az immunrendszer védi az esetleges kórokozókkal szemben. Legyen szó baktériumról, vírusról vagy más, idegen anyagról a testünkben, az immunrendszer mozgósítja a megfelelő sejteket és elindítja a megfelelő folyamatokat, ezáltal kiiktatva a ránk veszélyes ágenseket. Azonban bizonyos esetekben nem kívülről leselkedik ránk veszély, hanem épp belülről.

Előfordul, hogy az immunrendszerünk nem csak az idegen anyagokat támadja, hanem saját sejtjeinket is. Ilyenkor úgy viselkedik a szervezetünk, mint a kórokozókkal szemben, tehát antitesteket küld és különböző gyulladásos folyamatokat indít el a vélt támadással szemben.

Az autoimmun betegségek kialakulásának okai sajnos napjainkban sem ismertek, azonban van néhány jellemző, amit ismerünk. Ilyen például, hogy a nők esetében nagyjából kétszer gyakoribb ez a betegség, mint a férfiak esetében, valamint általában fiatal felnőtt vagy felnőtt korban alakul ki. Autoimmun betegségek esetében fontos a genetikai tényező is, mivel az a tapasztalat, hogy öröklött hajlam esetén többszörös a kockázat. Feltételezések szerint köze lehet a betegség kialakulásának különböző vegyszerekhez és fertőzésekhez is, azonban erre nincs még egyértelmű válasz.

Egyes szakértők szerint az életmód is lehet kiváltó ok, mivel a nyugati típusú étkezés, vagyis a magas zsír- és szénhidráttartalmú diéták szintén előidézhetnek gyulladásos állapotot a szervezetben. Létezik egy higiénia hipotézis is, mely hasonlóan magyarázza az autoimmun betegségeket, mint az allergiát, miszerint a túl steril környezet is kiválthatja az immunrendszer túlműködését.

Az autoimmun betegségek közül a leggyakoribb az 1-es típusú cukorbetegség, mely esetben a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei pusztulnak el. Nem véletlen gondolják a kutatók azt, hogy az életmód is tényező lehet, mivel az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásában éppen ennek van szerepe.

Szintén gyakori autoimmun betegség a cöliákia, mely a gluténanyagcserével áll kapcsolatban. Eleinte a vékonybelet érintő gyulladás alakul ki, melynek következtében a sérült bélbolyhoknak romlik a tápanyagfelszívó képességük. Emiatt a szervezet gyakorlatilag éhezik, ami miatt fogyás, vérszegénység és vitaminhiány is kialakulhat idővel. Gyakran társul a kórképhez bőrtünet és vérképzési zavar is.

Nem túl gyakori, azonban elég ismert autoimmun betegség a szklerózis multiplex (MS), mely az idegsejteket érintő degeneratív betegség. Eleinte végtagzsibbadás jelentkezik, majd egyensúlyproblémák, gyengeség és járási nehézségek is társulnak hozzá. Neurológiai kórkép, mivel az idegsejteket körbevevő védőréteget, a myelin burkot támadja az immunrendszer, ráadásul a központi idegrendszerben, tehát az agyban és a gerincvelőben.

Szintén ismert, ám sokkal több szervrendszert érintő autoimmun kórkép a lupus. Jellemzően bőrpír és kiütések kísérik, azonban érinti a vesét, a vérképzést, az ízületeket, az agyat és a szívet is.

Ezeket próbáld ki a szúnyogcsípésekre

Mind minden évben, idén is eljött a szúnyogok ideje a hirtelen meleggel, kellemetlen csípésükre van pár házipraktikánk.

Tavaszi megújulás – kívül és belül

A tél után a tavasz olyan, mint egy mély lélegzetvétel: friss, üde, és tele van lehetőséggel. A természet új ruhát ölt, zöldbe borulnak a fák, virágba borul a világ, és ezzel együtt mi is új energiákat érzünk magunkban. De vajon tudatosan is megéljük ezt a megújulást?

A passzív dohányzás veszélyei

A passzív dohányzás, vagyis amikor valaki nem dohányzik, de mások füstjét belélegzi, komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában. Ez a fajta dohányfüst belégzése ugyanúgy tartalmaz káros anyagokat, mint az aktív dohányzás.

A bőrviszketés okai

A viszketés különféle okokból jelentkezhet, és fontos megérteni, hogy egyes esetekben komolyabb egészségügyi problémákra is utalhat. Az alábbiakban összefoglaljuk a leggyakoribb kiváltó okokat és azok lehetséges következményeit.

Mit tudsz a vérszegénységről?

Sokat halljuk, hogy a vérszegénység jele a sápadtság, de nem csak erről ismerhetjük fel, pedig fontos a korai felismerés.