Menü

A cink élettani hatásai és természetes forrásai

A cink a szervezet számára rendkívül fontos ásványi anyag és bár mindössze naponta 10-15 mg elegendő belőle, a szervezet nem képes raktározni, így ezt a mennyiséget minden nap biztosítani kell testünk számára. Bár természetes esetben ritkán fordul elő ilyen, de táplálékkiegészítőként szedve előfordulhat a túladagolás. A megengedett felső határértéke a cinknek naponta 40 mg. Abban az esetben, ha többet fogyasztunk a megengedett mennyiségnél és túladagolás következik be, olyan tüneteket tapasztalhatunk, mint például hányinger, émelygés, hányás, görcsök, gyomorfájdalom, keserű szájíz és véres hasmenés.

Szintén érdemes figyelnünk, hogy ha táplálékkiegészítőként szedjük a cinket, mellette bőségesen fogyasszunk kalciumban gazdag ételeket, mivel alacsony kalcium szint esetén a cink megnehezíti a kalcium felszívódását.

Amennyiben túl kevés a cink a szervezetünkben, úgy az immunrendszerünk is gyengül, gyakrabban fázunk meg vagy kapunk el fertőzéseket. Étvágytalanság, csökkent ízérzékelés és szaglás is jelezheti a cink hiányát, gyermekeknél növekedési zavart okozhat, illetve a depresszió is szerepel a tünetek listáján.

De mi mindenben játszik szerepet és milyen kedvező élettani hatásai vannak a cinknek?

A cink legnagyobb része a szervezetben a csontokban és a fogakban található, de az izmokban, bőrben, májban és a férfi nemi szervben is jelen van. Fontos szerepe van a sejtműködést szabályozó gének hatásmechanizmusában, valamint a sejtek inzulinra adott válaszának kialakításában, vagyis hiányában a vércukorszint szabályozása romlik. Szintén szerepe van az anyagcserében: ha nincs elegendő cink a szervezetünkben, lassul az anyagcsere.

Ahogy már említettük, táplálékkiegészítőként is szedhető, ám a természetes cink források is tökéletesen lefedik a napi szükségletet. 100 gramm májban például 11 mg cink található, ami nagyjából fedezi is a napi szükségletet. Ennél sokkal több, majdnem 80 mg cink található 100 gramm osztrigában, de 100 gramm csirkehúsban is található nagyjából 3 mg cink. Természetes források még a marhahús, garnélarák, hüvelyesek, hidegen sajtolt tökmagolaj és avokádó is. Bár a felső határérték – ami 40 mg - és a napi ajánlott mennyiség – ami 15 mg - között nincs nagy különbség, természetes ételekkel nagyon nehéz túladagolni, ez inkább mesterséges táplálékkiegészítők szedése mellett szokott előfordulni.

Fontos megjegyezni, hogy a gyermekek esetében a cink napi ajánlott mennyisége jóval kevesebb, 8 év alatti gyermekek estében 3-5 mg, idősebb gyermekek esetében pedig 8-10 mg. Felnőttek esetében általánosan a nőknek kevesebb cinkre van szüksége, azonban a terhes és szoptató nők napi szükséglete megemelkedhet.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?