Menü

Ételadalék allergia

Volt idő, amikor a csapból is az E-számok és azok egészségkárosító hatása folyt, azonban ez valahogy napjainkra elcsendesedett. Azonban nem szabad megfeledkeznünk róla, hiszen szinte minden élelmiszeripari termék tartalmaz valamilyen adalékanyagot, amitől tartósabb, ízletesebb vagy épp gusztusosabb lesz az adott termék. Ezeket az adalékanyagokat jelölik az Európai Unióban E számokkal.

Persze vannak köztük teljesen hétköznapi adalékanyagok, mint például a C-vitamin, színezékek vagy más vitaminok, de legtöbbjük nem ilyen ártalmatlan. Akadnak köztük például antibiotikumok, ásványi savak és lúgok, szulfitok, benzoátok, szintetikus mázak és habosító anyagok is.

Egyre több embert érint az ételadalék allergia, mégis kevesen vannak vele tisztában, hogy valójában ez áll a problémáik mögött. A leggyakrabban bőrkiütések, gyomorégés, fejfájás és émelygés jelzi az allergiát, ám sokkal nehezebben diagnosztizálható, mint például a laktóz- vagy a gluténérzékenység.

Az ételadalék allergiát epicután teszttel, vagyis bőrre helyezett allergénnel történik, azonban az ilyen allergiát kiváltó allergének nem a szokásos IgE ellenanyagokat aktiválják, hanem a limfocitákat. A vizsgálat maga két leolvasásból áll, egy 20 és egy 40 percesből, ezen felül pedig a szakorvos dönthet arról, hogy 48 és 72 óra múlva újra szükséges-e a vizsgálat megismétlése. Az allergia tesztet magánlaborokban is elvégzik, de mindenképp érdemes konzultálni előtte a szakorvossal.

Az Unióban engedélyezett anyagok, amik az E-számok listáján szerepelnek, elvileg nem veszélyeztetik közvetlenül az egészségünket, hiszen minden termékben csak a megengedett mennyiség van jelen. Azonban, ha egy nap több ilyen terméket is fogyasztunk, könnyen túlléphetjük az ajánlott napi bevitelt ezekből az anyagokból, így pedig hosszú távon könnyen kialakulhat az allergia.

Az adalékanyagok által kiváltott allergia tünetei főként a bőrön jelentkeznek, egészen a kisebb, piros foltoktól kezdve a pattanásokon át a súlyosabb kiütésig szinte minden formában előfordulhatnak. Súlyos esetben akár csalánkiütés vagy ekcéma is jelentkezhet, valamint a gyomrot érintő tünetek is előfordulnak. Puffadás, gyomorsavtúltengés, gyomorfájdalom és hányinger is gyakori, valamint visszatérő izomfájdalom és fejfájás sem ritka.

Persze az adalékanyagok közül sem mind vált ki allergiát, de néhány anyag kifejezetten gyakran tehető felelőssé a tünetekért. Az egyik a nátrium-glutamát, amit ízfokozóként ismerhetünk, valamint a szulfitok. Természetesen az allergia vizsgálat és a szakorvos véleménye jelenti a végső diagnózist, azonban, ha adalékanyag allergiára gyanakodunk, érdemes lehet részletes naplót vezetni az elfogyasztott élelmiszerekről, így az orvosunk dolgát is megkönnyítjük.

A rendszeres méregtelenítés és a friss, bio gazdaságból való és háztáji élelmiszerek fogyasztása nagyban hozzájárulhat, hogy szervezetünk ne telítődjön az élelmiszeripar mesterséges anyagaival.

Fogaink védelme a nyári időszakban

A vakáció izgalma elterelheti a figyelmet olyan alapvető dolgokról, mint a fogmosás. Utazások alkalmával, legyen az hosszabb vagy rövidebb, olyannyira meg tudunk feledkezni a szájápolásról, hogy előfordulhat, hogy otthon marad a fogkefe vagy a fogkrém. Ráadásul nyaraláskor hajlamosak vagyunk a megszokottól eltérően, gyakrabban fogyasztani cukros ételeket és italokat. Az alábbi cikkben arról tudhatunk meg többet, hogy mit tehetünk fogaink védelme érdekében a nyári időszakban.

Óvatosnak kell lenni a gyümölcsfogyasztással?

A gyümölcsök a kiegyensúlyozott étrend alapvető részei, hiszen rengeteg vitamint, ásványi anyagot, rostot és antioxidánst tartalmaznak. Azonban sokan nem tudják, hogy a túlzott gyümölcsfogyasztás is járhat kockázatokkal, főként bizonyos egészségi állapotok vagy étrendi célok mellett.

Mikor van szükség pajzsmirigy ultrahangra?

Pajzsmirigy ultrahangra akkor van szükség, ha felmerül a pajzsmirigybetegség gyanúja, vagy ha már ismert pajzsmirigyproblémák követésére, ellenőrzésére van szükség. Milyen esetekben javasolt az ultrahangvizsgálat?

Mit kell tudni a sérvről?

A sérv (hernia) akkor alakul ki, amikor valamely belső szerv kórosan előtüremkedik abból az üregből, ahol normál esetben elhelyezkedik (például hasüreg vagy mellüreg). Ez akkor fordulhat elő, ha a hasfal vagy más hasonló szerkezet veleszületett vagy szerzett gyengesége miatt (például műtéti heg), egy nyílás meggyengül és kitágul. Ezen keresztül a belső tartalom a hasfalon vagy más hasonló struktúrán keresztül kijut, a sérvkapun át, és a sérvtömlőként viselkedő hártya előtt tolódik ki, így a hasüregen kívülre kerül.

Veszélyes, ha lenyeli a gyerek a rágógumit?

Sok szülő megijed, amikor gyermeke véletlenül lenyel egy rágógumit – de vajon jogos-e az aggodalom? A szakértők szerint a legtöbb esetben nincs ok pánikra, de bizonyos körülmények között a rágógumi lenyelése komoly egészségügyi kockázatokat is jelenthet.