Menü

Ételadalék allergia

Volt idő, amikor a csapból is az E-számok és azok egészségkárosító hatása folyt, azonban ez valahogy napjainkra elcsendesedett. Azonban nem szabad megfeledkeznünk róla, hiszen szinte minden élelmiszeripari termék tartalmaz valamilyen adalékanyagot, amitől tartósabb, ízletesebb vagy épp gusztusosabb lesz az adott termék. Ezeket az adalékanyagokat jelölik az Európai Unióban E számokkal.

Persze vannak köztük teljesen hétköznapi adalékanyagok, mint például a C-vitamin, színezékek vagy más vitaminok, de legtöbbjük nem ilyen ártalmatlan. Akadnak köztük például antibiotikumok, ásványi savak és lúgok, szulfitok, benzoátok, szintetikus mázak és habosító anyagok is.

Egyre több embert érint az ételadalék allergia, mégis kevesen vannak vele tisztában, hogy valójában ez áll a problémáik mögött. A leggyakrabban bőrkiütések, gyomorégés, fejfájás és émelygés jelzi az allergiát, ám sokkal nehezebben diagnosztizálható, mint például a laktóz- vagy a gluténérzékenység.

Az ételadalék allergiát epicután teszttel, vagyis bőrre helyezett allergénnel történik, azonban az ilyen allergiát kiváltó allergének nem a szokásos IgE ellenanyagokat aktiválják, hanem a limfocitákat. A vizsgálat maga két leolvasásból áll, egy 20 és egy 40 percesből, ezen felül pedig a szakorvos dönthet arról, hogy 48 és 72 óra múlva újra szükséges-e a vizsgálat megismétlése. Az allergia tesztet magánlaborokban is elvégzik, de mindenképp érdemes konzultálni előtte a szakorvossal.

Az Unióban engedélyezett anyagok, amik az E-számok listáján szerepelnek, elvileg nem veszélyeztetik közvetlenül az egészségünket, hiszen minden termékben csak a megengedett mennyiség van jelen. Azonban, ha egy nap több ilyen terméket is fogyasztunk, könnyen túlléphetjük az ajánlott napi bevitelt ezekből az anyagokból, így pedig hosszú távon könnyen kialakulhat az allergia.

Az adalékanyagok által kiváltott allergia tünetei főként a bőrön jelentkeznek, egészen a kisebb, piros foltoktól kezdve a pattanásokon át a súlyosabb kiütésig szinte minden formában előfordulhatnak. Súlyos esetben akár csalánkiütés vagy ekcéma is jelentkezhet, valamint a gyomrot érintő tünetek is előfordulnak. Puffadás, gyomorsavtúltengés, gyomorfájdalom és hányinger is gyakori, valamint visszatérő izomfájdalom és fejfájás sem ritka.

Persze az adalékanyagok közül sem mind vált ki allergiát, de néhány anyag kifejezetten gyakran tehető felelőssé a tünetekért. Az egyik a nátrium-glutamát, amit ízfokozóként ismerhetünk, valamint a szulfitok. Természetesen az allergia vizsgálat és a szakorvos véleménye jelenti a végső diagnózist, azonban, ha adalékanyag allergiára gyanakodunk, érdemes lehet részletes naplót vezetni az elfogyasztott élelmiszerekről, így az orvosunk dolgát is megkönnyítjük.

A rendszeres méregtelenítés és a friss, bio gazdaságból való és háztáji élelmiszerek fogyasztása nagyban hozzájárulhat, hogy szervezetünk ne telítődjön az élelmiszeripar mesterséges anyagaival.

A Föld ereje a talpunk alatt

A mezítláb járás, vagyis az earthing egyre népszerűbb természetközeli wellnessirányzat, amely szerint a földdel való közvetlen kapcsolat pozitív hatással lehet a szervezetre. Bár a tudomány még vizsgálja a módszer pontos élettani hatásait, sokan számolnak be jobb közérzetről, stresszcsökkenésről és nyugodtabb alvásról a rendszeres mezítlábas séta hatására.

Alumínium a szervezetben

Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.

Mitől sárgulnak a fogaink és mit tehetünk ellene?

A fogak színének változása természetes folyamat, mégis sokan esztétikai problémaként élik meg, amikor a korábban fehérnek látott fogak fokozatosan sárgás árnyalatot kapnak. A jelenség mögött több különböző ok áll, amelyek lehetnek külső hatások, életmódbeli szokások vagy biológiai tényezők.

A vérkeringés fokozásának jelentősége és módszerei térdműtét után

A térdízületi műtétek, legyen szó szalagszakadás plasztikáról, porcleválásról vagy teljes protézisbeültetésről, komoly traumát jelentenek a szervezet számára. A sebészi beavatkozást követő időszak kritikus fontosságú a hosszú távú funkcionális felépülés szempontjából. Ebben a fázisban az egyik legnagyobb kihívás és egyben a legsürgetőbb feladat a műtött végtag vérkeringésének hatékony fokozása. A keringés optimalizálása nem csupán a gyógyulási folyamatokat gyorsítja fel, hanem életmentő prevenciós lépés is.

Borogatás – alapvető, de tudod, hogyan kell?

Valószínűleg kevés olyan ember van a Földön, akinek semmilyen testrészét nem kellett még borogatni. Használjuk, ismerjük, de tudjuk, hogy mit és hogyan?