Menü

Ételadalék allergia

Volt idő, amikor a csapból is az E-számok és azok egészségkárosító hatása folyt, azonban ez valahogy napjainkra elcsendesedett. Azonban nem szabad megfeledkeznünk róla, hiszen szinte minden élelmiszeripari termék tartalmaz valamilyen adalékanyagot, amitől tartósabb, ízletesebb vagy épp gusztusosabb lesz az adott termék. Ezeket az adalékanyagokat jelölik az Európai Unióban E számokkal.

Persze vannak köztük teljesen hétköznapi adalékanyagok, mint például a C-vitamin, színezékek vagy más vitaminok, de legtöbbjük nem ilyen ártalmatlan. Akadnak köztük például antibiotikumok, ásványi savak és lúgok, szulfitok, benzoátok, szintetikus mázak és habosító anyagok is.

Egyre több embert érint az ételadalék allergia, mégis kevesen vannak vele tisztában, hogy valójában ez áll a problémáik mögött. A leggyakrabban bőrkiütések, gyomorégés, fejfájás és émelygés jelzi az allergiát, ám sokkal nehezebben diagnosztizálható, mint például a laktóz- vagy a gluténérzékenység.

Az ételadalék allergiát epicután teszttel, vagyis bőrre helyezett allergénnel történik, azonban az ilyen allergiát kiváltó allergének nem a szokásos IgE ellenanyagokat aktiválják, hanem a limfocitákat. A vizsgálat maga két leolvasásból áll, egy 20 és egy 40 percesből, ezen felül pedig a szakorvos dönthet arról, hogy 48 és 72 óra múlva újra szükséges-e a vizsgálat megismétlése. Az allergia tesztet magánlaborokban is elvégzik, de mindenképp érdemes konzultálni előtte a szakorvossal.

Az Unióban engedélyezett anyagok, amik az E-számok listáján szerepelnek, elvileg nem veszélyeztetik közvetlenül az egészségünket, hiszen minden termékben csak a megengedett mennyiség van jelen. Azonban, ha egy nap több ilyen terméket is fogyasztunk, könnyen túlléphetjük az ajánlott napi bevitelt ezekből az anyagokból, így pedig hosszú távon könnyen kialakulhat az allergia.

Az adalékanyagok által kiváltott allergia tünetei főként a bőrön jelentkeznek, egészen a kisebb, piros foltoktól kezdve a pattanásokon át a súlyosabb kiütésig szinte minden formában előfordulhatnak. Súlyos esetben akár csalánkiütés vagy ekcéma is jelentkezhet, valamint a gyomrot érintő tünetek is előfordulnak. Puffadás, gyomorsavtúltengés, gyomorfájdalom és hányinger is gyakori, valamint visszatérő izomfájdalom és fejfájás sem ritka.

Persze az adalékanyagok közül sem mind vált ki allergiát, de néhány anyag kifejezetten gyakran tehető felelőssé a tünetekért. Az egyik a nátrium-glutamát, amit ízfokozóként ismerhetünk, valamint a szulfitok. Természetesen az allergia vizsgálat és a szakorvos véleménye jelenti a végső diagnózist, azonban, ha adalékanyag allergiára gyanakodunk, érdemes lehet részletes naplót vezetni az elfogyasztott élelmiszerekről, így az orvosunk dolgát is megkönnyítjük.

A rendszeres méregtelenítés és a friss, bio gazdaságból való és háztáji élelmiszerek fogyasztása nagyban hozzájárulhat, hogy szervezetünk ne telítődjön az élelmiszeripar mesterséges anyagaival.

Miért dagad be a láb a hőségben – és mit tehetünk ellene?

A nyári forróság nemcsak fáradtságot, fokozott izzadást és folyadékvesztést okozhat, hanem sokak számára egy kellemetlen, mégis gyakori problémát is: a lábak és bokák megduzzadását. Sokan tapasztalják, hogy estére szűkebb lesz a cipőjük, feszül a bőrük, vagy nehezebbnek érzik a lábaikat.

Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük

Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.

Mi az a Niann-terápia?

A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.