Menü

Amit a B1-vitaminról tudni kell

A B1-vitamin a B-vitaminok családjába tartozik, melyek közös jellemzője, hogy létfontosságú enzimek működéséhez szükségesek, melyek a sejtek anyagcseréjében vesznek részt.

A B1-vitamin vízoldékony, vagyis a szervezet nem tudja nagy mennyiségben elraktározni, pótlására emiatt folyamatosan szükség van.

A B1-vitamin szénhidrátok energiává alakításában résztvevő enzimekhez szükséges. Megnő az igény rá, ha az energia elsősorban szénhidrátból származik.

Hiányának leggyakoribb oka a krónikus alkoholizmus, mivel a nagy mennyiségű alkohol lebontása megnöveli a B1-vitamin-igényt, valamint a hiányos táplálkozás miatt csökken a bevitt mennyiség, sőt az alkohol még gátolja is a B1-vitamin felvételét.

Nőhet az igény az anyagcsere fokozódásakor, gyomor-bélrendszeri zavarok esetén, valamint terhességben. Az idegrendszer és a szív különösen érzékeny a B1-vitaminhiányra, ugyanis ezekben a sejtekben nagyon gyors az anyagcsere.

A B1-vitamin hiányának tünetei

Hiánya esetén először étvágytalanság és gyomor-bélmozgás lassulása, megszűnése jelentkezik. Súlyos hiány esetén a beriberi nevű betegség fejlődik ki, mely ödémával, szív-érrendszeri tünetekkel és szívelégtelenséggel járó súlyos idegrendszeri károsodás.

1929-ben Nobel-díjjal jutalmazták azt az orvost, aki felfedezte, hogy a hántolt főtt rizs fogyasztása vezet a beriberi kialakulásához, és kutatásai nyomán rájött, hogy a hántolatlan rizs héjában lévő értékes anyag megelőzheti ezt a bajt.

Ezek a megfigyelések vezettek a vitaminok felfedezéséhez. Sok élelmiszerben megtalálható a B1-vitamin, többek között élesztőben, sertéshúsban, gabonapehelyben, karfiolban, burgonyában, narancsban, és tojásban. A napi szükséglet körülbelül 2 mg, de ettől nagyobb mennyiségben fogyasztva sem okoz semmilyen túladagolási tünetet.

Mekkora mennyiségben van rá szükségünk?

Mivel a szervezetnek elsősorban a szénhidrátbevitel összefüggésében van szüksége a B1-vitaminra, nagyobb szénhidrátfelvételhez nagyobb vitamin bevitelnek kellene társulnia. Időskorban rosszabb a B1-vitamin felszívódási aránya, és a rendszeres alkoholfogyasztás is jelentősen növeli a szükségletét. B1-vitamin fokozott fogyasztásánál a bevitt C-vitamin mennyiségét is növelni kell.

Az emberi szervezet számára a legjobb B1-vitaminforrás a gabonafélék héja, az élesztő, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a hüvelyesek, a dió- és mogyorófélék, a húsok (főleg a sertéshús) és a máj.

Az ellentmondások királya: a durián

Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.

Egy remek zöldség, a cékla – mit érdemes tudni róla

A magyar konyha egyik fő savanyúsága az ecetes cékla, de nem csak ilyen formában ehetjük, sőt, még nagyon egészséges is.

Hasznos gyümölcsök a téli időszakban

Az év eleji tartós hideggel a szervezetünk is máshogy működik. Nagyobb terhelés kerül az immunrendszerünkre, miközben kevesebbet mozgunk és sokszor jobban kívánjuk a különböző finom falatokat. Sok embernél a könnyen elérhető gyümölcsök ilyenkor kulcsszerepet kapnak a mindennapokban a többi élelmiszer mellett.

Így használd fel a maradék szaloncukrot

Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.

A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa

Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.