Menü

Amit a B1-vitaminról tudni kell

A B1-vitamin a B-vitaminok családjába tartozik, melyek közös jellemzője, hogy létfontosságú enzimek működéséhez szükségesek, melyek a sejtek anyagcseréjében vesznek részt.

A B1-vitamin vízoldékony, vagyis a szervezet nem tudja nagy mennyiségben elraktározni, pótlására emiatt folyamatosan szükség van.

A B1-vitamin szénhidrátok energiává alakításában résztvevő enzimekhez szükséges. Megnő az igény rá, ha az energia elsősorban szénhidrátból származik.

Hiányának leggyakoribb oka a krónikus alkoholizmus, mivel a nagy mennyiségű alkohol lebontása megnöveli a B1-vitamin-igényt, valamint a hiányos táplálkozás miatt csökken a bevitt mennyiség, sőt az alkohol még gátolja is a B1-vitamin felvételét.

Nőhet az igény az anyagcsere fokozódásakor, gyomor-bélrendszeri zavarok esetén, valamint terhességben. Az idegrendszer és a szív különösen érzékeny a B1-vitaminhiányra, ugyanis ezekben a sejtekben nagyon gyors az anyagcsere.

A B1-vitamin hiányának tünetei

Hiánya esetén először étvágytalanság és gyomor-bélmozgás lassulása, megszűnése jelentkezik. Súlyos hiány esetén a beriberi nevű betegség fejlődik ki, mely ödémával, szív-érrendszeri tünetekkel és szívelégtelenséggel járó súlyos idegrendszeri károsodás.

1929-ben Nobel-díjjal jutalmazták azt az orvost, aki felfedezte, hogy a hántolt főtt rizs fogyasztása vezet a beriberi kialakulásához, és kutatásai nyomán rájött, hogy a hántolatlan rizs héjában lévő értékes anyag megelőzheti ezt a bajt.

Ezek a megfigyelések vezettek a vitaminok felfedezéséhez. Sok élelmiszerben megtalálható a B1-vitamin, többek között élesztőben, sertéshúsban, gabonapehelyben, karfiolban, burgonyában, narancsban, és tojásban. A napi szükséglet körülbelül 2 mg, de ettől nagyobb mennyiségben fogyasztva sem okoz semmilyen túladagolási tünetet.

Mekkora mennyiségben van rá szükségünk?

Mivel a szervezetnek elsősorban a szénhidrátbevitel összefüggésében van szüksége a B1-vitaminra, nagyobb szénhidrátfelvételhez nagyobb vitamin bevitelnek kellene társulnia. Időskorban rosszabb a B1-vitamin felszívódási aránya, és a rendszeres alkoholfogyasztás is jelentősen növeli a szükségletét. B1-vitamin fokozott fogyasztásánál a bevitt C-vitamin mennyiségét is növelni kell.

Az emberi szervezet számára a legjobb B1-vitaminforrás a gabonafélék héja, az élesztő, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a hüvelyesek, a dió- és mogyorófélék, a húsok (főleg a sertéshús) és a máj.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.