Menü

Amit a B1-vitaminról tudni kell

A B1-vitamin a B-vitaminok családjába tartozik, melyek közös jellemzője, hogy létfontosságú enzimek működéséhez szükségesek, melyek a sejtek anyagcseréjében vesznek részt.

A B1-vitamin vízoldékony, vagyis a szervezet nem tudja nagy mennyiségben elraktározni, pótlására emiatt folyamatosan szükség van.

A B1-vitamin szénhidrátok energiává alakításában résztvevő enzimekhez szükséges. Megnő az igény rá, ha az energia elsősorban szénhidrátból származik.

Hiányának leggyakoribb oka a krónikus alkoholizmus, mivel a nagy mennyiségű alkohol lebontása megnöveli a B1-vitamin-igényt, valamint a hiányos táplálkozás miatt csökken a bevitt mennyiség, sőt az alkohol még gátolja is a B1-vitamin felvételét.

Nőhet az igény az anyagcsere fokozódásakor, gyomor-bélrendszeri zavarok esetén, valamint terhességben. Az idegrendszer és a szív különösen érzékeny a B1-vitaminhiányra, ugyanis ezekben a sejtekben nagyon gyors az anyagcsere.

A B1-vitamin hiányának tünetei

Hiánya esetén először étvágytalanság és gyomor-bélmozgás lassulása, megszűnése jelentkezik. Súlyos hiány esetén a beriberi nevű betegség fejlődik ki, mely ödémával, szív-érrendszeri tünetekkel és szívelégtelenséggel járó súlyos idegrendszeri károsodás.

1929-ben Nobel-díjjal jutalmazták azt az orvost, aki felfedezte, hogy a hántolt főtt rizs fogyasztása vezet a beriberi kialakulásához, és kutatásai nyomán rájött, hogy a hántolatlan rizs héjában lévő értékes anyag megelőzheti ezt a bajt.

Ezek a megfigyelések vezettek a vitaminok felfedezéséhez. Sok élelmiszerben megtalálható a B1-vitamin, többek között élesztőben, sertéshúsban, gabonapehelyben, karfiolban, burgonyában, narancsban, és tojásban. A napi szükséglet körülbelül 2 mg, de ettől nagyobb mennyiségben fogyasztva sem okoz semmilyen túladagolási tünetet.

Mekkora mennyiségben van rá szükségünk?

Mivel a szervezetnek elsősorban a szénhidrátbevitel összefüggésében van szüksége a B1-vitaminra, nagyobb szénhidrátfelvételhez nagyobb vitamin bevitelnek kellene társulnia. Időskorban rosszabb a B1-vitamin felszívódási aránya, és a rendszeres alkoholfogyasztás is jelentősen növeli a szükségletét. B1-vitamin fokozott fogyasztásánál a bevitt C-vitamin mennyiségét is növelni kell.

Az emberi szervezet számára a legjobb B1-vitaminforrás a gabonafélék héja, az élesztő, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a hüvelyesek, a dió- és mogyorófélék, a húsok (főleg a sertéshús) és a máj.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.