Menü

Amit a B1-vitaminról tudni kell

A B1-vitamin a B-vitaminok családjába tartozik, melyek közös jellemzője, hogy létfontosságú enzimek működéséhez szükségesek, melyek a sejtek anyagcseréjében vesznek részt.

A B1-vitamin vízoldékony, vagyis a szervezet nem tudja nagy mennyiségben elraktározni, pótlására emiatt folyamatosan szükség van.

A B1-vitamin szénhidrátok energiává alakításában résztvevő enzimekhez szükséges. Megnő az igény rá, ha az energia elsősorban szénhidrátból származik.

Hiányának leggyakoribb oka a krónikus alkoholizmus, mivel a nagy mennyiségű alkohol lebontása megnöveli a B1-vitamin-igényt, valamint a hiányos táplálkozás miatt csökken a bevitt mennyiség, sőt az alkohol még gátolja is a B1-vitamin felvételét.

Nőhet az igény az anyagcsere fokozódásakor, gyomor-bélrendszeri zavarok esetén, valamint terhességben. Az idegrendszer és a szív különösen érzékeny a B1-vitaminhiányra, ugyanis ezekben a sejtekben nagyon gyors az anyagcsere.

A B1-vitamin hiányának tünetei

Hiánya esetén először étvágytalanság és gyomor-bélmozgás lassulása, megszűnése jelentkezik. Súlyos hiány esetén a beriberi nevű betegség fejlődik ki, mely ödémával, szív-érrendszeri tünetekkel és szívelégtelenséggel járó súlyos idegrendszeri károsodás.

1929-ben Nobel-díjjal jutalmazták azt az orvost, aki felfedezte, hogy a hántolt főtt rizs fogyasztása vezet a beriberi kialakulásához, és kutatásai nyomán rájött, hogy a hántolatlan rizs héjában lévő értékes anyag megelőzheti ezt a bajt.

Ezek a megfigyelések vezettek a vitaminok felfedezéséhez. Sok élelmiszerben megtalálható a B1-vitamin, többek között élesztőben, sertéshúsban, gabonapehelyben, karfiolban, burgonyában, narancsban, és tojásban. A napi szükséglet körülbelül 2 mg, de ettől nagyobb mennyiségben fogyasztva sem okoz semmilyen túladagolási tünetet.

Mekkora mennyiségben van rá szükségünk?

Mivel a szervezetnek elsősorban a szénhidrátbevitel összefüggésében van szüksége a B1-vitaminra, nagyobb szénhidrátfelvételhez nagyobb vitamin bevitelnek kellene társulnia. Időskorban rosszabb a B1-vitamin felszívódási aránya, és a rendszeres alkoholfogyasztás is jelentősen növeli a szükségletét. B1-vitamin fokozott fogyasztásánál a bevitt C-vitamin mennyiségét is növelni kell.

Az emberi szervezet számára a legjobb B1-vitaminforrás a gabonafélék héja, az élesztő, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a hüvelyesek, a dió- és mogyorófélék, a húsok (főleg a sertéshús) és a máj.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?