Menü

Sajt a diéta alatt – igenis lehetséges

Ha diétába kezd valaki, elsőre úgy tűnhet, szinte mindentől meg kell válnia, amit korábban napi szinten fogyasztott. Valóban a legtöbb általános élelmiszert és megszokott ételeket érdemes elhagyni, mint például a fehér lisztet, a cukrot, a zsíros ételeket, ám ha jobban körülnézünk, rengeteg olyan élelmiszer akad, ami belefér a diétába is. Ilyen például a sokak által tabuként kezelt sajt.

Sajtból is ezer meg egy fajta van, így természetesen akad zsírszegény és fehérjegazdag sajt is. Ráadásul a vegetáriánus diéták esetében a hús helyett a tejtermékekkel is tudunk fehérjét bevinni, amibe beletartozik a sajt is, persze könnyebb fajtákat érdemes itt is választani.

A zsíros sajtokat kerüljük, mint például a camambert, a brie, mascarpone vagy halloumi. Ezek fehérjetartalma alacsony és elég zsírosak.

A feta sajt jó választás lehet, mivel egy átlagos szeletben 55 kalória és majdnem 3 gramm fehérje található, így kiválóan alkalmas diétás ételekhez. Kifejezetten salátákba és gyümölcsök mellé finom.

Bár nem gondolnánk, de a cheddar sajt is nyugodtan fogyasztható. Bár egy kicsit több kalória van benne, mint a feta sajtban, egészen pontosan egy szeletben 87, ám fehérjetartalma hasonlóan magas és mellette más hasznos tápanyag is található benne. Brokkolival, lilahagymával salátába nagyszerű párosítás.

Talán kevesebben ismerik, de a Monterey Jack sajt még az előző kettőnél is több fehérjét tartalmaz, egészen pontosan egy szeletben 7 gramm van, illetve 78 kalória. Karfiollal, vagy más tepsiben sült zöldséggel mennyei íze van.

A következő diétabarát sajt a sokak által ismert és kedvelt mozzarella sajt. Mindössze 62 kalória, nagyon alacsony a zsírtartalma és egy átlagos szeletben közel 5 gramm fehérje található. Paradicsommal fogyasztják leggyakrabban, de szendvicsre, sonkával, hallal, vagy salátában is megállja a helyét. Feltétként és tepsis ételek tetejére olvasztva is kiváló.

Végül pedig egy érdekesség. A cottage cheese eredeti fordítása bár túró, de aki kóstolt már a boltokban kapható ’cottage cheese’-t, az tudja, hogy valójában ez egy friss sajt, amit nem erjesztenek vagy érlelnek. Az eljárás hasonlít a ricottához és a mascarponehez, viszont itt kicsi gömbökbe áll össze a tej és a végeredmény egy fehérjében gazdag, alacsony zsírtartalmú könnyed sajt. Ezen kívül jó kalciumforrás és kalóriatartalma is nagyon kicsi. Ezen tulajdonságai miatt a sportolók és diétázók egyik kedvence, ráadásul nagyon változatosan fogyasztható.

Akár salátába is kiváló, de gyümölccsel fogyasztva desszertként is remek. Müzli mellé, zabpalacsintával, szendvicsre vagy extrudált kenyérre kenve, magvakkal vagy akár hús mellé is finom.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.