Menü

A munkahelyi pszichoterror egészségügyi következményei

A munkahelyi pszichoterror sajnos nem ritka jelenség hazánkban sem. A verbális zaklatás súlyos következményekkel járhat: egyrészt megmérgezi a munkahelyi kapcsolatokat, másrészt az áldozatnál testi-lelki problémák egyaránt kialakulhatnak.

Mi az a munkahelyi pszichoterror, a mobbing?

Munkahelyi pszichoterrorról beszélhetünk akkor, ha az egyik munkatársnak huzamosabb ideig (több hónapon keresztül, min. heti rendszerességgel) kell elszenvednie piszkálást, szóbeli bántalmazást, megalázást vagy zsarnokoskodást egy másik munkatárstól – legtöbbször felettestől, ami egyben a hatalommal való visszaélést is jelenti. A munkahelyi érzelmi terror megnyilvánulásai közé tartozhat pl. az információ-visszatartás, a túlterhelés, az észszerűtlen munkaszervezés és mindenféle elnyomó, lenéző, ellenséges cselekmény és viselkedési forma. A mobbing kialakulásának számos oka lehet, pl. előnyösebb szakmai pozíció/gazdasági előny megszerzése vagy az egyéni „feljebbvalóság” fitogtatása.

Kiből lehet elkövető, zaklató?

A verbális erőszaktevőkre általánosságban jellemző, hogy autoriter személyiségek, uralkodó hajlamúak, arrogánsak, olykor nárcisztikusak. Az elkövetőknek, ún. basáknak rendszerint dühkezelési problémáik vannak, feltűnően szoronganak, nem ritkán előítéletes gondolkodásúak és sokszor szegényes a kommunikációs eszköztáruk. Pszichológiai kutatások szerint sűrűn előfordul, hogy a zaklató gyermekkorában sajnálatra méltó módon maga is célpontja volt valamilyen erőszaknak – bár ez az információ nem feltétlenül vigasztalja az agresszor későbbi áldozatait.

Lehetséges, hogy munkahelyi zaklatás áldozata vagyok?

Ha az alábbiak közül többet is tapasztal napi/heti szinten, ráadásul hosszabb távon, akkor érdemes mielőbb segítséget kérnie!

1. Folyamatosan támadják, bírálják, lekicsinylik a munkámat/személyemet. Ott kötnek belém, ahol tudnak.

2. Túl sok munkát kell elvégezzek túl rövid idő alatt, és ha sikerül, akkor sem kapok pozitív visszajelzést, csak számonkérést, amitől rettegek.

3. Folyton ellenőrizgetnek, pl. mindenféle eszközökkel (telefon, kamera stb.) figyelik a munkámat, az irodai jelenlétemet, a tudtom nélkül belépnek a levelezésembe stb.

4. Stresszelek azon, hogy egyfolytában nyomasztanak a határidőkkel.

5. Nem megengedett, hogy hibázzak, ha viszont előfordul, kigúnyolnak, kicsúfolnak.

6. Gyakran hoznak kínos helyzetbe.

7. Sokszor megsértenek emberi mivoltomban, becsmérlő megjegyzést tesznek pl. a nememre, a koromra, a bőrszínemre stb.

8. Megesik, hogy hamis állításokkal rágalmaznak, a hátam mögött pletykákat terjesztenek rólam és a munkavégzésemről.

9. Sűrűn előfordul, hogy kiközösítenek, elszigetelnek, levegőnek néznek, nem köszönnek nekem.

10. Egészségügyi panasszal küzdök (pl. migrén, gyomorgörcs, izomfájdalmak, étvágytalanság/megnövekedett étvágy), melynek oka a negatív munkahelyi légkör.

11. Szabadidőmben nehezen tudok kikapcsolódni, mert előre rettegek a következő munkanap viszontagságaitól.

12. Munkámat keserűen, robotpilóta üzemmódban végzem, csak a túlélésre játszom.

13. Úgy érzem, hogy a munkahelyemen a felém irányuló verbális erőszak negatívan befolyásolja az egész életemet.

A munkahelyi zaklatás egészségügyi hatásai

Egy munkahelyi konfliktussorozat rengeteg negatív hatást gyakorol az áldozatra és egyébként a szituációt kívülállóként szemlélőkre is. A pszichoterror sértettje a támadója jelenlétében az átlagosnál jóval feszültebb, fizikailag és lelkileg egyaránt. A megfélemlítés célpontjai gyakran úgy érzik, hogy képtelenek megvédeni magukat a negatív helyzetekben, amitől rendkívül szoronganak.

A folyamatos bántó magatartásnak kitett áldozatok testi-lelki egészségüket veszélyeztetik mindaddig, míg a szituáció meg nem szűnik. Az állandó egzecíroztatástól ugyanis kialakulhatnak többek között izom- és gyomorpanaszok, alvás- és hangulatzavarok, migrén, illetve akár depresszió, burn-out szindróma vagy szenvedélybetegség is.

Tágabb értelemben pedig a munkahelyi terror okozta szorongás további gondok okozója is lehet, pl. családi, párkapcsolati problémák, sőt, súlyosabb esetben a mobbing legszélsőségesebb következménye az öngyilkosság lehet.

ChatGPT mint „új terapeuta”?

Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.

Egy alma, nálunk idén tizenhárom szelet – egy régi magyar szokás üzenete

A karácsony előtti napokban sok családban kerül elő újra egy-egy régi magyar szokás, amely talán egyszerűnek tűnik, mégis mély jelentéstartalommal bír. Ilyen a szenteste felszeletelt alma hagyománya is, amely generációkon átívelve őrizte meg helyét az ünnepi asztalon.

Karácsonyi dalok történetei – magyar és világsikerek a fenyőfa alatt

A karácsonyi zenék minden évben ugyanazokat az érzelmeket hozzák felszínre: meghittséget, nosztalgiát, közösségi élményt. Kevesen gondolunk bele, hogy ezek a dalok nemcsak hangulatot teremtenek, hanem évszázadokon átívelő történeteket is hordoznak – Magyarországon és a világ más részein egyaránt.

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat