Menü

A munkahelyi pszichoterror egészségügyi következményei

A munkahelyi pszichoterror sajnos nem ritka jelenség hazánkban sem. A verbális zaklatás súlyos következményekkel járhat: egyrészt megmérgezi a munkahelyi kapcsolatokat, másrészt az áldozatnál testi-lelki problémák egyaránt kialakulhatnak.

Mi az a munkahelyi pszichoterror, a mobbing?

Munkahelyi pszichoterrorról beszélhetünk akkor, ha az egyik munkatársnak huzamosabb ideig (több hónapon keresztül, min. heti rendszerességgel) kell elszenvednie piszkálást, szóbeli bántalmazást, megalázást vagy zsarnokoskodást egy másik munkatárstól – legtöbbször felettestől, ami egyben a hatalommal való visszaélést is jelenti. A munkahelyi érzelmi terror megnyilvánulásai közé tartozhat pl. az információ-visszatartás, a túlterhelés, az észszerűtlen munkaszervezés és mindenféle elnyomó, lenéző, ellenséges cselekmény és viselkedési forma. A mobbing kialakulásának számos oka lehet, pl. előnyösebb szakmai pozíció/gazdasági előny megszerzése vagy az egyéni „feljebbvalóság” fitogtatása.

Kiből lehet elkövető, zaklató?

A verbális erőszaktevőkre általánosságban jellemző, hogy autoriter személyiségek, uralkodó hajlamúak, arrogánsak, olykor nárcisztikusak. Az elkövetőknek, ún. basáknak rendszerint dühkezelési problémáik vannak, feltűnően szoronganak, nem ritkán előítéletes gondolkodásúak és sokszor szegényes a kommunikációs eszköztáruk. Pszichológiai kutatások szerint sűrűn előfordul, hogy a zaklató gyermekkorában sajnálatra méltó módon maga is célpontja volt valamilyen erőszaknak – bár ez az információ nem feltétlenül vigasztalja az agresszor későbbi áldozatait.

Lehetséges, hogy munkahelyi zaklatás áldozata vagyok?

Ha az alábbiak közül többet is tapasztal napi/heti szinten, ráadásul hosszabb távon, akkor érdemes mielőbb segítséget kérnie!

1. Folyamatosan támadják, bírálják, lekicsinylik a munkámat/személyemet. Ott kötnek belém, ahol tudnak.

2. Túl sok munkát kell elvégezzek túl rövid idő alatt, és ha sikerül, akkor sem kapok pozitív visszajelzést, csak számonkérést, amitől rettegek.

3. Folyton ellenőrizgetnek, pl. mindenféle eszközökkel (telefon, kamera stb.) figyelik a munkámat, az irodai jelenlétemet, a tudtom nélkül belépnek a levelezésembe stb.

4. Stresszelek azon, hogy egyfolytában nyomasztanak a határidőkkel.

5. Nem megengedett, hogy hibázzak, ha viszont előfordul, kigúnyolnak, kicsúfolnak.

6. Gyakran hoznak kínos helyzetbe.

7. Sokszor megsértenek emberi mivoltomban, becsmérlő megjegyzést tesznek pl. a nememre, a koromra, a bőrszínemre stb.

8. Megesik, hogy hamis állításokkal rágalmaznak, a hátam mögött pletykákat terjesztenek rólam és a munkavégzésemről.

9. Sűrűn előfordul, hogy kiközösítenek, elszigetelnek, levegőnek néznek, nem köszönnek nekem.

10. Egészségügyi panasszal küzdök (pl. migrén, gyomorgörcs, izomfájdalmak, étvágytalanság/megnövekedett étvágy), melynek oka a negatív munkahelyi légkör.

11. Szabadidőmben nehezen tudok kikapcsolódni, mert előre rettegek a következő munkanap viszontagságaitól.

12. Munkámat keserűen, robotpilóta üzemmódban végzem, csak a túlélésre játszom.

13. Úgy érzem, hogy a munkahelyemen a felém irányuló verbális erőszak negatívan befolyásolja az egész életemet.

A munkahelyi zaklatás egészségügyi hatásai

Egy munkahelyi konfliktussorozat rengeteg negatív hatást gyakorol az áldozatra és egyébként a szituációt kívülállóként szemlélőkre is. A pszichoterror sértettje a támadója jelenlétében az átlagosnál jóval feszültebb, fizikailag és lelkileg egyaránt. A megfélemlítés célpontjai gyakran úgy érzik, hogy képtelenek megvédeni magukat a negatív helyzetekben, amitől rendkívül szoronganak.

A folyamatos bántó magatartásnak kitett áldozatok testi-lelki egészségüket veszélyeztetik mindaddig, míg a szituáció meg nem szűnik. Az állandó egzecíroztatástól ugyanis kialakulhatnak többek között izom- és gyomorpanaszok, alvás- és hangulatzavarok, migrén, illetve akár depresszió, burn-out szindróma vagy szenvedélybetegség is.

Tágabb értelemben pedig a munkahelyi terror okozta szorongás további gondok okozója is lehet, pl. családi, párkapcsolati problémák, sőt, súlyosabb esetben a mobbing legszélsőségesebb következménye az öngyilkosság lehet.

A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről

A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.

Amikor a babakocsiban már nem csörgő lóg, hanem tablet

Háromgyerekes anyukaként azt hittem, már semmin nem tudok igazán meglepődni a gyereknevelés világában. Láttam már mindent: zenélő bili, applikációval vezérelt cumisüveg-melegítő, okosbébiőr, ami még a baba légzését is elemzi. De amikor a minap megláttam egy babakocsira szerelhető tablettartót, egy pillanatra tényleg megálltam a bolt közepén.

Mosóparfümök – az illatos ruhák új generációja

Az utóbbi években egyre népszerűbbé váltak a mosóparfümök, amelyek új dimenziót nyitnak a ruhák illatosításában. Sokan már nem elégednek meg a hagyományos öblítők által nyújtott illattal, hanem tartósabb, intenzívebb és különlegesebb illatélményt keresnek.

Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?

Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?