Menü

A munkahelyi pszichoterror egészségügyi következményei

A munkahelyi pszichoterror sajnos nem ritka jelenség hazánkban sem. A verbális zaklatás súlyos következményekkel járhat: egyrészt megmérgezi a munkahelyi kapcsolatokat, másrészt az áldozatnál testi-lelki problémák egyaránt kialakulhatnak.

Mi az a munkahelyi pszichoterror, a mobbing?

Munkahelyi pszichoterrorról beszélhetünk akkor, ha az egyik munkatársnak huzamosabb ideig (több hónapon keresztül, min. heti rendszerességgel) kell elszenvednie piszkálást, szóbeli bántalmazást, megalázást vagy zsarnokoskodást egy másik munkatárstól – legtöbbször felettestől, ami egyben a hatalommal való visszaélést is jelenti. A munkahelyi érzelmi terror megnyilvánulásai közé tartozhat pl. az információ-visszatartás, a túlterhelés, az észszerűtlen munkaszervezés és mindenféle elnyomó, lenéző, ellenséges cselekmény és viselkedési forma. A mobbing kialakulásának számos oka lehet, pl. előnyösebb szakmai pozíció/gazdasági előny megszerzése vagy az egyéni „feljebbvalóság” fitogtatása.

Kiből lehet elkövető, zaklató?

A verbális erőszaktevőkre általánosságban jellemző, hogy autoriter személyiségek, uralkodó hajlamúak, arrogánsak, olykor nárcisztikusak. Az elkövetőknek, ún. basáknak rendszerint dühkezelési problémáik vannak, feltűnően szoronganak, nem ritkán előítéletes gondolkodásúak és sokszor szegényes a kommunikációs eszköztáruk. Pszichológiai kutatások szerint sűrűn előfordul, hogy a zaklató gyermekkorában sajnálatra méltó módon maga is célpontja volt valamilyen erőszaknak – bár ez az információ nem feltétlenül vigasztalja az agresszor későbbi áldozatait.

Lehetséges, hogy munkahelyi zaklatás áldozata vagyok?

Ha az alábbiak közül többet is tapasztal napi/heti szinten, ráadásul hosszabb távon, akkor érdemes mielőbb segítséget kérnie!

1. Folyamatosan támadják, bírálják, lekicsinylik a munkámat/személyemet. Ott kötnek belém, ahol tudnak.

2. Túl sok munkát kell elvégezzek túl rövid idő alatt, és ha sikerül, akkor sem kapok pozitív visszajelzést, csak számonkérést, amitől rettegek.

3. Folyton ellenőrizgetnek, pl. mindenféle eszközökkel (telefon, kamera stb.) figyelik a munkámat, az irodai jelenlétemet, a tudtom nélkül belépnek a levelezésembe stb.

4. Stresszelek azon, hogy egyfolytában nyomasztanak a határidőkkel.

5. Nem megengedett, hogy hibázzak, ha viszont előfordul, kigúnyolnak, kicsúfolnak.

6. Gyakran hoznak kínos helyzetbe.

7. Sokszor megsértenek emberi mivoltomban, becsmérlő megjegyzést tesznek pl. a nememre, a koromra, a bőrszínemre stb.

8. Megesik, hogy hamis állításokkal rágalmaznak, a hátam mögött pletykákat terjesztenek rólam és a munkavégzésemről.

9. Sűrűn előfordul, hogy kiközösítenek, elszigetelnek, levegőnek néznek, nem köszönnek nekem.

10. Egészségügyi panasszal küzdök (pl. migrén, gyomorgörcs, izomfájdalmak, étvágytalanság/megnövekedett étvágy), melynek oka a negatív munkahelyi légkör.

11. Szabadidőmben nehezen tudok kikapcsolódni, mert előre rettegek a következő munkanap viszontagságaitól.

12. Munkámat keserűen, robotpilóta üzemmódban végzem, csak a túlélésre játszom.

13. Úgy érzem, hogy a munkahelyemen a felém irányuló verbális erőszak negatívan befolyásolja az egész életemet.

A munkahelyi zaklatás egészségügyi hatásai

Egy munkahelyi konfliktussorozat rengeteg negatív hatást gyakorol az áldozatra és egyébként a szituációt kívülállóként szemlélőkre is. A pszichoterror sértettje a támadója jelenlétében az átlagosnál jóval feszültebb, fizikailag és lelkileg egyaránt. A megfélemlítés célpontjai gyakran úgy érzik, hogy képtelenek megvédeni magukat a negatív helyzetekben, amitől rendkívül szoronganak.

A folyamatos bántó magatartásnak kitett áldozatok testi-lelki egészségüket veszélyeztetik mindaddig, míg a szituáció meg nem szűnik. Az állandó egzecíroztatástól ugyanis kialakulhatnak többek között izom- és gyomorpanaszok, alvás- és hangulatzavarok, migrén, illetve akár depresszió, burn-out szindróma vagy szenvedélybetegség is.

Tágabb értelemben pedig a munkahelyi terror okozta szorongás további gondok okozója is lehet, pl. családi, párkapcsolati problémák, sőt, súlyosabb esetben a mobbing legszélsőségesebb következménye az öngyilkosság lehet.

Mikor nem kell borravalót adni?

A borravaló kérdése sokak számára érzékeny téma, különösen azért, mert a társadalmi szokások és az üzleti etikett országonként és szakterületenként is eltérőek lehetnek. Bár a vendéglátásban a borravaló szinte kötelezőnek tűnik, számos olyan helyzet van, amikor egyáltalán nem szükséges, sőt bizonyos esetekben nem is etikus.

MI-ügynökök: digitális intézők, akik helyettünk cselekszenek

Az AI-ról leginkább úgy beszélhetünk, mint egy okoseszközről, amitől kérdezünk, és válaszokat kapunk. Szöveget ír, képet generál, rövid videókat készít néha még meg is lep bennünket. Azonban a tavalyi évben megjelentek az MI-ügynökök, amelyek nemcsak reagálnak, hanem kezdeményeznek és intéznek is. Figyelik az online környezetünket, döntéseket hoznak, és a legfontosabb, hogy a mi érdekünkben dolgoznak.

Hol érdemes manapság álláslehetőségeket keresni?

A munkakeresés a digitális korszakban jellemzően nem abból áll, hogy hetente egyszer fellépünk egy portálra, elküldünk pár jelentkezést, majd várunk. A munkaerőpiac felgyorsult, az ajánlatok vándorolnak, és a jó pozíciók sokszor el sem jutnak a klasszikus hirdetésekig. A kérdés nem az, hogy van-e lehetőség, hanem az, hogy hol és hogyan keressük – illetve, hogy végül egymásra talál-e a két fél.

A 2026-os év szín és öltözködési trendjei

Minden évnek megvannak a maga divatszínei és jellegzetes stílusai, nézzük, hogy a 2026-os évben ezek hogyan alakulnak.

Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást

A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.