A munkahelyi pszichoterror egészségügyi következményei
- Dátum: 2021.10.08., 14:43
- Udvari Fanni
- düh, érzelem, félelem, hangulat, lélek, mobbing, munkahely, pszichoterror, stressz, szorongás, zaklatás
A munkahelyi pszichoterror sajnos nem ritka jelenség hazánkban sem. A verbális zaklatás súlyos következményekkel járhat: egyrészt megmérgezi a munkahelyi kapcsolatokat, másrészt az áldozatnál testi-lelki problémák egyaránt kialakulhatnak.
Mi az a munkahelyi pszichoterror, a mobbing?
Munkahelyi pszichoterrorról beszélhetünk akkor, ha az egyik munkatársnak huzamosabb ideig (több hónapon keresztül, min. heti rendszerességgel) kell elszenvednie piszkálást, szóbeli bántalmazást, megalázást vagy zsarnokoskodást egy másik munkatárstól – legtöbbször felettestől, ami egyben a hatalommal való visszaélést is jelenti. A munkahelyi érzelmi terror megnyilvánulásai közé tartozhat pl. az információ-visszatartás, a túlterhelés, az észszerűtlen munkaszervezés és mindenféle elnyomó, lenéző, ellenséges cselekmény és viselkedési forma. A mobbing kialakulásának számos oka lehet, pl. előnyösebb szakmai pozíció/gazdasági előny megszerzése vagy az egyéni „feljebbvalóság” fitogtatása.
Kiből lehet elkövető, zaklató?
A verbális erőszaktevőkre általánosságban jellemző, hogy autoriter személyiségek, uralkodó hajlamúak, arrogánsak, olykor nárcisztikusak. Az elkövetőknek, ún. basáknak rendszerint dühkezelési problémáik vannak, feltűnően szoronganak, nem ritkán előítéletes gondolkodásúak és sokszor szegényes a kommunikációs eszköztáruk. Pszichológiai kutatások szerint sűrűn előfordul, hogy a zaklató gyermekkorában sajnálatra méltó módon maga is célpontja volt valamilyen erőszaknak – bár ez az információ nem feltétlenül vigasztalja az agresszor későbbi áldozatait.
Lehetséges, hogy munkahelyi zaklatás áldozata vagyok?
Ha az alábbiak közül többet is tapasztal napi/heti szinten, ráadásul hosszabb távon, akkor érdemes mielőbb segítséget kérnie!
1. Folyamatosan támadják, bírálják, lekicsinylik a munkámat/személyemet. Ott kötnek belém, ahol tudnak.
2. Túl sok munkát kell elvégezzek túl rövid idő alatt, és ha sikerül, akkor sem kapok pozitív visszajelzést, csak számonkérést, amitől rettegek.
3. Folyton ellenőrizgetnek, pl. mindenféle eszközökkel (telefon, kamera stb.) figyelik a munkámat, az irodai jelenlétemet, a tudtom nélkül belépnek a levelezésembe stb.
4. Stresszelek azon, hogy egyfolytában nyomasztanak a határidőkkel.
5. Nem megengedett, hogy hibázzak, ha viszont előfordul, kigúnyolnak, kicsúfolnak.
6. Gyakran hoznak kínos helyzetbe.
7. Sokszor megsértenek emberi mivoltomban, becsmérlő megjegyzést tesznek pl. a nememre, a koromra, a bőrszínemre stb.
8. Megesik, hogy hamis állításokkal rágalmaznak, a hátam mögött pletykákat terjesztenek rólam és a munkavégzésemről.
9. Sűrűn előfordul, hogy kiközösítenek, elszigetelnek, levegőnek néznek, nem köszönnek nekem.
10. Egészségügyi panasszal küzdök (pl. migrén, gyomorgörcs, izomfájdalmak, étvágytalanság/megnövekedett étvágy), melynek oka a negatív munkahelyi légkör.
11. Szabadidőmben nehezen tudok kikapcsolódni, mert előre rettegek a következő munkanap viszontagságaitól.
12. Munkámat keserűen, robotpilóta üzemmódban végzem, csak a túlélésre játszom.
13. Úgy érzem, hogy a munkahelyemen a felém irányuló verbális erőszak negatívan befolyásolja az egész életemet.
A munkahelyi zaklatás egészségügyi hatásai
Egy munkahelyi konfliktussorozat rengeteg negatív hatást gyakorol az áldozatra és egyébként a szituációt kívülállóként szemlélőkre is. A pszichoterror sértettje a támadója jelenlétében az átlagosnál jóval feszültebb, fizikailag és lelkileg egyaránt. A megfélemlítés célpontjai gyakran úgy érzik, hogy képtelenek megvédeni magukat a negatív helyzetekben, amitől rendkívül szoronganak.
A folyamatos bántó magatartásnak kitett áldozatok testi-lelki egészségüket veszélyeztetik mindaddig, míg a szituáció meg nem szűnik. Az állandó egzecíroztatástól ugyanis kialakulhatnak többek között izom- és gyomorpanaszok, alvás- és hangulatzavarok, migrén, illetve akár depresszió, burn-out szindróma vagy szenvedélybetegség is.
Tágabb értelemben pedig a munkahelyi terror okozta szorongás további gondok okozója is lehet, pl. családi, párkapcsolati problémák, sőt, súlyosabb esetben a mobbing legszélsőségesebb következménye az öngyilkosság lehet.
A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?
A helyes kommunikàció egy pàrkapcsolatban

A kapcsolati kommunikáció minősége valóban döntő szerepet játszik a párkapcsolatok elégedettségében és tartósságában. Az érzelmeink, szükségleteink és vágyaink kifejezése lehetővé teszi, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsunk ki partnerünkkel. A hatékony kommunikáció nemcsak a verbális megnyilvánulásokat foglalja magában, hanem a nonverbális jeleket és a hallgatás képességét is.
Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.