Menü

A hatékony fogyókúra pszichológiája

A belső motiváció az, ami a legnagyobb kitartást adja. Ha kitartásunk elég erős, a legjobb eséllyel tudunk sikereket elérni. A legegészségesebb, ha saját elvárásunknak akarunk megfelelni.

Szélsőséges esetekben pl. mély szomorúság megélésekor szintén fogyás indulhat el, ha nem táplálkozik valaki normálisan, esetleg gyermekeknél az étel elutasítása idézhet elő fogyást, de nyilván ez nem tudatos fogyókúra által előidézett folyamat. Ugyanide sorolnám, amikor valaki annyira nincs jóban önmagával, hogy elkezdi éheztetni saját magát.

A fogyókúra okai

Nőknél azok az okok gyakoribbak, amelyet a szépségipar diktál. Bár ez a nyomás a férfiakra is egyre inkább hat, de még mindig elfogadóbb a társadalom a férfiak tökéletlen testével, nemrég divatos, humoros jelenségnek mondható volt az ún. „apu test”. Amikor középkorú, kissé tunya, elhízott, pocakot eresztett, „apukás” testnek kikiáltott test alak volt divatos.

A nőknél az „anyu test” még nem jött divatba, pedig a szüléssel rendszerint testi változások jönnek létre. Az elfogadás nagyon hasznos dolog a megváltoztathatatlan testi hibák esetében, de itt is mostanában átlendülnek az emberek a ló túloldalára. Az extrém kövérség mutogatásával, a kóros elhízás reklámozásával, és annak elfogadásának követelőzésével árasztják el a közösségi médiákat.

Gyerekeknél nagyon változó, hogy milyen okból szeretnének fogyni, de gyakori, hogy a társaikhoz szeretnének hasonulni, el akarják kerülni azt a szégyenérzetet, melyet a társaik csúfolása kivált belőlük, vagy később, kiskamasz korban, kamaszkorban a szívük választottjának szeretnének tetszeni. Rájuk sokkal intenzívebben hatnak a környezeti minták is, mert a közösséghez tartozás igénye erőteljesebb.

Az életmódváltás összefügg önmagunk szeretetével

Az életmódváltás összefügg önmagunk szeretetével. Alapvetően azok a lelki okok egészségesek, ami a fejlődésről, épülésről, önmagunk szeretetéről szólnak.

Elkerülés, félelem, külső kényszer, frusztráció vagy valaminek a kompenzálása miatt nem érdemes fogyókúrába kezdeni, hiszen, ha ilyen lelkülettel állunk neki egy diétának, az biztosan kudarcra van ítélve.

Az ortorexia megszállott törekvés az egészséges étkezésre. Az egészséges táplálkozást olyannyira túlzásba viszi, hogy már-már szorongást, félelmet kelt az általa nem egészségesnek vélt étel.

Az anorexia, bulimia nervosa mind-mind olyan táplálkozási zavar, melynek hátterében önmagunk elfogadásának hiánya állhat. Önmagunk szeretetének hiánya. Aki kínozza magát, koplaltatja, hánytatja, éhezteti, az bizony nem szereti saját magát eléggé.

Milyen felfogással nem működik a fogyókúra, diéta, életmódváltás?

Milyen felfogással nem működik a fogyókúra, diéta, életmódváltás? A maximalista, frusztrált, negatív gondolkodású, halogató típusú emberek, önmagával nem elégedett emberek esetében nem tud sikeres lenni egy diéta, egy életmód váltás, mert vagy nem csinálják végig, vagy nem hagyják abba. Ezért az az egészséges fogyókúra, amit már oly sokszor hangsúlyoznak: ne kúra legyen, hanem életmódváltás. Mégpedig egy olyan életmódváltás, amit örömmel tudunk csinálni.

Ahol finomak az ételek. Amiben jól érezzük magunkat. Új szokásokat felvenni nagyon nehéz, de nem lehetetlen. Változtatni az életünkön azért nehéz, mert az emberi agy az ismerősben érzi jól magát. A végletes, szélsőséges, éles váltások nagy megerőltetést igényelnek.

A nők általában véve érzékenyebbek a külsejüket ért kritika megélésére, de mivel a férfiakkal szemben is egyre nagyobb elvárások alakulnak küllemüket illetően, és a férfi test ideál izmos, a testépítő tevékenységet szélsőségesen végzőknél gyakorta kialakul az ún. izomdiszmorfia, a soványságtól való kóros rettegés.

Önképzavart okozhat azonban egy szóbeli bántalmazó a környezetünkben, akinek sokat adunk a szavára, vagy épp ellenkezőleg: egy olyan példát akarunk elkerülni, amihez nem akarunk hasonulni, és ez a félelem kóros méreteket ölt. Ez mindkét nem esetében előfordulhat.

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.