Menü

A tanulási zavarok tünetei

A tanulási zavar meglétére egy tanuló esetében adott tanulási területen mutatott, az egyéb területek színvonalához képest jelentős elmaradása, tanulási sikertelensége hívja fel a figyelmet. Ugyanakkor a tanulási zavar esetében számolnunk kell a tanuló viselkedésében is megjelenő következményekkel. A tanulási és a viselkedési problémák között gyakran fedezhetünk fel szoros kapcsolatot. A viselkedési problémák hátterében igen nagy arányban tanulási nehézségek állnak. Ezekre a tanulókra gyakran jellemző alacsony önbecsülés és alacsony önértékelés.

1. A viselkedés, az aktivitás területén mutatott zavarok: impulzivitás és hiperaktivitás. A gyermekek nem tudnak nyugodtan ülni, aktivitásszintjüket szabályozni, zavarják az órát, más gyerekek tevékenységét. Alacsony toleranciával rendelkeznek. Mozgásuk rendezetlen, koordinálatlan.

2. Figyelemzavarok: hullámzó, változó intenzitású figyelem. A beérkező ingerek közül a gyermek képtelen szelektálni vagy éppen megtapad egy - egy folyamatnál.

3. A percepció zavarai: Gestalt látás, rész-egész viszonyának, alak-háttér viszonyának, formák, arányok észlelésének nehézsége, különböző modalitású ingerek esetén az átfordítás nehézsége (pl. diktálás után nem tud írni, vagy olvasott szöveget nem tud elmondani).

4. A mozgáskoordináció nehézségei: nemcsak a nagymozgások (összerendezetlen nagymozgások, az egyensúly bizonytalansága), de a finommozgások terén is jelentkezhet, mely jelentősen nehezítheti az írásmozgás pontos kivitelezését. Jellemző a kusza írás, a nehézkes és görcsös írásmód, az egyenetlen betűnagyságok.

5. A téri orientáció zavarai: testséma, lateralizáció problémái, melyek jelentősen megnehezítik a téri tájékozódást.

6. A nyelvi működés zavarai: gyenge beszédartikuláció, beszédészlelés, szegényes szókincs, kifejezőkészség, szótalálási nehézség, széttagolt beszéd. Nyelvtani szerkezete fejletlen.

7. Másodlagos tünetek: szorongás, kudarcorientált, gátolt, visszahúzódó vagy agresszív viselkedés.

8. Az emlékezet zavarai: nehezen tartják meg gondolataikat, hosszabb utasítások esetén összezavarodnak. Az emlékezeti funkciók nehézsége gátolja az olvasás folyamatát.

9. A gondolkodás problémái: Felfogóképességük korlátozott, logikai érvelésük, általánosítási, szabályalkotási képességük gyengébb. Ezek a gyerekek passzívabbak, önállótlanabbak, több tanári vezetést igényelnek.

A tanulási zavarok tekintetében igen fontos szerepe van a megelőzésnek. Lehetőség szerint biztosítani kell a kisgyermekek észlelési és mozgási, úgynevezett szenzomotoros képességeinek fejlődését. Ingergazdag környezettel, a gyermeknek minél sokfélébb apró kihívással teli elfoglaltság biztosításával a legtöbb esetben megelőzhetjük a tanulási nehézség kialakulását, vagy csökkenthetjük annak súlyosságát.

A legtöbb gyermeknek elegendő fejlődéséhez a környezet adta ingermennyiség és minőség, de még az egyébként megfelelően fejlődő kicsinyek képességeit is ugrásszerűen növelik a fejlesztő foglalkozások. Ezek a foglalkozások nem jelentenek külön megterhelést sem a gyermeknek, sem a környezetnek. Lényegében olyan játékokról, szokásokról van szó a megelőzésben, amely a normális gyermekkornak része.

Az egyik legfontosabb eleme a tanulási zavarok megelőzésének a felolvasás. Már csecsmőkorban énekeljünk, verseljünk a gyermeknek. A nyelv zeneiségét, ritmusát egész kicsi korban felfogja, és ez segíti nyelvi készségeinek fejlődését. A verseket, énekeket kétéves kortól kezdve kiegészíthetik rövid történetek, mesék. Az esti lefekvés előtti felolvasás nemcsak a gyermek fejlesztését szolgálja, de kellemesebbé teszi az elalvás előtti időszakot, ami egyébként meglehetősen zaklatott lehet (vacsora, rendrakás, tisztálkodás, öltözködés, ágyazás, stb.). Az óvodában is jól kihasználható mesélésre a délutáni alvás előtti időszak. A mindennapra legalább egy mese mind a családban, mind az oktatási intézményben (tehát az iskola első éveiben is) szabály kellene, hogy legyen.

A felolvasások hatása igen sokrétű. A gyermeknek nem csak a szókincse gyarapszik, de az irodalmi nyelvet, az olvasott szöveg fordulatait is elsajátítja. Ehhez tudnunk kell, hogy a beszélt nyelv és az írott nyelv jelentősen eltér egymástól, ezért mikor a gyerekek iskolába kerülve olvasni tanulnak, gyakran előzetes tapasztalatok hiányában egy új nyelvet is el kell sajátítaniuk.

A felolvasások másik nagy fejlesztő hatása, hogy a gyermeknek sorban kell követnie az eseményeket, vizuális ingerek nélkül saját képzetet alakítva a történet minden egyes eleméről. Ezzel a sorbarendezéssel, és saját képzet kialakításával az olvasáshoz szükséges alapvető képességei fejlődnek.

Módszerek a hatékony tanuláshoz

A magyarok átlag életkora 75 környékére tehető. Ebből rosszabb esetben 8, jobb esetben pedig legalább 16 évet tanulással töltünk. Tanulni azonban nem mindenki szeret, és nem is egyenlő hatékonysággal tud. Egyes tanulási technikák és módszerek viszont bizonyítottan megkönnyítik a tanulást.

Őszi sporttippek

Javában benne vagyunk az őszben, a ködös reggelekben, az esősebb délutánokban, a capuccinos délelőttökben, de a hétvégi biciklizésekben, a napsütötte, erdei túrákban is tarkabarka levelek között. A szabadtéri sportolás legjobb időszaka.

Légy önmagad legjobb barátja!

A legjobb barátaink elfogadnak minket olyannak, amilyenek vagyunk, és így szeretnek. Cserébe elmondhatjuk a problémáinkat, miközben a legjobbat kívánjuk a másik számára.

A hastánc, mint életstílus

A hastánc a testnek-léleknek egy különleges kifejezőeszköze, melyben fontos szerepet játszik a kreativitás, az önkifejezés, a spiritualitás. A hastánc, több, mint tánc. Életstílus. Bartha Rékával, a Lunotis Tribal Academy fellépőcsoportjának tagjával beszélgettem.

Mikor vegyük be a vitaminokat?

Mindenki tudja, hogy nem érdemes éhgyomorra bevenni a napi vitaminokat, de ha már ettünk, mikor érdemes? Nézzük meg, mikor a legjobb a vitaminpótlás.