Menü

Mi az az időszakos böjt és mire jó?

Először is az időszakos böjt valójában inkább egy étkezési forma, nem pedig diéta, mivel itt nem az elfogyasztott ételek minőségét és mennyiségét korlátozzák, hanem azt az időintervallumot, amikor eszünk. A legelterjedtebb a 16/8-as időablak, ami azt jelenti, hogy a nap 24 óráját felosztjuk 8 és 16 órára és ebben a 8 órában étkezünk, majd 16 órán keresztül nem eszünk egyáltalán, tehát böjtölünk. Természetesen itt sem teljesen mindegy, mit fogyasztunk, hiszen, ha tápanyagban és vitaminokban szegény gyorsételeket eszünk, nem leszünk egészségesebbek. Ezen azért van hangsúly, mivel ahogy fentebb is említettük, nem diétáról van szó, így itt nem a fogyás az elsődleges cél, hanem az egészségesebb és kiegyensúlyozottabb életmód.

Az alapelv az, hogy a szervezetünknek időre van szüksége ahhoz, hogy beinduljon a zsírégetés és zsírraktárak bontása, ezért, ha a nap csak egy rövidebb szakában viszünk be táplálékot, akkor a nagyobb intervallumú napszakban beindulhatnak a szervezet lebontó folyamatai. Ha 3-4 óránként folyamatosan ennénk valamit, akár csak egy kicsit is, akkor a szervezet mindig az akkor bevitt táplálékot használná fel energiaszükségleteinek kielégítésére és a rajtunk feleslegként megjelenő zsírraktárakhoz nem nyúlna.

A fogyás és az egészségesebb, kiegyensúlyozottabb életmód mellett az időszakos böjtölésnek más jótékony hatásokat is tulajdonítanak. Ilyen például, hogy csökkenti az emésztőrendszeri megbetegedések kialakulásának esélyét, mérsékli a demencia és az Alzheimer kór tüneteit, de még a krónikus fájdalmakat is csökkenti. Emellett persze javítja a vérkeringést, normalizálja a vérnyomást és a pulzust, valamint az immunrendszerre is pozitív hatással van.

Ha valaki bele szeretne fogni az időszakos böjtbe, akkor az első és legfontosabb tanács a fokozatosság. Ha eddig mondjuk 3-5 óránként ettünk, akkor a szervezetünk számára hirtelen megterhelő lehet, ha 16 órán keresztül nem viszünk be semmilyen táplálékot. Először próbáljunk meg csak 1 étkezést kihagyni, így mérsékelve az eleinte természetesen kialakuló éhséget. Ezután fokozatosan tolhatjuk úgy el az étkezéseket, hogy beálljunk a 16/8-as időablakra. Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy sok dolog befolyásolja a böjt hatásosságát. Ilyen például az egészségügyi állapot, meglévő alapbetegségek, vagy túlsúly mértéke, amennyiben van.

Ha még csak ismerkedünk a gondolattal, érdemes úgy kezdeni, hogy az első étkezést megpróbáljuk kicsit késleltetni, az utolsó étkezést pedig egy kicsit előrébb hozni. Talán eleinte még így sem fogunk beleférni az általános 16/8-as időablakba, de ne aggódjunk emiatt. Van, akinek a 20/4-es böjt esik jól, de nem ritka az sem, ha valaki 18/6-ban étkezik. Mindenkinek más a szervezete és ki kell tapasztalnunk, nekünk milyen elosztás válik be.

Amikor a kattintás nem véletlen – hogyan vesznek rá az online vásárlásra?

Az online térben szinte lehetetlen elkerülni a reklámokat. Böngészés közben, közösségi oldalakon, videók előtt vagy akár egy ártatlannak tűnő hírportálon is folyamatosan találkozunk velük.

A D-vitamin túladagolása

A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.

A csoportos fitneszórák legfontosabb szabályai

A csoportos fitneszórák népszerűsége évről évre növekszik, hiszen motiváló közösségi élményt, szakértői irányítást és változatos edzésformákat kínálnak. Ahhoz azonban, hogy ezek az órák biztonságosak, hatékonyak és minden résztvevő számára élvezetesek legyenek, elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok betartása.

Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea

A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.

A mangostán különleges gyümölcs

A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.