Menü

Mi az az időszakos böjt és mire jó?

Először is az időszakos böjt valójában inkább egy étkezési forma, nem pedig diéta, mivel itt nem az elfogyasztott ételek minőségét és mennyiségét korlátozzák, hanem azt az időintervallumot, amikor eszünk. A legelterjedtebb a 16/8-as időablak, ami azt jelenti, hogy a nap 24 óráját felosztjuk 8 és 16 órára és ebben a 8 órában étkezünk, majd 16 órán keresztül nem eszünk egyáltalán, tehát böjtölünk. Természetesen itt sem teljesen mindegy, mit fogyasztunk, hiszen, ha tápanyagban és vitaminokban szegény gyorsételeket eszünk, nem leszünk egészségesebbek. Ezen azért van hangsúly, mivel ahogy fentebb is említettük, nem diétáról van szó, így itt nem a fogyás az elsődleges cél, hanem az egészségesebb és kiegyensúlyozottabb életmód.

Az alapelv az, hogy a szervezetünknek időre van szüksége ahhoz, hogy beinduljon a zsírégetés és zsírraktárak bontása, ezért, ha a nap csak egy rövidebb szakában viszünk be táplálékot, akkor a nagyobb intervallumú napszakban beindulhatnak a szervezet lebontó folyamatai. Ha 3-4 óránként folyamatosan ennénk valamit, akár csak egy kicsit is, akkor a szervezet mindig az akkor bevitt táplálékot használná fel energiaszükségleteinek kielégítésére és a rajtunk feleslegként megjelenő zsírraktárakhoz nem nyúlna.

A fogyás és az egészségesebb, kiegyensúlyozottabb életmód mellett az időszakos böjtölésnek más jótékony hatásokat is tulajdonítanak. Ilyen például, hogy csökkenti az emésztőrendszeri megbetegedések kialakulásának esélyét, mérsékli a demencia és az Alzheimer kór tüneteit, de még a krónikus fájdalmakat is csökkenti. Emellett persze javítja a vérkeringést, normalizálja a vérnyomást és a pulzust, valamint az immunrendszerre is pozitív hatással van.

Ha valaki bele szeretne fogni az időszakos böjtbe, akkor az első és legfontosabb tanács a fokozatosság. Ha eddig mondjuk 3-5 óránként ettünk, akkor a szervezetünk számára hirtelen megterhelő lehet, ha 16 órán keresztül nem viszünk be semmilyen táplálékot. Először próbáljunk meg csak 1 étkezést kihagyni, így mérsékelve az eleinte természetesen kialakuló éhséget. Ezután fokozatosan tolhatjuk úgy el az étkezéseket, hogy beálljunk a 16/8-as időablakra. Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy sok dolog befolyásolja a böjt hatásosságát. Ilyen például az egészségügyi állapot, meglévő alapbetegségek, vagy túlsúly mértéke, amennyiben van.

Ha még csak ismerkedünk a gondolattal, érdemes úgy kezdeni, hogy az első étkezést megpróbáljuk kicsit késleltetni, az utolsó étkezést pedig egy kicsit előrébb hozni. Talán eleinte még így sem fogunk beleférni az általános 16/8-as időablakba, de ne aggódjunk emiatt. Van, akinek a 20/4-es böjt esik jól, de nem ritka az sem, ha valaki 18/6-ban étkezik. Mindenkinek más a szervezete és ki kell tapasztalnunk, nekünk milyen elosztás válik be.

Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit

A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.