Mi az az időszakos böjt és mire jó?
- Dátum: 2021.09.01., 09:15
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- alapbetegség, Alzheimer kór, böjt, demencia, diéta, emésztőrendszeri megbetegedés, étkezési forma, fogyás, időszakos böjt, IF, immunrendszer, krónikus fájdalom, pulzus, túlsúly, vérnyomás, zsírégetés, zsírraktár
Először is az időszakos böjt valójában inkább egy étkezési forma, nem pedig diéta, mivel itt nem az elfogyasztott ételek minőségét és mennyiségét korlátozzák, hanem azt az időintervallumot, amikor eszünk. A legelterjedtebb a 16/8-as időablak, ami azt jelenti, hogy a nap 24 óráját felosztjuk 8 és 16 órára és ebben a 8 órában étkezünk, majd 16 órán keresztül nem eszünk egyáltalán, tehát böjtölünk. Természetesen itt sem teljesen mindegy, mit fogyasztunk, hiszen, ha tápanyagban és vitaminokban szegény gyorsételeket eszünk, nem leszünk egészségesebbek. Ezen azért van hangsúly, mivel ahogy fentebb is említettük, nem diétáról van szó, így itt nem a fogyás az elsődleges cél, hanem az egészségesebb és kiegyensúlyozottabb életmód.
Az alapelv az, hogy a szervezetünknek időre van szüksége ahhoz, hogy beinduljon a zsírégetés és zsírraktárak bontása, ezért, ha a nap csak egy rövidebb szakában viszünk be táplálékot, akkor a nagyobb intervallumú napszakban beindulhatnak a szervezet lebontó folyamatai. Ha 3-4 óránként folyamatosan ennénk valamit, akár csak egy kicsit is, akkor a szervezet mindig az akkor bevitt táplálékot használná fel energiaszükségleteinek kielégítésére és a rajtunk feleslegként megjelenő zsírraktárakhoz nem nyúlna.
A fogyás és az egészségesebb, kiegyensúlyozottabb életmód mellett az időszakos böjtölésnek más jótékony hatásokat is tulajdonítanak. Ilyen például, hogy csökkenti az emésztőrendszeri megbetegedések kialakulásának esélyét, mérsékli a demencia és az Alzheimer kór tüneteit, de még a krónikus fájdalmakat is csökkenti. Emellett persze javítja a vérkeringést, normalizálja a vérnyomást és a pulzust, valamint az immunrendszerre is pozitív hatással van.
Ha valaki bele szeretne fogni az időszakos böjtbe, akkor az első és legfontosabb tanács a fokozatosság. Ha eddig mondjuk 3-5 óránként ettünk, akkor a szervezetünk számára hirtelen megterhelő lehet, ha 16 órán keresztül nem viszünk be semmilyen táplálékot. Először próbáljunk meg csak 1 étkezést kihagyni, így mérsékelve az eleinte természetesen kialakuló éhséget. Ezután fokozatosan tolhatjuk úgy el az étkezéseket, hogy beálljunk a 16/8-as időablakra. Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy sok dolog befolyásolja a böjt hatásosságát. Ilyen például az egészségügyi állapot, meglévő alapbetegségek, vagy túlsúly mértéke, amennyiben van.
Ha még csak ismerkedünk a gondolattal, érdemes úgy kezdeni, hogy az első étkezést megpróbáljuk kicsit késleltetni, az utolsó étkezést pedig egy kicsit előrébb hozni. Talán eleinte még így sem fogunk beleférni az általános 16/8-as időablakba, de ne aggódjunk emiatt. Van, akinek a 20/4-es böjt esik jól, de nem ritka az sem, ha valaki 18/6-ban étkezik. Mindenkinek más a szervezete és ki kell tapasztalnunk, nekünk milyen elosztás válik be.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.
Amikor az ősz beköltözik az otthonunkba és a lelkünkbe is

Minden évszaknak megvan a hangulata, a vele járó illatok, színek, amik nem csak a fizikai megjelenésben fontosak, hanem a mentális egészségünkre is hatással vannak.
Körömtrendek 2025-ben: a stílus, ami a kezedben van

Az őszi körömdivat 2025-ben a természetesség, a melegség és a kreatív elegancia tökéletes egyensúlyát képviseli. Legyen szó mély bordóról, aranyló fényről vagy finom levélmintákról
Az ÚJ Nord étkezés – skandináviai szemlélet a tányéron

Minden nemzet étkezésének meg van az alapja, de itt egy újnak mondható szemlélet, ami a skandináv országokban egyre elterjedtebb.
Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.