Menü

Vadkemping – ha valami izgalmasra vágysz

A vadkemping szuper dolog, de van néhány trükkje, néhány olyan fortély és tudnivaló, amit nem árt ismerni, mielőtt belevág az ember.

Nézzük az előnyeit.

A vadkemping ingyen van. Nem mindenki engedheti meg magának, hogy sokat költsön egy túrán. A napi költség egyik legnagyobb része az alvásból fakad. (A másik az evés, ott azon fogsz spórolni, ha nem étteremben eszel, hanem magadnak vásárolsz, főzöl.) Csak számolj utána! Ha egy hónapra mész bringázni, és éjszakánként csak 3-5000 Ft-ot költesz (egy olcsóbb országban), máris 6 számjegynél tartunk. Egy olcsóbb országban. Nem beszélve arról, hogy sok kalandor lelkű bringás maga mögött hagyja a járt utat a járatlanért és olyan helyekre téved, ahol nincsen fizetős szálláshely. Nem kell messzire menni. Magyarországon is rengeteg ilyen hely van. Például a legtöbb erdő.

A vadkemping nyugis (a legtöbbször).

A legtöbb kemping (természetesen nem mind) hangos, és a pihenésre a legkevésbé sem alkalmas. Várni kell a zuhanyzóban a melegvízre, a konyhában a vízforralóra vagy a tűzhelyre, a portán a be- és kicsekknél.

Mindenhol ott van.

Az a jó a vadkempingben, hogy pont ott van, ahol kell. Bárhol és mindenhol! Nincs kényszer, hogy adott pontba el kell jutnod, mert lefoglaltad a szállást és a pénzed bánja ha nem érsz oda.

Ahol az este ér, ott keresed meg az alkalmas helyet. De hogy keress helyet és szabad-e egyáltalán ott aludnod?

A legtöbb európai országban szabad, de legalább is szemet hunynak a vadkempingezés fölött. Megengedett többek között Skóciában, Svédországban, Norvégiában, Finnországban, Észtországban, Spanyolországban és Törökországban is. Nem problémáznak rajta Oroszországban, Romániában, a balkán országaiban.

Tiltja például Belgium, vagy Horvátország, ahol komoly bírságot és akár a cuccod elkobzását vagy lefoglalását kockáztatod, ha a kempingen kívül dobod fel a sátrad. Izlandon nagyon bonyolult vadkempingezni (sok szabály és szempont van, hogy hol lehet és hogyan). Angliáról, Németországról és az Alpok országairól összességében elmondható, hogy tilos a kijelölt sátorozóhelyeken kívül sátrazni, de bivakolni (sátor nélkül való alvás) több országban is megengedett.

Amikor csak lehet, vízközelben! Az egyik legtutibb hely, ahol vadkempingezhetsz, a vízpart. A vízből ihatsz (természetesen ha megfelelően tiszta, egy alapos szűrés után), főzhetsz vele, mosogathatsz, ruhát moshatsz, fürödhetsz.

Mire figyelj ha vízparton vagy? Ha folyóvíz mellett kívánsz táborozni, próbáld pár méterrel a víz szintje fölé állítani a táborodat. Egy kiadós éjszakai esőzés miatt (ami akár lehet feljebb a hegyekben), nagyon gyorsan képes ugrásszerűen megnőni a vízszint.

Ne koszold be a vizet! Ha mosogatsz, vagy mosol, soha ne mosd bele a koszos dolgaid a vízbe! Már egy kis mosogatószer is kártékony hatással van az élővilágra. Merj ki vizet és a víztől távolabb mosogass, hogy biztos ne kerüljön semmi a tóba vagy folyóba. Fürdéshez használj túraboltokban kapható környezetbarát, lebomló tisztálkodószereket.

Jó kempingezést!

Liszli Kornélia

Zero waste: törekvés egy tisztább jövő felé

A modern világ elképesztő ütemű fejlődése és a fogyasztási szokásai hatalmas mennyiségű hulladékot termelnek. Szinte mindent eláraszt a szemét: a rengeteg visszamaradt PET-palack, a fesztiválok után maradó szeméthegyek éppen csak a felszínét mutatják egy mélyen gyökerező problémának. Túlzó vásárlási szokások, élelmiszer felhalmozás, a termelés határainak figyelmen kívül hagyása – ezek mind olyan jelenségek, amiket tudatossággal el lehetne kerülni.

„A sport öröklődik – De nem a génjeinkben, hanem a példánkban”

Sportos szülők, sportos gyerekek, avagy hogyan adjunk át egészséges szokásokat a következő generációnak?

Nyári táborok: megoldás a szülőknek, élmény a gyerekeknek

A nyári szünet közeledtével sok szülő szembesül az évről évre visszatérő kérdéssel: hogyan oldják meg gyermekeik felügyeletét, miközben ők dolgoznak? A nyári táborok nemcsak praktikus segítséget jelentenek, hanem felejthetetlen élményeket is kínálnak a gyerekeknek.

Különleges fóbiák

A fóbia a görög félelem szóból származik, a pszichiátriában arra a jelenségre utal, amikor valaki félelmet érez bizonyos dolgok iránt. Egyes fóbiák szélesebb körben ismertek, míg másokról talán még sosem hallottunk.

Mit ad a nézőknek a filmzene?

A filmek világa épp annyira szól a hangokról, mint a látványelemekről. A gondosan megkomponált dallamok képesek elmélyíteni a látványt, felerősíteni az érzelmeket, és egyedülálló módon bevonni a nézőt a történetbe. Gondoljunk csak Hans Zimmerre, a Dögkeselyű ikonikus dallamára, vagy éppen a nemrégiben megjelent A brutalista számaira. Vajon hogyan képes a hang és a vizuális tartalom együttese ennyire megragadó élményt nyújtani, és milyen utat járt be a filmzene, mire eljutott a mai státuszáig?