Rozéborok egészségre gyakorolt hatásai
- Dátum: 2021.05.10., 05:54
- Udvari Fanni
- képek:pixabay.com
- alkohol, bor, egészség, élelmiszer, energia, szőlő, szőlőmag
A rozéborok népszerűsége annak ellenére növekszik töretlenül, hogy sok borkedvelő úgy tartja, kedvenc itala vagy vörös, vagy fehér lehet, köztes állapot nincs. De vannak-e olyan pozitív hatásaik az egészségünkre, mint amit a vörösborok esetén ismerünk?
Vannak pozitív hatásai?

Kevés, kis töménységű alkoholos ital, mint például a bor fogyasztása fokozza a gyomornedv-elválasztást és az étvágyat. Napi egy deciliter bor rendszeres fogyasztása esetén az alkohol pozitív hatása lehet még a "jótékony" hatású HDL koleszterinszintjének emelkedése és a vérrög-képződés kialakulási esélyének csökkenése. Egy közelmúltban ismertetett svéd ikerkutatás adatai szerint viszont a napi két adagnyi ital már megduplázza a stroke(agyvérzés) kockázatát 60-75 éves kor között, ugyanakkor a csekély mennyiségű fogyasztás védőhatására ez a kutatás is rámutatott. A borban található nagy mennyiségű antioxidáns a bőrrel közvetlenül érintkezve megakadályozza az akné kialakulásáért felelős baktérium terjedését, és egészségesen tartja a bőrt. Az antioxidánsok ezen kívül megfiatalítják a bőrt, növelve annak rugalmasságát, megtartva annak tisztaságát és ragyogását. Elfogyasztva pedig a bor képes stimulálni a véráramlást, ami meg tudja előzni a ráncosodást és a bőr öregedését. Fontos azonban megjegyezni, hogy a bor ivásakor a hormonok elvesztik egyensúlyukat, ami dehidratációhoz vezethet, valamint meg is növelheti az akné kialakulásának lehetőségét.
A francia paradoxon
A borban található antioxidáns hatású vegyületek közül a kutatások leginkább a rezveratrol, egy polifenol típusú anyag szerepére koncentráltak. Ezt a növény a szárban, a levelekben és a bogyók héjában állítja elő, méghozzá azért, mert önmagában is gombaölő hatású. A vörösborban körülbelül hússzor nagyobb a koncentrációjuk, mint a fehérborban, a rozé pedig valahol középúton helyezkedik el ebből a szempontból. A nyers szőlővel is elfogyaszthatjuk, de a kutatások rámutattak, hogy az erjedés során a flavonoidok polimer (összetett) formából egyszerűbb, jobban emészthetőbb monomer formákká alakulnak, így hatásuk javul.

Nem érdemes túlzásba vinni
A dietetikus szerint a rozéborokban lévő kisebb mennyiségű antioxidáns is lehet jótékony hatású, de óva int mindenkit attól, hogy erre hivatkozva iktassa étrendjébe a rendszeres alkoholfogyasztást. Mint mondja, minden a mértéken múlik, éppen ezért nem szabad, hogy a vélt vagy valós előnyökre tekintettel eltúlozzuk egyes élelmiszerek fogyasztását, miként hasonló okokból kizárni sem érdemes azokat, amelyeket egészségtelennek vélünk.
A borban és a szőlőmagkivonatban található polifenolok lassítani tudják a baktériumokat, amelyek a szájüregben a fogak szuvasodásáért felelősek. Különösen a vörösbor tud hozzájárulni a napi szájhigiéniához.
Szerző: Udvari Fanni
Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend
A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.
Noni – a trópusok különleges gyümölcse
A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.
A magnézium szerepe a szervezet egészséges működésében
A magnézium az emberi szervezet egyik legfontosabb ásványi anyaga. Bár sokan elsősorban az izomgörcsök megelőzésével hozzák kapcsolatba, valójában jóval összetettebb feladatokat lát el.
Homoktövis – a természet egyik leggazdagabb vitaminforrása
A homoktövis (Hippophae rhamnoides) az egyik legismertebb gyógynövény, amelyet évszázadok óta alkalmaznak egészségmegőrző célokra. Élénk narancssárga bogyói rendkívül gazdagok vitaminokban, antioxidánsokban és bioaktív vegyületekben, ezért sokan „szuperélelmiszerként” emlegetik.
Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk
A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.