Menü

Rozéborok egészségre gyakorolt hatásai

A rozéborok népszerűsége annak ellenére növekszik töretlenül, hogy sok borkedvelő úgy tartja, kedvenc itala vagy vörös, vagy fehér lehet, köztes állapot nincs. De vannak-e olyan pozitív hatásaik az egészségünkre, mint amit a vörösborok esetén ismerünk?

Vannak pozitív hatásai?

Kevés, kis töménységű alkoholos ital, mint például a bor fogyasztása fokozza a gyomornedv-elválasztást és az étvágyat. Napi egy deciliter bor rendszeres fogyasztása esetén az alkohol pozitív hatása lehet még a "jótékony" hatású HDL koleszterinszintjének emelkedése és a vérrög-képződés kialakulási esélyének csökkenése. Egy közelmúltban ismertetett svéd ikerkutatás adatai szerint viszont a napi két adagnyi ital már megduplázza a stroke(agyvérzés) kockázatát 60-75 éves kor között, ugyanakkor a csekély mennyiségű fogyasztás védőhatására ez a kutatás is rámutatott. A borban található nagy mennyiségű antioxidáns a bőrrel közvetlenül érintkezve megakadályozza az akné kialakulásáért felelős baktérium terjedését, és egészségesen tartja a bőrt. Az antioxidánsok ezen kívül megfiatalítják a bőrt, növelve annak rugalmasságát, megtartva annak tisztaságát és ragyogását. Elfogyasztva pedig a bor képes stimulálni a véráramlást, ami meg tudja előzni a ráncosodást és a bőr öregedését. Fontos azonban megjegyezni, hogy a bor ivásakor a hormonok elvesztik egyensúlyukat, ami dehidratációhoz vezethet, valamint meg is növelheti az akné kialakulásának lehetőségét.

A francia paradoxon

A borban található antioxidáns hatású vegyületek közül a kutatások leginkább a rezveratrol, egy polifenol típusú anyag szerepére koncentráltak. Ezt a növény a szárban, a levelekben és a bogyók héjában állítja elő, méghozzá azért, mert önmagában is gombaölő hatású. A vörösborban körülbelül hússzor nagyobb a koncentrációjuk, mint a fehérborban, a rozé pedig valahol középúton helyezkedik el ebből a szempontból. A nyers szőlővel is elfogyaszthatjuk, de a kutatások rámutattak, hogy az erjedés során a flavonoidok polimer (összetett) formából egyszerűbb, jobban emészthetőbb monomer formákká alakulnak, így hatásuk javul.

Nem érdemes túlzásba vinni

A dietetikus szerint a rozéborokban lévő kisebb mennyiségű antioxidáns is lehet jótékony hatású, de óva int mindenkit attól, hogy erre hivatkozva iktassa étrendjébe a rendszeres alkoholfogyasztást. Mint mondja, minden a mértéken múlik, éppen ezért nem szabad, hogy a vélt vagy valós előnyökre tekintettel eltúlozzuk egyes élelmiszerek fogyasztását, miként hasonló okokból kizárni sem érdemes azokat, amelyeket egészségtelennek vélünk.

A borban és a szőlőmagkivonatban található polifenolok lassítani tudják a baktériumokat, amelyek a szájüregben a fogak szuvasodásáért felelősek. Különösen a vörösbor tud hozzájárulni a napi szájhigiéniához.

Szerző: Udvari Fanni

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?