Menü

A maszkhasználat jótékony hatásai

Több évvel ezelőtt, legalább évente egyszer-kétszer biztosan összeszedtem valamilyen vírust. Még korábban akár évente 4-5 alkalommal is. Volt, hogy az influenza sem került el. Viszont nincs ezen mit csodálkozni. Hallgatóként a legnagyobb kockázatot a nagy és hallgatótársakkal teli előadóterem, a közösségi közlekedés, illetve a nagy átmenőforgalmú terek jelentették alapesetben. Ehhez hozzájön a közös eszközhasználat (számítógép, billentyűzet és egér, stb.), illetve akár alul vagy túl öltözünk, a változó időjárás már csak természetes.

A pandémia miatt sok minden változott, a korlátozások és a maszkviselési kötelezettség, a kéz és eszközhigiéniára való fokozott odafigyelés, a mostani időszakra olyan mértékű lett, hogy valószínűleg az influenzajárvány is elmarad, a korábbi évektől eltérően. Ha jól emlékszem, akkor gondban is voltak kissé a védőoltás összeállításánál, hiszen a Föld déli féltekén is hasonló jelenség játszódott le.

Ami a maszkhasználatot illeti, személy szerint megszoktam már. Időnként kimosom, illetve amelyikben kell abban cserélek betétet. Egy bizonyos, hogy az utóbbi közel két évben számottevően nem szedtem össze, olyan kórokozót, ami megbetegített volna.

Ezen elgondolkodva jutottam néhány dologra. Nyilván a korlátozások hatására, a társasági érintkezések száma drasztikusan lecsökkent. Ugyanakkor, úgy vélem kezdetben mindenkiben volt vagy lehet, hogy még mindig van szorongás emiatt. Ez viszont nem túl jó. Ugyanakkor ennek következtében sokkal jobban odafigyelünk a maszkhordásra, kézmosásra, még a boltba se járunk annyira, és otthon dolgozunk ha lehet. Így minden téren kisebb a kitettségünk és a munkahelyi stressz sem érvényesül.

Ugyanakkor azért érdemes kimozdulni olykor, egy sétára, egy futásra, kerékpározásra, így csökkenthető az esélye annak, hogy becsavarodjunk. Persze az sem árt, ha a napi szintű ezzel kapcsolatos tájékozódásunknak is gátat szabunk, viszont lassan már immunisak leszünk erre is. Ha odafigyelünk, akkor remélhetőleg minden rendben lesz és lassan visszatér egy más fajta, de normális élet.

Az is eszembe jutott, hogy korábban egyrészt vírusos időszakokban kellett volna komolyabban foglalkozni a maszkviselés gyakorlatával, úgy kevesebb légúti betegséggel kellett volna megküzdenem. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a szervezetnek meg kell tanulnia kezelni a kis betolakodókat. Ezt a tudást pedig frissíteni is kell olykor, még ha kellemetlen is. Azt mondják, hogy ami nem öl meg az erősebbé tesz. Viszont a mostani viszonyok között ettől jóval többről van szó. Ugyanakkor szerintem egy életre megjegyezzük, hogy legalább télen kültéren, egyébként üzletekben, zárt közösségi terekben a maszk az életünk része marad.

Másrészt a levegőben lévő szennyező anyagok eleve terhelik a légzőrendszerünket, mint kémiai komponensek és a szálló por is. Ez utóbbiról is, mint tudjuk változatos összetételű aeroszolok alkotják. A vírusok tekintetében a korom, azaz szén részecskék magukhoz kötik a vírusokat, illetve a vízmolekulák szintén. Így pedig könnyen bejuthatnak a szervezetbe. Tehát egy jó maszk, nem csak vírusok kiszűnésére alkalmas. Csökkenti a szervezetünk terheltségét, így jobban meg tud küzdeni a kórokozókkal.

Végül pedig egy érdekesség az orrunkról mindezek kapcsán. Még szüleinktől hallottuk, hogy az orrunkon keresztül lélegezzünk, a szánk helyett. Noha így is tudunk levegőt venni. Na de maradjunk az orrunknál. Mint ismeretes, hogy a levegővétel során felmelegszik a testünkbe érkező levegő. Ugyanakkor, ami az orrnyílást és annak formáját illeti, egyesek keskenyebbekkel, mások tágabbakkal rendelkeznek. Ha belegondolunk genetikai és környezeti szempontból, akkor logikusnak tűnik, hogy előbbiek jobban fel tudják melegíteni a beérkező levegőt, utóbbiakkal ellentétben. Egyes megállapítások szerint ez alapján vagyunk inkább északi vagy déli típusú emberek. Viszont mindezt félre téve a maszk segít a belélegzett levegő felmelegítésében, így nem fagy le az orrunk, ami így télen kifejezetten hasznos is tud lenni. Jó egészséget!

Vörös Sándor

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.