Menü

Mekkora stressz vajon a szülőknek a „tanárlét”?

Szerintem egy átlagos szülőnek soha eszébe nem jutott soha, hogy egyszer majd tanár lesz. Karantén idején mégis az lett, és olyan tudásokat kellett elővennie, amit rég eltemetett magában. De ez vajon növelni fogja a szülő részéről a toleranciát a tanár felé, ami ugye manapság kiveszőben van? Ezt kutatják szakemberek is.

Egyeseknek jól megy, másoknál kész káosz a karantén. A szülők habitusuknak megfelelően ülnek le a gyerekek mellé tanulni, bár talán többen, amennyire erejük engedi, valóban megteszi. A gyermekeket azért sokszor lefárasztja az iskola hiányában is jelen lévő napi hirtelen hajtás, amivel ezekben az időkben nehezítve van, hogy az otthoni térbe költözik az iskola. Ez különösen nehéz ott, ahol kicsi a lakás, és mondjuk kisgyerek, netán több kisgyerek lakik. Az órákon megsokszorozódik a zavaró tényező, a diák részéről. Több ismerősöm, oktató, diák, hallgató is beszámolt már arról, hogy akár a saját, akár a másik oldalon bekiabálások, türelmetlenségek léptek fel, például a közös helyiség egyéni használata miatt.

Tény, hogy egy ilyen helyzetben a szülőknek is elő kell némileg tanárrá lépni, mert a hagyományos pedagógia színterei vagy az iskola, vagy valamilyen más, zavartalan környezet, ám jelenleg ezek közül egyik sem adott, vagy nem feltétlen adott. Így könnyen megnövekedhet a szülők tanító szerepe, arról nem is beszélve, ha a tanár mondjuk maga is idős ember, akinek gondot okoz a digitális technika elsajátítása. De emellett számos más, negatívan befolyásoló tényezőt is lehetne említeni, olyan vis maiort a vis maiorban, mint a hirtelen technikai problémákat.

Sok szülő lép elő ilyenkor magyar tanárrá, vagy éppen matematika vagy történelem tanárrá, amely nem egyszerű nekik sem. Szakemberek két irányt jelölnek meg, egy optimistább és egy pesszimistább forgatókönyvet. Van, aki szerint a szülők végre elkezdik becsülni a tanárok munkáját, mert rálátnak annak a nehézségére, nem csak oktatási, de nevelési szempontból is. A pesszimistább forgatókönyv arra mutat rá, amit már interneten is lehet olvasni, ahol szülők azt vetik fel, hogy vajon akkor most a tanár miért is kap fizetést, ha nem is tanít, hanem helyette a szülőnek kell?

Mindennek ellenére azért sok felől jön pozitív visszajelzés, ami talán nem a tragédiát vetíti előre. Mert ugye még nem beszéltünk azokról a tízezrekről, akiknek nem áll megfelelő digitális technológia a rendelkezésére. Ráadásul akárhogy is nézzük, ebben a tanévben az érettségin kívül már nem lesz oktatás, úgy tűnik. A nyár az nyár, de ezek szerint június közepéig még biztos a mostani állapotokkal, az otthontanulással kell számolni, ahol a tanóra alatt bizony belenevetnek vagy családtagjaink belesétálnak a közvetítésbe, és ahol a diák nem tudja úgy, olyan módon megkapni a szükséges tudást. Ilyenkor pedig bizony a szülőnek kell előlépnie tanárnak.

B.T.

Karácsonyi ajándéktippek 2-3 éves gyerekeknek

A kisgyerekek az a korosztály, akiknek nem nehéz ajándékot venni, meglepetést szerezni, hiszen egyrészt nagyon lelkesek és várják az ünnepet, mindennek tudnak örülni, másrészt számos olyan dolgot találni, amelyet örömmel fogadnak.

Hatékony tippek nyelvtanuláshoz

Sokan úgy gondolják, ha folyékonyan szeretnél beszélni egy nyelvet, akkor ki kell költöznöd az adott országba. Ne érts félre, ha másik országban élsz, az biztosan nagyban hozzájárul a nyelvtanuláshoz, de nagyon sok embernek nem adatik meg ez a lehetőség, vagy legalábbis egyelőre nem.

Spiritualitás és józan ész kettőssége

Szerintem már mindenki feltette magának a kérdést, hogy létezik-e Isten? Meg van-e írva előre a sorsunk? Mi van a halál után, félünk-e ettől, vagy esetleg a haldoklás fájdalmától félünk? Egyáltalán hogyan állunk ezekhez a témákhoz, mereven elutasítjuk az efféle transzcendens gondolatokat, vagy esetleg hiszünk benne. Bárhogy is legyen, a spiritualitás témája szerintem senkit sem hagy hidegen. Ebben az írásban arra próbálom meg keresni a választ, hogy mi is a spiritualitás, valóban jó hatással lehet-e a testi egészségünkre és, hogy milyen szerepe lehet ennek az életünkben.

Néma, mégis sokatmondó – a testbeszéd

Sokan nem ismerjük fel, pedig az egyik legfontosabb kommunikációs eszköz a testbeszéd. Mikről árulkodhat és tudjuk-e befolyásolni?

Ezért fontos a helyes légzés

Természetesnek tűnik, de sokan mégsem vesznek jól levegőt. Betegség vagy alkati kérdés is lehet az oka, a nem megfelelő légzés következményeit azonban előbb-utóbb mindenki megérzi.