Hasznos tanácsok időgazdálkodásra

Ebben a cikkben ismert és kevésbé ismert módszereket gyűjtöttem össze arról, hogy miként végezzünk el több, értékesebb feladatot úgy, hogy közben fittek maradjunk?

Hagyományos módszer: feladatlista írása

Ez a módszer hatékony lehet, de nem mindenkinek való. Honnan tudhatjuk, hogy számunkra nem működik a dolog? Nem tudunk kevesebbet felírni a listára 20 tételnél, majd frusztráltak vagyunk, ha a nap végére csak 3-at sikerül ebből megvalósítani. A listaírás egyik nagy hátránya, hogy minden aktivitásból, még a kellemes tevékenységekből is „feladat” lesz. Gyanakodjunk, ha már a „fél óra séta” vagy az „ebédszünet” is felkerült a feladatlistára. Ezek a tevékenységek elveszítik inspiratív, pozitív jellegüket, és rendszeresen el is maradnak, ha kötelezően végrehajtható feladatként vannak feltüntetve.

Pomodoro technika

A technika lényege, hogy 20-25 perces időintervallumokban dolgozunk, melyeket 5 perces szünet követ. A módszer a paradicsom alakú konyhai időzítőről kapta a nevét, de sokan a telefonjukon állítják be azt a rövid, de intenzív munkára fordítandó időszakot, amitől a hatékonyságot várják. A módszer azonban sokak számára túlságosan szigorú, és az 5 perces kötelező pihenő kifejezetten zavaró lehet, ha éppen nagy lendületben és ihletett állapotban vagyunk.

Feladat szerinti elosztás

Ez az időgazdálkodásnak az a módszere, amikor az elvégzendő feladatot beírjuk a naptárunkba, de a Pomodoro módszerrel ellentétben nem rendelünk hozzá 20-25 perces időintervallumokat, hanem annyi időt hagyunk rájuk, ameddig elkészülünk vele. Tulajdonképpen ez nem más, mint egy alternatív feladatlista. A probléma akkor áll elő, amikor rendszeresen alulértékeljük az egyes feladatok elvégzéséhez szükséges időt, így a nap végére úgy érezzük: nem haladtunk semmivel.

Tematikus elosztás

Vegyük le a vállunkról a feladatok felsorolásának kötelességét, helyette gondolkodjunk témákban. Osszuk fel a hetet tematikusan, például a hétfő teljen a menedzsment témakörében, a kedd a termékfejlesztés körüli teendőkkel, stb. Ha munkánk nem teszi ezt lehetővé, akkor is feloszthatjuk a napunkat úgy, hogy a délelőttöt egy bizonyos témának szenteljük, délután egy másik dologra fókuszálunk, stb. Ezzel a módszerrel szabadságot adunk magunknak arra, hogy egy bizonyos területen előrelépést érjünk el anélkül, hogy görcsösen a feladatok befejezésére koncentrálnánk.

A legnehezebb munkával kezdeni a napot

A módszer lényege, hogy az előttünk tornyosuló feladatok közül a legnehezebbet vesszük előre abban a reményben, hogy gyorsabban és hatékonyabban végzünk vele, hiszen frissek vagyunk. Van, aki számára azonban a nehezebb vagy rettegett feladat azt jelenti, hogy ennek elvégzéséhez kell a legtöbb idő és gondolkodás, vagyis nagyobb eséllyel esnek bele a maximalizmus csapdájába és a kelleténél több időt szánnak rá. Gyakran az egész nap elmegy vele, és nem leszünk olyan hatékonyak, mintha előtte a rutinfeladatokat kisöpörtük volna.

Alternatív módszer: Azzal a feladattal kezdeni a napot, ami a legnagyobb elégedettséget okozza

A legtöbb munkavállaló akkor a leghatékonyabb, amikor magabiztos. A magabiztosság fokozására pedig kiváló módszer, ha sok kisebb, könnyebb feladatot ki tudunk húzni a „listáról”, így az a jó érzésünk van, hogy haladunk. Különösen, hogy még a legnehezebb feladatokat is le lehet bontani kisebb, könnyebb munkákra, így kevésbé tűnnek majd félelmetesnek.

Az időgazdálkodás előnyei

• már maga a stressz természetének a megismerése, feszültség csökkenéséhez vezet

• az időgazdálkodási rendszer alkalmazása hatékonyabb munkát eredményez

• így megelőzhető és kezelhető a mindennapi stressz

• ezáltal javul a teljesítmény, csökken a hibák száma

• munkavállaló kiegyensúlyozottá, motiválttá válik

Ne halogass, válts bátran technikát a sikeresség érdekében!

Szerző :Udvari Fanni