Napjaink betegsége a társas magány
- Dátum: 2019.12.05., 21:24
- Martinka Dia
- elmagányosodás, facebook, hiteles, instagram, kapcsolódás, kommunikáció, közösségi oldal, közvetett, közvetlen, külvilág, kütyü, lájk, mindennapok, mobil, net, okos telefon, okostelefon, online, önismeret, poszt, pozitív, probléma, személyes kommunikáció, társadalmi kapcsolat, társas lény, társas magány, technológia, térerő., újragondol, veszély, virtuális
Sok pozitív oldala van a közösségi oldalaknak, de nagyon sok veszélyt is jelentenek, közvetlenül és közvetve is. Minél többet nyomkodod a mobilodat, minél többször kattintasz fel a facebookra, minél többször számolod meg az instagram lájkokat, annál inkább egyedül érzed magad. A valódi kapcsolatok hiánya és a virtuális kapcsolatok erősödése a jellemző mindennapjainkban.
A tinik nagy százaléka folyamatosan online van. Még nincs akkora probléma, mint Amerikában, ahol a fiatalok fele netezik egész nap, de hamarosan utolérjük őket ebben a szomorú statisztikában. Ennek pedig következménye egyfajta elmagányosodás: miközben online rengeteg barátunk van, az életben egyre nehezebben tudunk kommunikálni egymással.

Nem lennénk azonban igazságosak, ha csak a tizenéveseket hibáztatnák a jelenségért, ugyanis a szüleik sem jobbak. Szülők és gyerekek egyformán lógnak a „kütyükön”, még az ágyba is magukkal viszik. Egy kamasznak nagy szüksége lenne a személyes kapcsolatokra, mégis ők azok, akiket legjobban beszippant a világháló, szüleikkel együtt. A világháló a 90-es években még ártatlan jelenség volt, mára azonban kimutatta a foga fehérjét, és belekúszott az életünkbe, a mindennapjainkba, a társadalmi kapcsolatainkba.
Hányszor látni olyat, hogy az étkezőasztal mellett mindenki a telefonja képernyőjébe temetkezik –a szülők is! Pedig a gyerekek nem a „hegyi beszédekből” és tiltásokból, hanem a szülői mintákból tanulnak, mondhatunk akármit, ha mi nem aszerint élünk, nem vagyunk hitelesek.
Egy kutatás szerint minél többet csüng valaki a közösségi oldalakon, annál valószínűbb, hogy társasági életében elszigeteltnek kezdi érezni magát. A lájkvadászat nem véletlen a közösségi platformon, a legnagyobb baj pedig az, hogy valaki ebben méri a barátságokat, ehhez viszonyítja a társadalmi kapcsolatait.

Az ember köztudottan társas lény, azonban a modern élet inkább darabokra oszt, mintsem összehozna, a közösségi oldalak pedig azt a hamis látszatot keltik, hogy minden a legnagyobb rendben van. Pedig ha valaki jól van, az úgyis sugárzik róla, látszik rajta, nem kell hozzá facebook-poszt, hogy ezt a külvilág felé megmagyarázza.
Egy pszichológus szavaival élve: „a virtuális valóság "borzasztóan torzít", hiszen nem azt fejezi ki, hogy valaki milyen, hanem hogy milyen szeretne lenni.” Ez pedig így van. Férjem szokta mondani, hogy amikor emberek kiposztolják tökéletes életüket és tökéletes önmagukat a világhálóra, nagyon gyorsan elhiszik, hogy a valóságuk is ilyen, és ettől sokkal jobban érzik magukat, miközben a problémák ugyanúgy megmaradnak. A személyes kommunikációt felváltja a virtuális tér, a családi beszélgetéseket feláldozzuk a közösségi média oltárán.
Itt az ideje, hogy újra átgondoljuk, hogyan érdemes használnunk okos eszközeinket. Hogyan teremtsünk személyes kapcsolatokat. Hogyan tanuljunk meg beszélgetni egymással! Szervezzünk olyan programokat, ahol nincs se telefon, se net, vagy legalábbis térerő.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.