Menü

Alvás, evés, és minden, amit a stressz kialakíthat

A stresszevés

A külvilág számára könnyen felismerhető szokás, magunk felé azonban sokkal nehezebb elismerni. Különös ismertető jegye, hogy amint kialakul egy húzósabb helyzet, az illetőnek különös, saját ízlésétől eltérő étvágya alakul ki, amely ráadásul gyakoribb étkezésre is készteti őt. Azért nehéz magunkon észrevenni, mert egy-egy ilyen stresszevési rohamnál nem érezzük pontosan, hogy mi alakítja azt ki, az egyetlen dolog, amit érzünk, az a vélt vagy valós éhség. Azért lehet vélt, mert az emberek hajlamosak összekeverni a gyomrukat bántó idegesség érzését az éhséggel. Ilyenkor nem érzünk nagy változást, csupán az tűnhet fel, hogy a szokásosnál nagyobb a táplálékbevitelünk. Ha mégis sikerül észrevennünk, még mindig nagyon nehéz megoldást találni a problémára, különösen akkor, ha nincs különösebb szándék bennünk. Az evési kényszernek parancsolni nagyon nehéz, épp ezért fontos, hogy inkább a kiváltó okot szüntessük meg. Ha a stressz okát nem tudjuk megszüntetni, akkor keresnünk kell egy módot, hogy másképp vezessük le a feszültséget.

Stresszalvás

A lehető legnehezebben leküzdhető probléma. A stressz olyan szintű fáradtságot alakít ki az adott egyénben, hogy az nem tud (és talán nem is akar) ellenállni, és állandó pihenéssel, alvással igyekszik megszüntetni az izgalmat. Ám ez gyakran okoz az illetőnek csalódást, hiszen az alvás végeztével a problémák még ugyanúgy fennállnak. Ez a reménytelenség még kilátástalanabbá teszi a helyzetet, így az adott egyén még többször érzi szükségét az alvásnak. Ez az apatikus érzés később depresszív hangulatot is kialakíthat, így muszáj akarattal ellenállnunk a késztetésnek. Mozogjunk többet, csináljunk programot, így elterelhetjük a figyelmünket az állandó alváskényszerről.

Kiegészítő tevékenységek, káros szenvedélyek

Senkinek sem kell bemutatnunk azt a dohányost, aki mintegy önmagát felmentve hivatkozik a stresszre, amely felelős a szokása kialakításáért. Minden bizonnyal igaza is van, hiszen meglehetősen kevesen kezdenek el azért dohányozni, mert az ízét vagy illatát kedvelik. A legtöbben inkább azért szoknak rá, mert túl sok izgalom éri őket, vagy túl vannak terhelve. A dohányzás rövid idejű szabadságot, önállóságot biztosít, egy helyzetet, amelyben mi döntünk, amit mi irányítunk, és ez vonzó. Az alkoholfogyasztással ugyanez a helyzet. Sokan úgy gondolják, hogy csökkenti a problémáikat az, ha kicsit kiengedik a gőzt, de ez csak álnyugalmat biztosít a számukra. Ehelyett érdemesebb lenne valami hasznosabb időtöltést keresni. Valamiféle küzdősport segít levezetni a feszültséget, méghozzá nagyon egészséges módon. Érdemes kipróbálni.

A stressz olyan dolgokra késztet minket, amelyeket nehéz leküzdeni. Ezért mindenképpen érdemes segítséget kérni, ha már úgy érezzük, nem tudunk mit kezdeni a helyzettel.

Varga Ágnes Kata

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.