Alvás, evés, és minden, amit a stressz kialakíthat
- Dátum: 2019.11.26., 20:01
- Varga Ágnes Kata
- alkohol, alvás, apátia, depresszió, dohányzás, egészség, étkezés, evés, fáradtság, feszültség, izgalom, lélek, rossz szokás, sport, stressz, szabadidő, szenvedély, szokás, tanács, tipp
A stresszevés

A külvilág számára könnyen felismerhető szokás, magunk felé azonban sokkal nehezebb elismerni. Különös ismertető jegye, hogy amint kialakul egy húzósabb helyzet, az illetőnek különös, saját ízlésétől eltérő étvágya alakul ki, amely ráadásul gyakoribb étkezésre is készteti őt. Azért nehéz magunkon észrevenni, mert egy-egy ilyen stresszevési rohamnál nem érezzük pontosan, hogy mi alakítja azt ki, az egyetlen dolog, amit érzünk, az a vélt vagy valós éhség. Azért lehet vélt, mert az emberek hajlamosak összekeverni a gyomrukat bántó idegesség érzését az éhséggel. Ilyenkor nem érzünk nagy változást, csupán az tűnhet fel, hogy a szokásosnál nagyobb a táplálékbevitelünk. Ha mégis sikerül észrevennünk, még mindig nagyon nehéz megoldást találni a problémára, különösen akkor, ha nincs különösebb szándék bennünk. Az evési kényszernek parancsolni nagyon nehéz, épp ezért fontos, hogy inkább a kiváltó okot szüntessük meg. Ha a stressz okát nem tudjuk megszüntetni, akkor keresnünk kell egy módot, hogy másképp vezessük le a feszültséget.
Stresszalvás
A lehető legnehezebben leküzdhető probléma. A stressz olyan szintű fáradtságot alakít ki az adott egyénben, hogy az nem tud (és talán nem is akar) ellenállni, és állandó pihenéssel, alvással igyekszik megszüntetni az izgalmat. Ám ez gyakran okoz az illetőnek csalódást, hiszen az alvás végeztével a problémák még ugyanúgy fennállnak. Ez a reménytelenség még kilátástalanabbá teszi a helyzetet, így az adott egyén még többször érzi szükségét az alvásnak. Ez az apatikus érzés később depresszív hangulatot is kialakíthat, így muszáj akarattal ellenállnunk a késztetésnek. Mozogjunk többet, csináljunk programot, így elterelhetjük a figyelmünket az állandó alváskényszerről.
Kiegészítő tevékenységek, káros szenvedélyek

Senkinek sem kell bemutatnunk azt a dohányost, aki mintegy önmagát felmentve hivatkozik a stresszre, amely felelős a szokása kialakításáért. Minden bizonnyal igaza is van, hiszen meglehetősen kevesen kezdenek el azért dohányozni, mert az ízét vagy illatát kedvelik. A legtöbben inkább azért szoknak rá, mert túl sok izgalom éri őket, vagy túl vannak terhelve. A dohányzás rövid idejű szabadságot, önállóságot biztosít, egy helyzetet, amelyben mi döntünk, amit mi irányítunk, és ez vonzó. Az alkoholfogyasztással ugyanez a helyzet. Sokan úgy gondolják, hogy csökkenti a problémáikat az, ha kicsit kiengedik a gőzt, de ez csak álnyugalmat biztosít a számukra. Ehelyett érdemesebb lenne valami hasznosabb időtöltést keresni. Valamiféle küzdősport segít levezetni a feszültséget, méghozzá nagyon egészséges módon. Érdemes kipróbálni.
A stressz olyan dolgokra késztet minket, amelyeket nehéz leküzdeni. Ezért mindenképpen érdemes segítséget kérni, ha már úgy érezzük, nem tudunk mit kezdeni a helyzettel.
Varga Ágnes Kata
Rekreáció – ismered a kifejezést és azt, ami mögötte van?
Sokak hallhatták már azt, hogy rekreálódni kell akár a mindennapokban is, de vajon ez mit takar valójában?
A zene hatása az agyműködésre
A zene az emberi kultúra egyik legősibb és legösszetettebb kifejezési formája, amely nem csupán érzelmi élményt nyújt, hanem jelentős hatással van az agyműködésre is.
Mi az a protokollkommunikáció, és miért fontos a mindennapi életben?
A kommunikáció a mindennapi élet része, ide tartozik a protokollkommunikáció is, amit érdemes minden embernek elsajátítania.
Hogyan születtek a hungarikumok?
A magyar kultúra ízek, történetek és évszázadokon át formálódó szokások rendszere. Olyan nemzeti értékekről van szó, amelyek egyszerre jelképezik a kreativitást, a történelmi tapasztalatot és az identitást. Egy pohár pálinka, egy szaloncukor vagy egy gondosan elkészített étel mind arra emlékeztet, hogy a kultúra a mindennapokban él tovább.
Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében
Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.