Menü

Stresszevés? Számolj le vele!

A stressz, vagy, ahogy hívják sokan a „csendes gyilkos” sok gondot, egészségügyi problémát okoz mindennapjainkban. Az érzelmi evés az egyik leggyakoribb. Ebben az esetben a szervezetünk úgy szeretne boldogsághoz jutni, hogy extra kalóriákat vesz magához, mintha az érzelmi megnyugvást evéssel érné el. Sokan azonnal ennivaló, nassolni való után nyúlnak, ha bánat éri őket, ha szomorúak, ha dühösek, ha idegesek, vagy ha nem tudják kezelni a stresszt. Ezzel most leszámolunk!

Az érzelmi evés ugyanis nagyon gyorsan plusz kilókhoz, esztétikai és egészségi problémákhoz vezet, ezért tenni kell ellene, le kell küzdeni a kisördögöt. Oldalunkon már számtalanszor ajánlottunk egészséges nassolnivalókat a hizlaló rágcsik helyett, adtunk tanácsokat stresszevés esetén a helyettesítendő reformélelmiszerekre, közzétettünk egészséges recepteket, azonban tehetünk az életmódváltáson kívül mást is, hogy elkerüljük az érzelmi falást.

Elterelhetjük például a figyelmünket az evésről, a problémáról azzal, hogy olvasunk egy kicsit, megnézünk egy filmet, elmegyünk futni, biciklizni, teszünk-veszünk otthon, lehetőleg messzire elkerülve a konyhát. A hűtőben ne ilyenkor rakjunk rendet!

Szerintem házon kívül a legkönnyebb megakadályozni a nassolást, főleg ha sportolni megyünk. Számtalan tanulmány bizonyította, hogy a stresszkezelés tekintetében a sport hatékonynak bizonyul. Vérkeringésünk gyorsabb lesz, így pedig a kortizol – stresszhormon – gyorsan kiürül a szervezetünkből. Fél órája pedig mindenkinek van bármire, ha akarja.

Az érzelmi evés sokszor pótcselekvés, vagyis szinte mindig az és nem a valódi éhségről szól. Próbáljuk csak ki, hogy eszünk egy almát, vagy banánt, ha nem elégít ki, nem voltunk igazán éhesek, a tábla csoki nem valódi éhséget jelent, ahogy az üveges mogyorókrém sem. A boldogsághormonjaink és kedvünk kicsit megugrik ugyan tőle, kisimulnak a ráncaink, na de milyen áron… Hosszútávon nem hálálja meg a szervezetünk.

A stresszevés leküzdését nagyon megnehezítik a szigorú és egyoldalú diéták, nem leszünk velük közelebb a megoldáshoz, sőt! A szigorú diéták valójában koplalások, amelyek csak a stresszhormont növelik bennünk és ez szintén falásrohamokhoz vezet. Végső elkeseredésünkben és éhségünkben dühösen tépjük fel a hűtőajtót, s mivel egy falat „bűnözés” óriási lelkiismeretfurdalást okoz, hamar követi a többi étel is, „ha lúd, legyen kövér” alapon. A falás után pedig ismét valami szigorú egyoldalú és koplalós diétával büntetjük magunkat másnap, amiből ismét a stresszevésbe menekülünk.

Szakemberek szerint a megfelelő vitaminbevitel is sokat segíthet a problémán, ugyanis a stressz kialakulását gyakran okozza vitaminhiány. Egy egyszerű laborvizsgálat megmutatja mely értékeink alacsonyak esetleg, hol van szükség vitaminpótlásra. Lehet, hogy bizonyos ételek után is azért sóvárgunk, mert például magnéziumhiányunk van.

Megfelelő vitaminbevitellel csökkenthetjük a kortizol szintünket (azaz a stresszhormon szintünket), ami hosszútávon véget vethet a stressz alapú érzelmi evésnek.

A stresszkezelés tanulható. Fontos, hogy semmiképp ne kössük össze a stresszes állapotot az evéssel. Alkalmazzunk figyelem elterelő technikákat, s vessük be stresszhelyzetekben.

Ha babát szeretnél…

Amikor eldöntjük, hogy babát szeretnénk, a legfőbb félelmünk, hogy soká várat magára a pozitív terhességi teszt. Nyilván a természet a főnök ő teszi a dolgát, azonban néhány trükkel mi is növelhetjük a teherbeesés esélyét.

Falászavar – mi az oka?

A falászavarnak nevezett kontrollálatlan falásrohamok 2013-ben jelentek meg önálló kórképként a mentális betegségek rendszerében. Falászavar esetén hirtelen és egyszerre jóval több ételt és ezáltal több kalóriát fogyaszt az illető.

Zenét hallgatok a munkahelyemen. Vajon jól teszem?

Bizonyos előnyei vannak, de ugyanúgy megtaláljuk a hátrányait is. Nem mindegy, milyen az a zene, milyen hangerővel szól, és egyáltalán, kikkel vagyunk egy irodában. Íme egy kis elemzés, objektív és szubjektív szemüvegen keresztül egyaránt.

Arctalan zaklatók

A cyberbullying, vagyis internetes zaklatás, már hosszú évek óta égető probléma, amely megoldása vagy törvényi szabályozása még mindig nincs teljesen tisztázva.

Reklámok és a gyermekkori elhízás

A legtöbb reklám valami olyan hirdet, ami hizlal, ami cukros, ami lisztes, vagy zsíros, vagy tele töménytelen kalóriával, ám mindenesetre gyors egészségtelen élvezettel, a következmények nélkül. Egy hatéves nem érti, miért kéne spenótot ennie, mikor a neki ott a boltban a tejszelet meg a mogyorókrémes keksz, sokkal finomabb, s kit érdekel egy alma, ha kaphatna pudingot is, meg chipszeket.