Menü

Tanulj gyorsan!

Léteznek különféle módszerek arra, hogy egy anyagot viszonylag rövid idő alatt megtanuljunk. Ám azt tudni kell, hogy ezekkel a módszerekkel tartósan tanulni lehetetlen. Alkalmanként azonban megmenthetnek minket a teljes kudarctól, bukástól. Olykor nehéz a saját gyors módszerünket megalkotni, ezért most mutatunk egy univerzálisat. Vigyázat, használata lustaság tartós kialakulásához vezethet!

Ha odafigyeltünk korábban nyelvtan órákon, akkor a szövegkohézióról hallottakat rendkívül jól átültethetjük a gyakorlatba. Nem kell mást tennünk, mint követni a szöveg összekötő kapocsait és a kulcsszavakat. A függőleges olvasás olyan technika, ami sokat könnyít az életünkön, ám alkalmazása a gyakorlottságon alapul. Tehát ne egy nagyon hosszú anyagon próbáld ki először! Érdemes egy pár oldalas szövegen kísérletezni, míg nem fejlesztjük a figyelmünket a legfelsőbb szintre.

A függőleges olvasás alapja az a feltevés, miszerint kulcsszavak és az őket összekötő nyelvi kapcsolóelemek alapján képesek vagyunk egy tiszta képet kapni az olvasott szövegről. Ez a módszer az olvasás és a megértés idejét akár harmadára, negyedére is csökkentheti. Ehhez azonban szükséges a kulcsszavak helyes felismerése, illetve azok könnyű behelyezése logikai kapcsolatokba. Amennyiben tudjuk magunkról, hogy ez a terület számunkra nehézkes, gyakoroljuk a módszert, mielőtt alkalmazzuk, vagy inkább ne is alkalmazzuk azt!

Néhány praktika:

A kulcsszavak általában a mondat fókuszában helyezkednek el, ami az állítmány előtti részt jelöli. A fókusz és az állítmány, illetve az alany és az ok-, cél- vagy eredményhatározó elolvasása kialakít bennünk egy logikai sort. Ha ezeket a benyomásokat nem elnyomva építjük magunkban a szöveg egészét, akkor rövidebb idő alatt is feldolgozhatunk komplexebb témákat. Ez egyébként a gondolkodásunkra is pozitív hatással van, hiszen ki tudjuk szűrni a lényeget olyankor is, amikor nem sürget az idő. Ha végigértünk a szövegen, érdemes egyszer leírni, végiggondolni vagy elmondani, hogy mit olvastunk, így rögzülhet is a kapott információ.

Fontos tisztában lenni vele, hogy ez a módszer nem maximum pontszámot fog eredményezni, és nem is hosszú távú tudást. A képesség, ami általa fejlődik, később jól jöhet, de maga a folyamat nem alkalmas velősebb, pontosabb anyagok megtanulására. Inkább elméleti, olvasott szövegértésen alapuló tantárgyak esetén alkalmazható, és akkor sem folyamatosan. A tanulást nem váltja ki, de néhány esetben kifejezetten jól jön.

Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell

Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.

„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa

Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?