Menü

Az anyaság következményei

Most épp arról találtam egy cikket, hogy egy életre megváltozik a nők agya, mikor anyává válnak. Érdekes egy felfedezés, vajon mit akarnak ezzel mondani? Muszáj volt gyorsan elolvasnom. Nos 2016-ban idegkutatók egy csoportja tanulmányozta, hogy milyen hatással lehet az anyaság a nők agyára. 25 főt vizsgáltak MRI-vel, hogy megismerhessék az agyi aktivitásokat terhességük előtt, alatt és után. Az eredmény meglepte őket. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy egy nő agyi aktivitását vizsgálva megállapítható, hogy a vizsgált személy anya-e.

A kutatás szerint: „a férfiak, vagy a nem-anyukák nők agyában a szürkeállomány koncentráció sokkal nagyobb volt az információfeldolgozásért felelős területeken”. Különösen az emlékezet és a figyelem terén, ami bizonyos hormonváltozásoknak köszönhető, mely a terhességgel kezdődik és a szüléssel folytatódik. A folyamatban az agyi működés valamennyire inaktív lesz olyan területeken, amelyek kevésbé fontosak az anyasághoz, s fokozottan aktív lesz azon része, mely az anyai feladatok ellátását irányítja.

Ennyi. Ezt kutatás nélkül is megmondtam volna nekik, ha szólnak.

Amióta két fiam van, azóta az agyi kapacitásom nagy részét kimeríti, hogy befizessem az oviba a csoportpénzt, az edzésre a tagdíjat, a nagyot elvigyem focizni, a kicsit logopédiára vagy kézműves foglalkozásra, mennyi az osztálypénz és mikor kezdődik a szülői értekezlet. (és melyik gyerekemé). Ha még marad szabadon felhasználható területe a fejemnek, azt a vacsora kitalálására fejlesztettem ki, a tudományos kutatásoknál és világraszóló felfedezéseknél pedig jobban érdekelne, hol van megint néhány zokni párja és az edényeim fedele.

A munkahelyemen próbálom az elvárt módon működtetni az agyam, de előbb jut eszembe, hogy vajon alszik-e a kicsi ebéd után az oviban, vagy megírta-e már a témazárót matekból a nagy fiam a suliban és mikor lesz már 4 óra, hogy mehessek értük.

Nem bántásból mondom, de a férfiak nem tudnak egyszerre több dologra figyelni. A férjem még valószínűleg megtette reggel, hogy befizette a bábszínház árát az oviban, amire kértem, csak arra nem emlékszik, hogy kinek adta oda és mikor. Nem is érti, miért kérdezek ilyeneket. A boltból is hozott mindenféle jót, - még diétás csokit is nekem, tök rendi -, csak azt az egy tejfölt nem, amit két órán át vártam otthon főzés közben. Az ő szürkeállományára nem volt túl aktív hatással a szülésem? Másodszor sem?

Tehát igen, igaz, a nők szürkeállománya meg minden állománya megváltozik azzal, hogy anyukák lesznek, a kutatók nem tévedtek, a tudósok is vérprofik, gratulálok nekik, már csak azt nem tudom meddig tartott, mire erre rájöttek és mennyi munkát, pénzt áldoztak erre a fantasztikus kutatásra hosszú éveken keresztül. Inkább kérdeztek volna meg erről néhány anyukát.

Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról

Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.

A hipochondria lélektana

A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.