Menü

Norvégia, az istenek otthona

A világ egyik leggazdagabb és Európa legdrágább országa Norvégia. A félig-meddig mindig hó alatti vidék, olaj és lazac nagyhatalom. Az emberek roppant kedvesek és a táj leírhatatlanul szép. Az egykori gyarmat, méltán büszke értékeire és hihetetlen gazdagságára. Tegyünk arra egy kört, ha megtehetjük.

Legyünk őszinték. Európa térképére nézve a Skandináv-félsziget pont olyan, mint kedvenc Dagobert bácsink pénzfürdés előtt. A fejénél illetve hátánál/gerincénél fekszik a kontinens egyik legérdekesebb országa, Norvégia. Az egykor Svédország vagy épp Dánia alá tartozó terület immáron több mint száz éve beszéli fura helyi nyelvét és éli egyedül nem mindennapi életét. Mióta ugyanis földgáz és kőolaj nagyhatalom lett, szépen kiépítette az egyik legbőkezűbb szociális rendszert a világon, mindezt szinte nem hihető jólét mellett. Többször is szavaztak az EU-ba lépésről, sikertelenül. Mondjuk sok értelme nem is lenne csórókat támogatniuk.

Kezdjük az alapoknál. A négy Magyarországnyi terület bő ötmillió embernek ad otthont. Ha kivesszük a minden kuli munkát elvégző bevándorlókat, érezhetjük, hogy komolyan vették Petőfi szavait ("Sors, nyiss nekem tért"). A déli, nyugis kisváros benyomását tevő Oslo családias, a turista kedvelt Bergen, Tromso festőien szép, míg Lillehamer igazi sport paradicsom. Északon pedig az átlagnál is fontosabb a kocsi használat, mert akkora távolságok vannak, hogy egy házibulihoz is turistabusz kell.

A helyzet rendkívüli és megmosolyogtató. Megannyi természetbarát látogatja meg a mindig hűvös északot. Azonban a helyzet kölcsönös, hiszen a mintegy négy nagyobb és negyvenhárom(!) egyéb repterük gőzerővel üzemel. A helyi életszínvonal magyar szemmel szinte értelmezhetetlen. Az még hagyján, hogy a városokban minden nyolcadik kocsi elektromos, de az árak ellentétben Luxembourggal követik is a zsebekben megbújó pénzkötegeket. Az európainál minimum kétszer vagy épp ötször akkorák. Az 1000 forintos bolti(!) félliteres kólától kezdve, a pubbeli 4000-4500 forintos Guinnessen keresztül a bergeni 2000 forintos, sofőri buszszakaszjegyen át. Hagyok időt ezt feldolgozni. Az 500 hufos benzin mellett az utazás hihetetlen pénzbe kerül, mindezt alacsony áfa mellett. Aki hosszútávban gondolkodik, menjen inkább autóval ki.

Térjünk rá a helyi életet meghatározó legfontosabb entitásra, a tájra. A természet lenyűgöző és már majdnem elfeledteti velünk mindennek az árát is. Itt álljunk meg. Egy vallomással tartozom: a szervezetem nincs felkészülve az addiktív szerekre. Egyszer megittam két energiaitalt és bealudtam tőle. Szóval jóllakott óvodás üzemmódban csak olvasmányélményeimre tudok támaszkodni, de azt kell mondjam ha Norvégia fizikailag megfogható anyag lenne, nem kérdés miről lenne szó. Ez egy adta vizuálheroin. Az ember a fjordokban (mély, gleccser vájta völgyek) hajókázva elveszti minden realitás érzékét. Isten csodálja a nagy teremtést. Semmi nem tudja az embert érdekelni és mindene megvan, így magában. Egy fajta lebegés lesz úrrá mindenkin. Egyébként is a gyéren lakott országban pár oslói utcán kívül nincsenek koldusok, nincs nagy bűnözés. Mindig van pénz és minden békés. Mindenki beszél valamennyire angolul.

A norvég, amúgy is elég jól megérti a dánt vagy a svédet. Nincs külvilág, nincs baj, nincs probléma. Mindig jut idő egy kávé mellett egy gofrira természetesen karamellizált barna sajttal vagy tubusos kaviárra vagy lazacra. Az általunk méltán nem ismert, hipernépszerű sífutásban ők maguk a világ élvonala. Talán csak a népszerű foci sikereinek elmaradása ront a helyiek sanyarú helyzetén. Mindeközben a közismerten híres halászat miatt roskadoznak a tengeri finomságok a boltokban. A méregdrága rénszarvas, őz és bálna (mi van?) kolbászt veszik a turisták, mint a cukrot. A túladagolás, az aranylövés vagyis a hosszú itt tartózkodás nagyon veszélyes ezen a tájon. Sok áldozatot szedett eddig is Norvégia. Csak óvatosan és nagyon figyelmesen a vásárlással. Útra fel.

/Szerző és fotók: Vass Attila/

Húsvéti Csodák és Tojáskereső Kalandok!

Itt a húsvét, amikor a természet újra éled, a fák rügyet bontanak, a nap egyre többet mosolyog ránk és bizony, a húsvéti nyuszi is megérkezik!

Mi is pontosan a ragadós száj- és körömfájás?

Az utóbbi időben a ragadós száj- és körömfájás lett az új COVID, annak ellenére, hogy csak az állatok egy részére veszélyes. Mindenhol erről hallani, korlátozások kerültek bevezetésre, például elmaradt a veszélyhelyzet miatt a Gerecse nevű népszerű teljesítménytúra is. Azonban milyen gazdasági károkat okoz az állattenyésztésben, hogyan terjed, milyen tünetei vannak és hogyan előzhető meg?

Miért szeretjük, ha fáj? – A tragédia vonzereje

Furcsa kijelenteni, hogy szeretjük a szenvedést. Nem a saját életünkben persze, hanem amikor olvasunk, filmet nézünk vagy hallgatunk. Egy hős elesik, egy szerelem elvérzik, egy álom összeomlik és mi ott ülünk, lenyűgözve, néha könnyezve, néha csak csendben. Miért keresünk ilyen történeteket? Miért érezzük katartikusnak a veszteséget?

Fenntarthatósági témahét

A fenntarthatóság napjaink egyik legfontosabb témája, amely mind az egyének, mind a vállalatok, mind pedig a kormányok szintjén egyre nagyobb figyelmet kap. A következőkben úgy gondoltam, ez annyira kiemelt téma – nemcsak ezen a héten – hogy írok a fenntarthatóságról.

Árvacsalán, a kerti gyom ereje

Megannyi gyomot próbálunk kiirtani a kertben, udvarban, pedig többségük hasznos gyógynövény, ilyen az árvacsalán is.