Miért félünk az orvostól?
- Dátum: 2018.06.28., 21:38
- Varga Ágnes Kata
- betegség, büszkeség, egészség, egészségügy, félelem, fertőzés, fóbia, orvos, pszichológia, rendelő, szövődmény, szűrővizsgálat, vérvétel
Sűrű viccek tárgyát képezi az a hozzáállás, amely szerint, ha a magyar ember orvoshoz megy, ott már nagy baj lehet. Ha nem is általánosságban, de sok emberre igaz ez. De mi annak az oka, hogy nem járunk szűrővizsgálatokra, vérvételre, nem megyünk el évente ellenőrzésekre, és mindig van egy házi gyógymód, ami előnyt élvez az orvossal és az általa felírt gyógyszerekkel szemben?
Sokan azért tartózkodnak az orvosi vizsgálatoktól, mert úgy gondolják, nekik semmi komoly bajuk nem lehet. Persze egy bizonyos fokig az optimizmus és a pozitív gondolkodás fontos és hasznos, viszont senki sem érezheti magát sebezhetetlennek, mert általában ilyen helyzetekből adódnak a legnagyobb meglepetések. Az elővigyázatosság még sohasem okozott igazán nagy kárt.

A büszkeséget is érdemes néha félretenni. A „Nekem ne mondja meg egy idegen, hogy mi a bajom!”-hozzáállás nem hasznos. Vannak az életnek olyan területei, mint például az egészségünk, amiben jó kikérni szakember véleményét. És nem lehet minden betegségre ráfogni, hogy a múlt heti meghűlés hatása, vagy az időjárás miatt van. Az orvosok nem maguknak dolgoznak, ezért amit mondanak, az bizonyosan a mi hasznunkat szolgálja.
Az egészségügybe vetett általános bizalmatlanság is egy ok lehet. Az emberek egy bizonyos része jobban fél, hogy elkap az orvosi rendelőben vagy a kórházban egy fertőzést, mint attól, hogy a betegség elhanyagolásának következményei lesznek. Ez pedig gyakran oda vezet, hogy egyáltalán el sem mennek, még akkor sem, ha úgy érzi, muszáj lenne. Ugyanis minden betegség sokkal rosszabb, ha még tetézik egy vírussal, amit a rendelőben kapnak el. Ez egy idő után komoly fóbiává is válhat, ezért érdemes figyelni rá és elfojtani még azelőtt, hogy gondot okozna.
Persze vannak olyanok, akik tényleg magától az orvostól félnek, és az is előfordul, hogy valaki attól tart, hogy kiderül, valami komolyabb betegsége van. Ám mindezek a problémák egy kis hozzáállás-változtatással enyhülni tudnak, és nem fognak akadályt jelenteni. Ha pedig valaki túlságosan fél az orvostól, annak is egy szakembert érdemes felkeresnie tanácsért.
Mom-shaming: amikor az anyaság versennyé és ítélkezéssé válik
Tegye fel a kezét, akinek van gyermeke és bárki megkérdőjelezte, hogy mit, miért és hogyan csinál. A mom-shaming egy káros versengési láz, hogy tudjuk, jobban csináljuk az anyaságot, mint más.
Mingliség, azaz együtt vagyunk, mégis külön élünk
Megannyi párkapcsolati formát ismerünk, ilyen a mingliség is, amikor néha jobb külön, mint együtt.
Ezért betegszik meg több gyermek az óvoda- és iskolakezdés után
Az ősz beköszöntével szinte minden családban ismerőssé válik a köhögés, az orrfolyás vagy éppen a torokfájás. Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben ugyanis látványosan megszaporodhatnak a légúti fertőzések a gyermekek körében.
A hajlékonyság fokozása
A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.