Menü

Sport? Kultúra? Életmód? – Amit a néptánc adhat nekünk

Mindenki szeret egy hosszú hét után péntek este kikapcsolódni. Pihenni, nézni egy filmet, jó meleg fürdőt venni és egyszerűen nem gondolni semmire. Mozgás? Az ilyenkor szóba sem jöhet, hiszen annyi mindent lehet csinálni helyette. Mégis vannak olyan bátor, vagy talán egyesek szerint mazochista emberek, akik ezt az elfoglaltságot választják a pihenés és szórakozás helyett. A néptáncosok is ilyenek. Középiskolások, egyetemisták, dolgozó fiatalok (és persze idősebbek), fiúk és lányok, férfiak és nők, akik a szabadidejük jelentős részét arra áldozzák, hogy próbákra járjanak, felvállalva ezzel az olykor nem kevés fáradságot, ami egy-egy tánc elsajátításával jár. No, de miért is teszik ezt?

A válasz összetett. Legelőször is azért, mert ez nekik nem fáradság. Annak ellenére, hogy a tánc rendkívül megerőltető mozgásforma, amely szinte minden izomcsoportot egyszerre megmozgat, mégis van benne valami pihentető, ami miatt észre sem veszik, hogy a szervezetük órák óta nagy igénybevételnek van kitéve. Valami furcsa módon boldogító érzés, ami túlmutat azon, hogy a tánc is mozgás. Mi ez a plusz?

Az első pluszt a társak jelentik. Aki táncol, nem magának és magáért teszi: a párjáért, a társaiért, az egész csoportért. A tánc közösségformáló ereje megkérdőjelezhetetlen. Nemcsak maga a tevékenység, hanem a fellépések, versenyek, bemutatók is biztosítják azt az összetartó erőt, ami minden tánccsoportban megmutatkozik. Kutatások kimutatták, hogy a néptánc, az a sport, amelyen belül a legtöbb házasságkötés történik. Nem véletlen! Ezeket az embereket, ugyanaz a cél vezérli: maradandót alkotni a már meglévőből, maivá tenni a régit, örökíteni a kultúrát, amely az elődeinké és egyben mindannyiunké.

A második pluszt a zene jelenti. Ki az, aki még nem futott, edzett vagy tornázott zenével? A táncosok nem zenével mozognak, hanem zenére. A néptánc elkülöníthetetlen része a népzene, amely szélesíti a zenei műveltséget, formálja a zenei ízlést, megnyugtat, vagy éppen felkavar, érzelmeket fejez ki helyettünk. A zene a táncos dísze, és a tánc a zenéé.

És mi az, ami a legjobb az egészben? A táncos bulik. Fiatalok és idősek, háromtól nyolcvan éves korig, mind megfordulnak a különböző táncházakban és népzenei fesztiválokon. Azt a hangulatot, amit a népzenészek és néptáncosok teremtenek, semmi sem utánozhatja. Belépünk egy táncházba, és azt érezzük, nem csupán örökítjük és továbbadjuk a hagyományokat, amelyeket dédnagyanyáink ránk hagytak, hanem meg is éljük azokat. Nem csupán gyönyörködtetünk, hanem művelünk is, nemcsak mozgunk és énekelünk, hanem formálódunk, pihenünk és szórakozunk is. Ez az, amit nem lehet leírni, meg kell tapasztalni

Aki még mindig kételkedik, hogy a néptánc valóban hasznos tevékenység-e, annak itt egy lista 5 nyomós érvről, ami mellette szól:

  1. Növeli az állóképességet, erősíti a comb-, kar- és farizmokat.
  2. Szebb tartást, jobb kiállást biztosít.
  3. A test mellett a lélek egyik legjobb orvossága is, a zenén, a mozdulatokon, az előadott történeteken keresztül segíti az érzelmek egészséges kifejezését, ezáltal harmóniába kerülhetsz önmagaddal.
  4. Javítja a társas kapcsolataidat, új barátokat, társakat szerezhetsz, megtalálhatod a saját „táncos családodat”.
  5. Rengeteg táncos bulin és kiránduláson vehetsz részt, eljuthatsz távoli országokba is fellépni, ha elég kitartó vagy.

Kiderült, hogy a tánc nem csupán egy sport vagy művészet, nemcsak egy hobbi, hanem életmód is, amit ha szeretettel csinálsz, kiegyensúlyozottabbá teheti az életedet, és általa Te is nyújthatsz valamit másoknak.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.

Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben

Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.

Karácsonyi ajándékok az utolsó pillanatban – amikor az idő ellenünk dolgozik

Ismerős helyzet? December közepe van, az adventi naptár már majdnem üres, a város fényei ragyognak, de az ajándéklista még mindig hiányos. Az utolsó pillanatos karácsonyi ajándékvásárlás sokak számára stresszes.