Sport? Kultúra? Életmód? – Amit a néptánc adhat nekünk

Mindenki szeret egy hosszú hét után péntek este kikapcsolódni. Pihenni, nézni egy filmet, jó meleg fürdőt venni és egyszerűen nem gondolni semmire. Mozgás? Az ilyenkor szóba sem jöhet, hiszen annyi mindent lehet csinálni helyette. Mégis vannak olyan bátor, vagy talán egyesek szerint mazochista emberek, akik ezt az elfoglaltságot választják a pihenés és szórakozás helyett. A néptáncosok is ilyenek. Középiskolások, egyetemisták, dolgozó fiatalok (és persze idősebbek), fiúk és lányok, férfiak és nők, akik a szabadidejük jelentős részét arra áldozzák, hogy próbákra járjanak, felvállalva ezzel az olykor nem kevés fáradságot, ami egy-egy tánc elsajátításával jár. No, de miért is teszik ezt?

A válasz összetett. Legelőször is azért, mert ez nekik nem fáradság. Annak ellenére, hogy a tánc rendkívül megerőltető mozgásforma, amely szinte minden izomcsoportot egyszerre megmozgat, mégis van benne valami pihentető, ami miatt észre sem veszik, hogy a szervezetük órák óta nagy igénybevételnek van kitéve. Valami furcsa módon boldogító érzés, ami túlmutat azon, hogy a tánc is mozgás. Mi ez a plusz?

Az első pluszt a társak jelentik. Aki táncol, nem magának és magáért teszi: a párjáért, a társaiért, az egész csoportért. A tánc közösségformáló ereje megkérdőjelezhetetlen. Nemcsak maga a tevékenység, hanem a fellépések, versenyek, bemutatók is biztosítják azt az összetartó erőt, ami minden tánccsoportban megmutatkozik. Kutatások kimutatták, hogy a néptánc, az a sport, amelyen belül a legtöbb házasságkötés történik. Nem véletlen! Ezeket az embereket, ugyanaz a cél vezérli: maradandót alkotni a már meglévőből, maivá tenni a régit, örökíteni a kultúrát, amely az elődeinké és egyben mindannyiunké.

A második pluszt a zene jelenti. Ki az, aki még nem futott, edzett vagy tornázott zenével? A táncosok nem zenével mozognak, hanem zenére. A néptánc elkülöníthetetlen része a népzene, amely szélesíti a zenei műveltséget, formálja a zenei ízlést, megnyugtat, vagy éppen felkavar, érzelmeket fejez ki helyettünk. A zene a táncos dísze, és a tánc a zenéé.

És mi az, ami a legjobb az egészben? A táncos bulik. Fiatalok és idősek, háromtól nyolcvan éves korig, mind megfordulnak a különböző táncházakban és népzenei fesztiválokon. Azt a hangulatot, amit a népzenészek és néptáncosok teremtenek, semmi sem utánozhatja. Belépünk egy táncházba, és azt érezzük, nem csupán örökítjük és továbbadjuk a hagyományokat, amelyeket dédnagyanyáink ránk hagytak, hanem meg is éljük azokat. Nem csupán gyönyörködtetünk, hanem művelünk is, nemcsak mozgunk és énekelünk, hanem formálódunk, pihenünk és szórakozunk is. Ez az, amit nem lehet leírni, meg kell tapasztalni

Aki még mindig kételkedik, hogy a néptánc valóban hasznos tevékenység-e, annak itt egy lista 5 nyomós érvről, ami mellette szól:

1. Növeli az állóképességet, erősíti a comb-, kar- és farizmokat.
2. Szebb tartást, jobb kiállást biztosít.
3. A test mellett a lélek egyik legjobb orvossága is, a zenén, a mozdulatokon, az előadott történeteken keresztül segíti az érzelmek egészséges kifejezését, ezáltal harmóniába kerülhetsz önmagaddal.
4. Javítja a társas kapcsolataidat, új barátokat, társakat szerezhetsz, megtalálhatod a saját „táncos családodat”.
5. Rengeteg táncos bulin és kiránduláson vehetsz részt, eljuthatsz távoli országokba is fellépni, ha elég kitartó vagy.

Kiderült, hogy a tánc nem csupán egy sport vagy művészet, nemcsak egy hobbi, hanem életmód is, amit ha szeretettel csinálsz, kiegyensúlyozottabbá teheti az életedet, és általa Te is nyújthatsz valamit másoknak.