Sport? Kultúra? Életmód? – Amit a néptánc adhat nekünk
- Dátum: 2018.04.06., 21:52
- egészség, harmónia, hobbi, kikapcsolódás, művészet, néptánc, népzene, sport, szabadidő, tánc, zene
Mindenki szeret egy hosszú hét után péntek este kikapcsolódni. Pihenni, nézni egy filmet, jó meleg fürdőt venni és egyszerűen nem gondolni semmire. Mozgás? Az ilyenkor szóba sem jöhet, hiszen annyi mindent lehet csinálni helyette. Mégis vannak olyan bátor, vagy talán egyesek szerint mazochista emberek, akik ezt az elfoglaltságot választják a pihenés és szórakozás helyett. A néptáncosok is ilyenek. Középiskolások, egyetemisták, dolgozó fiatalok (és persze idősebbek), fiúk és lányok, férfiak és nők, akik a szabadidejük jelentős részét arra áldozzák, hogy próbákra járjanak, felvállalva ezzel az olykor nem kevés fáradságot, ami egy-egy tánc elsajátításával jár. No, de miért is teszik ezt?
A válasz összetett. Legelőször is azért, mert ez nekik nem fáradság. Annak ellenére, hogy a tánc rendkívül megerőltető mozgásforma, amely szinte minden izomcsoportot egyszerre megmozgat, mégis van benne valami pihentető, ami miatt észre sem veszik, hogy a szervezetük órák óta nagy igénybevételnek van kitéve. Valami furcsa módon boldogító érzés, ami túlmutat azon, hogy a tánc is mozgás. Mi ez a plusz?
Az első pluszt a társak jelentik. Aki táncol, nem magának és magáért teszi: a párjáért, a társaiért, az egész csoportért. A tánc közösségformáló ereje megkérdőjelezhetetlen. Nemcsak maga a tevékenység, hanem a fellépések, versenyek, bemutatók is biztosítják azt az összetartó erőt, ami minden tánccsoportban megmutatkozik. Kutatások kimutatták, hogy a néptánc, az a sport, amelyen belül a legtöbb házasságkötés történik. Nem véletlen! Ezeket az embereket, ugyanaz a cél vezérli: maradandót alkotni a már meglévőből, maivá tenni a régit, örökíteni a kultúrát, amely az elődeinké és egyben mindannyiunké.
A második pluszt a zene jelenti. Ki az, aki még nem futott, edzett vagy tornázott zenével? A táncosok nem zenével mozognak, hanem zenére. A néptánc elkülöníthetetlen része a népzene, amely szélesíti a zenei műveltséget, formálja a zenei ízlést, megnyugtat, vagy éppen felkavar, érzelmeket fejez ki helyettünk. A zene a táncos dísze, és a tánc a zenéé.
És mi az, ami a legjobb az egészben? A táncos bulik. Fiatalok és idősek, háromtól nyolcvan éves korig, mind megfordulnak a különböző táncházakban és népzenei fesztiválokon. Azt a hangulatot, amit a népzenészek és néptáncosok teremtenek, semmi sem utánozhatja. Belépünk egy táncházba, és azt érezzük, nem csupán örökítjük és továbbadjuk a hagyományokat, amelyeket dédnagyanyáink ránk hagytak, hanem meg is éljük azokat. Nem csupán gyönyörködtetünk, hanem művelünk is, nemcsak mozgunk és énekelünk, hanem formálódunk, pihenünk és szórakozunk is. Ez az, amit nem lehet leírni, meg kell tapasztalni
Aki még mindig kételkedik, hogy a néptánc valóban hasznos tevékenység-e, annak itt egy lista 5 nyomós érvről, ami mellette szól:
- Növeli az állóképességet, erősíti a comb-, kar- és farizmokat.
- Szebb tartást, jobb kiállást biztosít.
- A test mellett a lélek egyik legjobb orvossága is, a zenén, a mozdulatokon, az előadott történeteken keresztül segíti az érzelmek egészséges kifejezését, ezáltal harmóniába kerülhetsz önmagaddal.
- Javítja a társas kapcsolataidat, új barátokat, társakat szerezhetsz, megtalálhatod a saját „táncos családodat”.
- Rengeteg táncos bulin és kiránduláson vehetsz részt, eljuthatsz távoli országokba is fellépni, ha elég kitartó vagy.
Kiderült, hogy a tánc nem csupán egy sport vagy művészet, nemcsak egy hobbi, hanem életmód is, amit ha szeretettel csinálsz, kiegyensúlyozottabbá teheti az életedet, és általa Te is nyújthatsz valamit másoknak.
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Így működik a néma segélykérés

Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.