Menü

Könyvajánló: Hidasi Judit – Gondolatmappa

Hidasi Judit neve azoknak csenghet ismerősebben, akik a hazai női magazinokat, portálokat követik, az írónő ugyanis többek között a Cosmopolitan magazin vezető szerkesztője és a femina.hu oldal rovatszerkesztője is volt már. Cikkei jelentek meg számtalan újságban, mint pl. a Glamour magazinban, a Hamu és Gyémánt magazinban, de dolgozott a nlc.hu-nak is. Jelenleg a Goodstuff magazin főszerkesztője, a Gondolatmappa pedig már az ötödik megjelent könyve.

Miért érdemes ennyi mindent tudni a sokszínű írónőről? Mert maga a Gondolatmappa is sokrétű és igen sok témát érint. Elsősorban nőknek szól, nőkről, életekről, sorsokról és legfőképpen gondolatokról. A könyv teljes tartalmát átélte már mindenki, vagy át fogja, ez alól kivétel nincs. Talán az olvasó ugyanezt gondolta az adott szituációban, vagy reagált érzelmektől irányítva szerelmes pillanatában. Mert valahol mélyen már mind hittük valakiről, hogy ő lesz a nagy Ő, és mind vesztettük már el a motivációnkat, vagy magát a hitünket magunkban, valaki más miatt.

A könyv kissé kaotikusnak tűnhet első nyitásra, azonban alcímekre bontása valóban mappa jelleget ad neki. Találkozunk benne inspirációval, örömmel, bánattal, megcsalással, veszteséggel, és a legfontosabb: gyógyulással. A könyv nagy erőssége, hogy nem azt mondja meg, mit tegyünk, vagy mit ne tegyünk adott helyzetekben. Tényeket, pillanatokat vázol, melyet mind átéltünk, vagy át fogunk, kortól függetlenül, ezáltal pedig ugyanúgy szól tinédzsereknek, mint az ötvenes éveikben lévő anyukáknak.

Ami külön kiemelendő, hogy a gondolatokat, érzelmeket, pillanatnyi eszme-futtatásokat néha félbeszakítja egy-egy olyan lista, melyet bárki írhatott volna a saját életére vonatkozóan. Mint akartunk már írni egy bakancslistát, hogy hova szeretnénk utazni, hogy mit várunk a másiktól, hogy mit szeretnénk még valaha kipróbálni. Ezek a fejezetek nagyon jól kiemelik a női lélek vágyait, mert bár a világon minden ember sajátos személyiséggel rendelkezik, a közös pontok mindenhol, minden társadalmi csoportban fellelhetőek. Ezáltal a nőkében is.

Egyedülálló könyv ez, melynek stílusa a hazai piacon még csak bontogatja szárnyait, ettől függetlenül mégis teljes és csak szükségeiben részletes, ami a rengeteg gondolat rendezgetése közt igen nagy előny. Tipikusan az a könyv, amelyet minden nőnek el kellene olvasni! Legyen párkapcsolatban, vagy esetleg egyedülálló, gyerekkel, vagy még gyerekként a tinédzserkor nehézségeit taposva. Nem egy szokványos önsegítő könyv, sőt, igen messze áll az ilyenkor szokványos „fő a pozitivitás” elvtől, így aki szívesen olvas valódi, őszinte és tapasztalt jó tanácsokat, annak bátran ajánlom a Gondolatmappát.

/Kép forrása: A szerző saját képe/

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Egy nélkülöző nemzet szülöttei

Nemes Jeles László harmadik nagyjátékfilmje, az Árva a 20. századi magyar társadalmi traumák és a személyes veszteségek metszéspontján született meg. Nagyszabású művészi alkotás, amely egyszerre beszél a mindennapi veszteségről és a gyászról. A történet a múltat nem pusztán idézi, hanem felépíti és újraéli – fájdalmasan, őszintén és minden pátosz nélkül.

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Del Toro újraéleszti a Frankensteint

„Él-váltás” – a modern Frankenstein-történet új kiadását láttuk a minap férjemmel, a Frankenstein (2025) című filmet, amelyet Guillermo del Toro maga írta és rendezte, és amely a klasszikus Frankenstein; or, The Modern Prometheus-regény most már nemcsak adaptációja, hanem – részben – újragondolása is.