Menü

Izomépítéshez a teljes tojást válaszd!

Évtizedek óta tartja magát a testépítők közt és úgy en bloc az egész fitnesztársadalomban a ”magas fehérje- alacsony zsír- közepes/alacsony szénhidrát „ makro-összeállítású diétás irányelv. A tojássárgája a tojás összfehérje-tartalmának 44%-át, összes zsírtartalmának, viszont 100%-át tartalmazza. Ennek megfelelően az egyébként jó fehérjeforrásnak számító tojássárgájának elfogyasztását - a zsírt minimalizáló sporttáplálkozási irányelvek- nem ajánlják. Csak a tojásfehérjét, mint színtiszta fehérjét javasolják.

Egy, a közelmúltban az American Journal of Clinical Nutrition szaklapban publikált vizsgálat során az alanyok lábedzés után 5 percen belül megkapták az edzés utáni étkezésüket. Első esetben 3 teljes tojást kaptak (ez 18g fehérje és 17g zsír). Majd a következő alkalommal annyi tiszta tojásfehérjét kaptak, amennyiben ugyanannyi fehérje volt, mint az első esetben 3 tojás összfehérje-tartalma (18g.). Tehát egy 18g fehérje, 0g zsírt tartalmazó étkezést fogyasztottak el. Ezt követően 2-5 óra múlva végzett izotópos vizsgálat azt mutatta, hogy a zsírral együtt fogyasztott fehérje jobban beépült az izmokba, mint a színtiszta fehérje! Ezt állapította meg Dr. Nicholas Burd, aki kísérlet vezetője.

Mindig azt hallottuk, azt tanultuk, hogy a tojássárgája koleszterinnel, rossz zsírokkal van tele és csak hátráltatja a zsírmentes izomtömeg kialakulását. Úgy tűnik, a jó öreg anyatermészet azért mégis tud valamit, amit talán mi még nem. Egyszóval, ha definiált izomzatot szeretnél, maradj csak a teljes tojásnál!

A tiszta tojásfehérje nem az egyetlen, aminek hatékonyságát mostanában megcáfolták. Egyre több vizsgálat mutatja, hogy a fehérjék felszívódása nem olyan jó, ha nem a teljesen természetes formájukban visszük be a szervezetbe. Ez akkor is igaz, ha az egyébként természetes, de valamelyik számunkra feleslegesnek tűnő komponensétől megfosztjuk (pl. tojásfehérje, tejsavó, proteinturmixok formájában).

Persze ez azért nem azt jelenti, hogy a shakeredbe „Rocky –stílusban” teljes tojásokat rázz össze, hiszen még több vizsgálat szükséges ahhoz, hogy 100%-osan bizonyítottnak tekinthessük a vizsgálat megállapításait. Nem beszélve a tényről, hogy elég szép számban akadnak sportolók, akik proteinturmixok segítségével építettek minőségi izomzatot. Összehasonlító vizsgálatok pedig tisztán mutatták, hogy egyes fehérjeporok felszívódása jobb, mint másoké. Inkább csak szemléletváltásként érdemes a vizsgálat eredményeit kezelni. Ha szereted, edd nyugodtan a sárgáját is!

A dietetikai ajánlások szerint, heti 6-7 tojásnál nem célszerű többet enni. Fogyni vágyók, vagy magas koleszterin és/vagy LDL értékekkel bíró emberek pedig heti 3-4 sárgájánál ne fogyasszanak többet.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?