Izomépítéshez a teljes tojást válaszd!
- Dátum: 2018.02.07., 13:53
- edzés, egészség, egészséges, egészséges táplálkozás, fehérje, izomépítés, kutatás, protein, proteinturmix, szakvélemény, testépítés, tojás, tojás fehérje, tojás sárgája
Évtizedek óta tartja magát a testépítők közt és úgy en bloc az egész fitnesztársadalomban a ”magas fehérje- alacsony zsír- közepes/alacsony szénhidrát „ makro-összeállítású diétás irányelv. A tojássárgája a tojás összfehérje-tartalmának 44%-át, összes zsírtartalmának, viszont 100%-át tartalmazza. Ennek megfelelően az egyébként jó fehérjeforrásnak számító tojássárgájának elfogyasztását - a zsírt minimalizáló sporttáplálkozási irányelvek- nem ajánlják. Csak a tojásfehérjét, mint színtiszta fehérjét javasolják.
Egy, a közelmúltban az American Journal of Clinical Nutrition szaklapban publikált vizsgálat során az alanyok lábedzés után 5 percen belül megkapták az edzés utáni étkezésüket. Első esetben 3 teljes tojást kaptak (ez 18g fehérje és 17g zsír). Majd a következő alkalommal annyi tiszta tojásfehérjét kaptak, amennyiben ugyanannyi fehérje volt, mint az első esetben 3 tojás összfehérje-tartalma (18g.). Tehát egy 18g fehérje, 0g zsírt tartalmazó étkezést fogyasztottak el. Ezt követően 2-5 óra múlva végzett izotópos vizsgálat azt mutatta, hogy a zsírral együtt fogyasztott fehérje jobban beépült az izmokba, mint a színtiszta fehérje! Ezt állapította meg Dr. Nicholas Burd, aki kísérlet vezetője.
Mindig azt hallottuk, azt tanultuk, hogy a tojássárgája koleszterinnel, rossz zsírokkal van tele és csak hátráltatja a zsírmentes izomtömeg kialakulását. Úgy tűnik, a jó öreg anyatermészet azért mégis tud valamit, amit talán mi még nem. Egyszóval, ha definiált izomzatot szeretnél, maradj csak a teljes tojásnál!
A tiszta tojásfehérje nem az egyetlen, aminek hatékonyságát mostanában megcáfolták. Egyre több vizsgálat mutatja, hogy a fehérjék felszívódása nem olyan jó, ha nem a teljesen természetes formájukban visszük be a szervezetbe. Ez akkor is igaz, ha az egyébként természetes, de valamelyik számunkra feleslegesnek tűnő komponensétől megfosztjuk (pl. tojásfehérje, tejsavó, proteinturmixok formájában).
Persze ez azért nem azt jelenti, hogy a shakeredbe „Rocky –stílusban” teljes tojásokat rázz össze, hiszen még több vizsgálat szükséges ahhoz, hogy 100%-osan bizonyítottnak tekinthessük a vizsgálat megállapításait. Nem beszélve a tényről, hogy elég szép számban akadnak sportolók, akik proteinturmixok segítségével építettek minőségi izomzatot. Összehasonlító vizsgálatok pedig tisztán mutatták, hogy egyes fehérjeporok felszívódása jobb, mint másoké. Inkább csak szemléletváltásként érdemes a vizsgálat eredményeit kezelni. Ha szereted, edd nyugodtan a sárgáját is!
A dietetikai ajánlások szerint, heti 6-7 tojásnál nem célszerű többet enni. Fogyni vágyók, vagy magas koleszterin és/vagy LDL értékekkel bíró emberek pedig heti 3-4 sárgájánál ne fogyasszanak többet.
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.