Megváltozott a filmvilág
- Dátum: 2017.08.01., 09:35
- akció, akciófilm, cinema, film, filmipar, filmvilág, képernyő, mozi, önzőség
Mozi- és filmrajongóként amikor csak lehet, ott ülök a „cinemában” egy jó filmen. Mostanában azonban szomorúan kell megállapítanom, hogy igencsak megváltozott a filmvilág. Bár a technikai fejlődés döbbenetes, nem biztos, hogy megfelelően használja ki ezt a lehetőséget a filmipar.
Amiről egykoron csak álmodoztak, az ma már valóság. George Lucas elmondta, hogy a Star Wars bizonyos részeit azért nem forgatták le előbb, mert egyszerűen nem állt rendelkezésre az elképzeléseihez szükséges technikai háttér. Nos, ez már adott – a digitális eszközök segítségével teljes mértékben valósághű animációkat képesek készíteni.
De ezzel egyúttal mintha a történeti fantáziák elvesztek volna. A profit útján a filmek ugyanazokra a sablonokra épülnek, és a látványvilág sokszor elsődleges, a sztori így más kevésbé kell extra legyen. Kevés az olyan film, ami tartalmas mondanivalóval és igazi újdonsággal tudna szolgálni.
Ami viszont a képi megjelenést illeti, ott a maximálisat próbálják nyújtani. Igaz, hogy a lehetőség, a kreativitás, a kivitelezés lenyűgöző, de mégis: a kevesebb néha több. A képi elemek nagy része ilyen mennyiségben már nem befogadható, sőt néha zavaró is. Érthető, hogy a mai fiatalok, a képernyők digitális világában élők már extrább élményeket várnak a filmektől, s az ő figyelmük lekötéséhez több szükséges.
Mégis nosztalgiával gondolok arra a rövid időszakra, amikor már ügyesen használták a digitális technikákat, de még nem vitték túlzásba. S igen, a régi filmekre is, ahol nem volt szükség jóval több összetört autóra, lelőtt rosszfiúra, vagy izmos-szilikonos testre a film kelendőségéhez.
A filmvilág persze csak azt jeleníti meg, ami a valóságban is zajlik, hogy egyre inkább a külsőségek rabjai lettünk. S nem vesszük észre, hogy mi zajlik a burok alatt.
A legutóbb megnézett akciófilmet már nem bírtam végignézni. Úgy éreztem, telítődtem az agresszív energiával (nyilván a tesztoszterontól tengő férfiak könnyebben fogadják be mindezt :)), és szinte szó szerint éreztem magamon, amit egyszer olvastam, hogy a filmvásznon látott agressziót az agyunk hasonló stresszként éli meg, mintha az adott dolog a valóságban, a szemünk láttára is megtörtént volna. Talán mondani sem kell, hogy ez nem tesz jót nekünk…
Úgy éreztem, a filmkészítés nem méri fel, mit művel: igaz, hogy a főhős általában túléli az izgalmas megpróbáltatásokat, de ez gyakorta rengeteg ártatlan áldozattal jár, akikkel senki sem foglalkozik. Összedőlt toronyházak (amelyekben laktak, dolgoztak), hídról leeső vagy az autópályáról félresöpört autók (amelyeket emberek vezettek) – nos, ezek „természetesek”, az akció, a látvány, az izgalom részei. De megfogalmazódott bennem a kérdés: nem tesz minket önzővé ez a szemlélet? Drukkolunk annak, akivel szimpatizálunk – pontosabban akit direkt szimpatikusnak állítanak be a számunkra, erről szól a film - , de a következményeket, a többi embert észre sem vesszük.
Budapest rejtett kincsei

A fővárost sokan Európa egyik legszebb településeként ismerik. A legtöbb magyar számára is van egyfajta sajátos érzése a frekventált részeknek. A Parlament, a Lánchíd vagy a Halászbástya képei sorra bejárják az Instagramot és a Facebookot. Azonban mi van a kevésbé ismert helyekkel? Ugyanis a metropolisz tele van félreeső szegletekkel, elfeledett történetekkel és olyan zugokkal, amelyeket még az itt élők közül sem mindenki ismer.
Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.
Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.
Egy filléres csodaszer a konyhában – ez a szegfűszeg

Talán mindenki ismeri a szegfűszeget, főként a tél egyik illataként, pedig az apró kis fűszer egészségünk egyik őre lehet.
Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.