A D-vitamin hiány a testsúlyunkra is hatással van?
- Dátum: 2016.04.05., 13:36
Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, testsúlygyógyász elárulta, hogy a SOTE kutatócsoportja szerint a lakosság 95%-a D-vitamin hiányos a tél végére, ezért mindenféleképpen fontos, hogy pótoljuk ezt a hiányt! „ A napfényszegény időszakban szervezetünk alig, vagy egyáltalán nem termel D-vitamint, ezért pótlása elengedhetetlen. Azoknak, aki nyáron magas, 50-100 faktorszámú fényvédő szereket használnak, így akadályozzák a D-vitamin termelődést, nyáron is szükségük lehet D-vitamin pótlásra.
A D-vitamin legfontosabb funkciója a kalcium- és foszfátháztartás egyensúlyának biztosítása. Az utóbbi években felismerték, hogy hatása nem korlátozódik a csontanyagcserére, hanem szerepet játszik pl. a szervezet immunfolyamataiban. A D-vitamin D3-vitamin (kolekalciferol) és a D2-vitamin (ergokalciferol) formájában fordul elő legnagyobb mennyiségben a szervezetben. A D2-vitamin forrásai bizonyos zöldségek, élesztők, gombák. A D3-vitamin túlnyomórészt a bőrben, napfény (UV sugárzás) hatására képződik, kisebb mértékben tartalmazza: halolaj, halak (tőkehal, lazac, makréla), tojássárgája, D-vitaminnal dúsított tejtermékek, máj. A D-vitamin szint nem elsősorban az étrendünktől függ: a magyar átlag étrenddel kb. 80 NE-t viszünk be naponta”- árulta el az obezitológus szakértő.

A nyári napozás hatására fenti adagoknál sokkal többet termel a szervezetünk: fürdőruhában enyhe bőrpír kialakulásához vezető egyszeri napozás hatására 10 000 – 20 000 NE D-vitamin termelődik, és túladagolástól sem kell tartanunk. Minél sötétebb a bőrszín, annál több napsugárzásra van szükség ugyanannyi D-vitamin termeléséhez. Rossz hír a rajongóknak, hogy a szoláriumok UV-A sugarai hatására nem gyártunk D-vitamint.
Súlyfelesleg egyenlő kevesebb D-vitamin?
„Külföldi kutatások szerint a súlyfelesleggel rendelkező emberek több mint 50 %-a a napfény hatására kevesebb D-vitamint termel, ez a súlyfelesleg és a D- vitamin közötti kapcsolatra utal. Az utóbbi években derült ki az is, hogy D- vitamin receptorok nem csak a régen ismert szervekben, -csontokban, belekben, vesékben- találhatók meg, hanem például az agyban és a zsírszövetben is. Az agyban található D- vitamin receptorok megléte azért érdekes, mert a D-vitamin aktív formája a szerotonin termelődését is serkenti, a szerotonin pedig erőteljes hatással van a hangulatunkra, és akár az étvágyat is befolyásolhatja.” Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, testsúlygyógyász szerint hasonlóan fontos a zsírszövetben található D- vitamin receptorok megléte is. „A D-vitamin hiánya a leptin szintünkre is hatással van. A szervezetünkben a fehér zsírszövetünkben termelődő leptin hormon visszacsatoló feladatkört tölt be, a zsírraktárak teltségi állapotáról tájékoztatja a központi idegrendszerünket. A leptin szint egyébként nemcsak a zsírsejtek számával, hanem azok méretével is összefüggést mutat. A leptin ezen kívül a jóllakottság észlelésében is szerepet játszik, csökkenti az étvágyunkat, ha már eleget ettünk. Ha a D- vitamin szintet rendezzük, akkor a leptin visszacsatolásos mechanizmus normalizálódik.”

Megfelelő D-vitamin szinttel tovább is élhetünk!
Az elhízáshoz gyakran társul különféle szénhidrát- anyagcserezavar (pl. 2. típusú cukorbetegség, vagy azt megelőző inzulinrezisztencia). A szakértő azt is elárulja, hogy a D- vitamin hiány a hasnyálmirigyben az inzulin termelődést gátolja, tehát hozzájárul az előbb felsorolt szénhidrát-anyagcsere zavarok kialakulásához, így a D-vitamin hiány rendezésével az inzulin termelődésre kedvező hatást fejthetünk ki. „Gyermekeknél az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának valószínűségét csökkenti a normális a D- vitamin szint, és más autoimmun betegségek előfordulási gyakorisága is mérséklődik. Sőt, magyar adatok szerint az átlag élettartam akár 2-3 évvel nőne, hogyha a D-vitamin hiányt megszüntetnénk, ellenállóvá válnánk különféle fertőzések ellen, ami pl. influenza-járvány esetén jól jöhet. A D-vitamin szint rendezése többféle rosszindulatú daganatos betegség előfordulási gyakoriságát is visszaszoríthatná. Hormonális problémák, termékenységi zavarok esetén is kedvező lenne a D-vitamin hiány rendezése.
Megtudhatod, mennyi a D-vitamin szinted
„A D-vitamin ellátottságunk mértékéről vérvizsgálattal, a D-vitamin koncentráció meghatározással tájékozódhatunk, a hiány mértékének megfelelő pótlásról pedig az orvosi előírásnak megfelelően érdemes gondoskodni.”– ajánlja Dr. Gajdács Ágnes öbezitológus szakorvos, testsúlygyógyász.
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?