Nehéz szakembereket találni
- Dátum: 2016.03.16., 18:55
- asztalos, férfi, foglalkoztatás, iskola, középréteg, megbecsültség, mesterség, szakma, tanulás, villanyszerelő
Manapság már teljesen más a fiatalok igénye. A többségük szeretne egyetemen, főiskolán tanulni, aki pedig nem így tesz, az sem olyan típusú szakmákat választ, amiből már igencsak hiány van kis hazánkban, hanem inkább külföldre tart, vagy közmunkásként, esetleg segélyezettként él. A korábbi középréteg, amely a szellemi munkaerő és a segédmunkás között húzódott, és akikből a sok jó mesterember került elő, mára megfogyatkozni látszik.
Ennek megfelelően átalakult a képzési rendszer is – ha valaki netalántán mégis olyan szakmát választana, mint pl. víz-, gáz-, fűtés-, villanyszerelő, vagy éppen asztalos, akkor sincs könnyű dolga. Korábban az ipari iskolákban el lehetett sajátítani ezeket a szakmákat, de ma már érdeklődés hiányában nehéz ilyesmit tanulni. Továbbá fogyatkoznak a gyakorlati lehetőségek is.
A másik probléma, hogy a szakembereknek manapság teljesen másfajta, magasabb szintű tudásra van szüksége, amit Magyarországon még kevesen tudnak megfizetni. A berendezések nagy része már elektromos, és előtérbe került a design, az eszközök, technikák pedig bonyolódtak. Ezt a fajta tudást már nem tudja teljesen átadni az előző generáció, hiszen az ő esetükben is hiányzik.

Régebben elvárás volt, hogy egy férfi sok mindenhez értsen, ami az otthoni szerelnivalókat, műszaki teendőket illeti. Ezen feladatokkal együtt valamivel kiegyenlítettebb is volt a férfi-női feladatkör, hiszen a háztartási teendők az erősebb nemet is érintették olyan formában, ha valamit szerelni, „bütykölni” kellett. Prózaian fogalmazva a kelengye mellett a szerszámosláda is ott volt a pakkban, ha egy pár összeköltözött.
Most már azonban igen kevés férfi rendelkezik effajta műszaki tudással, épp a fent említett okokból. Ha akarják, is nehezen tudják azt elsajátítani, mert egyrészt nincs kitől, másrészt ehhez olyan szerteágazó, bonyolult tudásismeretre lenne szükség.
Ezzel együtt felértékelődött a szakemberek munkájának ára, de nem úgy a megbecsültsége. Amennyiben mégis sikerül valamilyen problémára mesterembert találnunk, akkor számíthatunk rá, hogy ezt nem ússzuk meg annyi pénzből, mint hajdanán, még az inflációval együtt sem. Az is igaz, hogy a vállalkozóként dolgozókat is jóval több adó, teher terheli. De ők maguk is vallják: igencsak hiányzik a fiatalabb generáció, valamint a mesterségek elismertsége.
Napjainkban „nem menő”, ha valaki azzal állít oda egy lány elé, hogy villanyszerelőként dolgozik. Hiányzik a társadalmi megbecsültség – állítják egybehangzóan a mesteremberek, ez az egyik oka annak, hogy hiányszakmákká válnak ezek a mindennap szükséges mesterségek.
Ezt árulja el rólad, ha sosem posztolsz fotókat a közösségi médiában
A közösségi média világában könnyű elhinni, hogy ami nincs kiposztolva, az meg sem történt. Pedig a legszebb emlékek gyakran éppen azok, amelyek csak nekünk maradnak meg. És lehet, hogy azok az emberek, akik nem osztanak meg magukról állandóan fotókat, valójában nem kevesebbet élnek – hanem egy kicsit szabadabban.
Hormonok a terítéken
A hormonok és a táplálkozás kapcsolata jóval összetettebb annál, mint hogy csak a kalóriákról vagy a diétákról beszéljünk. Az étrend, a stressz, az alvás és a mindennapi szokások egyaránt hatással lehetnek a hormonális egyensúlyra, ezáltal energiaszintünkre, étvágyunkra és közérzetünkre is. De vajon milyen szerepet játszanak az elfogyasztott ételek a szervezet rejtett folyamataiban?
Amikor az otthonod is „beszél” hozzád
Van az a pillanat, amikor hazaérsz, és azonnal érzed: jó itt lenni. És van az ellenkezője is, amikor valami feszít, nyomaszt, pedig látszólag minden rendben. Sokáig azt gondoltam, ez csak hangulat kérdése. Ma már látom, hogy sokkal több ennél: az otthonunk folyamatosan hat ránk – akkor is, ha nem figyelünk rá.
Flórián napja – a tűzoltók ünnepe, ahogy én látom
Gyerekkorom óta különleges nap számomra május 4., Szent Flórián napja. Másoknak talán csak egy dátum a naptárban, nekem azonban egy életérzés, egy örökség, amit nem választottam – mégis büszkén viselem. Tűzoltó családba születtem, tűzoltó feleség lettem, és tűzoltó apuka lányaként nőttem fel. Ez a nap minden évben emlékeztet arra, honnan jövök, és kik azok az emberek, akikhez tartozom.
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.