Nehéz szakembereket találni
- Dátum: 2016.03.16., 18:55
- asztalos, férfi, foglalkoztatás, iskola, középréteg, megbecsültség, mesterség, szakma, tanulás, villanyszerelő
Manapság már teljesen más a fiatalok igénye. A többségük szeretne egyetemen, főiskolán tanulni, aki pedig nem így tesz, az sem olyan típusú szakmákat választ, amiből már igencsak hiány van kis hazánkban, hanem inkább külföldre tart, vagy közmunkásként, esetleg segélyezettként él. A korábbi középréteg, amely a szellemi munkaerő és a segédmunkás között húzódott, és akikből a sok jó mesterember került elő, mára megfogyatkozni látszik.
Ennek megfelelően átalakult a képzési rendszer is – ha valaki netalántán mégis olyan szakmát választana, mint pl. víz-, gáz-, fűtés-, villanyszerelő, vagy éppen asztalos, akkor sincs könnyű dolga. Korábban az ipari iskolákban el lehetett sajátítani ezeket a szakmákat, de ma már érdeklődés hiányában nehéz ilyesmit tanulni. Továbbá fogyatkoznak a gyakorlati lehetőségek is.
A másik probléma, hogy a szakembereknek manapság teljesen másfajta, magasabb szintű tudásra van szüksége, amit Magyarországon még kevesen tudnak megfizetni. A berendezések nagy része már elektromos, és előtérbe került a design, az eszközök, technikák pedig bonyolódtak. Ezt a fajta tudást már nem tudja teljesen átadni az előző generáció, hiszen az ő esetükben is hiányzik.

Régebben elvárás volt, hogy egy férfi sok mindenhez értsen, ami az otthoni szerelnivalókat, műszaki teendőket illeti. Ezen feladatokkal együtt valamivel kiegyenlítettebb is volt a férfi-női feladatkör, hiszen a háztartási teendők az erősebb nemet is érintették olyan formában, ha valamit szerelni, „bütykölni” kellett. Prózaian fogalmazva a kelengye mellett a szerszámosláda is ott volt a pakkban, ha egy pár összeköltözött.
Most már azonban igen kevés férfi rendelkezik effajta műszaki tudással, épp a fent említett okokból. Ha akarják, is nehezen tudják azt elsajátítani, mert egyrészt nincs kitől, másrészt ehhez olyan szerteágazó, bonyolult tudásismeretre lenne szükség.
Ezzel együtt felértékelődött a szakemberek munkájának ára, de nem úgy a megbecsültsége. Amennyiben mégis sikerül valamilyen problémára mesterembert találnunk, akkor számíthatunk rá, hogy ezt nem ússzuk meg annyi pénzből, mint hajdanán, még az inflációval együtt sem. Az is igaz, hogy a vállalkozóként dolgozókat is jóval több adó, teher terheli. De ők maguk is vallják: igencsak hiányzik a fiatalabb generáció, valamint a mesterségek elismertsége.
Napjainkban „nem menő”, ha valaki azzal állít oda egy lány elé, hogy villanyszerelőként dolgozik. Hiányzik a társadalmi megbecsültség – állítják egybehangzóan a mesteremberek, ez az egyik oka annak, hogy hiányszakmákká válnak ezek a mindennap szükséges mesterségek.
A csend, amely összeköt – Mindenszentek és Halottak napja
Ahogy az ősz lassan átszínezi a tájat, és a hűvös levegőben megjelenik a füst és a gyertyák illata, elérkezik az évnek az az időszaka, amikor megállunk egy pillanatra. November elején nem a rohanásé, nem a zajé a főszerep. A temetők fényei, a mécsesek pislákolása, a virágok halk üzenete mind-mind arról mesél, hogy az emlékezésben ott van az élet legmélyebb szeretete.
A rágógumizás titkai: stresszoldás vagy csak rossz szokás?
A rágógumizás napjaink mindennapjainak szerves része, és sokan úgy vélik, hogy nemcsak az éhség csillapítására szolgál, hanem a stressz csökkentésében is hatékony lehet. De vajon tényleg olyan jótékony hatású a rágózás, mint ahogy a közvélekedés tartja?
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?
Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.