Menü

Könyvajánló lányoknak

Tény és való, hogy a legtöbb fiatalt nehéz olvasásra bírni, de a szülő is bajban van vele, hogy milyen olvasnivalót ajánljon a lányának? Unalmas nem lehet, mert akkor nem érdekli őt, de azért jó lenne, ha értelme, tanulsága is lenne… Szerencsére sok ilyen mű született már a világirodalomban, most ebből ajánlunk egy csokorra valót.

Michael Ende: Momo

Legalább annyira szerethető, tanulságos és beszédes, mint A kis herceg, de ezúttal egy árva kisvárosi lány van a főszerepben. Noha a kis kócos jószág hontalan, cseppet sem arra vágyik, hogy bárki befogadja. Jó neki úgy, ahogy van, egy régi műemlék romjainál. Bár egy szót sem szól, a jelenléte mégis mindig mindent megváltoztat. Így alakulnak ki barátságok, békülnek ki ellenségek, és születnek feledhetetlen játékok. Momo egyértelműen tud valamit erről a világról – sőt azon túlról, és mindezt szavak nélkül képes közvetíteni.

Eleanor H. Porter: Az élet játéka; Az öröm játéka örök

Mindkét kötet árasztja magából a kedves, szerethető optimizmust, sőt tanít is rá. Polyanna, ez a kedves kislány cseppet sem könnyű sorsú, mégis tud valamit, amit mások a környezetében nem: meglátni az élet napos oldalát, méghozzá mindenben. Elkezd játszani egy játékot, melynek során történjék is bármi, abban meglátja a jót. Ahogy az lenni szokott, először furcsának tartják, aztán menthetetlenül megszeretik a kis jövevényt, aki meglágyítja még a kőszíveket is az átható életszeretetével. S noha Polyanna a második kötetre felnő, a mosoly nem tűnik el az életéből.

Lucy-Maud Montgomery: Anne-sorozat

Elég ahhoz elolvasni a nyolc részből álló, de egyenként is helytálló és kedves történetekből csak egyet, hogy a főszereplő, Anne varázsa magával ragadjon minket. A tematika az előzőekben ajánlottakhoz hasonlatos: Anne árva, de egy „véletlennek” köszönhetően otthonra lel egy testvérpárnál egy kanadai sziget kisvárosában. Noha mindig belekeveredik valamilyen kalamajkába, vörös hajú és szeplős, mégis nagyon intelligens, a fantáziája pedig magával ragadó, amivel még azok szívébe is belopja magát, akik kissé bogarasnak tartják. Anne viselkedése példaértékű, na de nem amolyan jókislányos módon, hanem épp azért, mert „közülünk való”- sohasem hiányzik belőle a szív, az érzelmek, az örömre hangoló fantáziák. Anne kis világa bárkit magával ragad, így kiváló, de mégis elgondolkodtató és tanulságos kikapcsolódást nyújt.

John Wick világa balettel újratöltve

A John Wick-filmek bűnös élvezetet jelentettek minden akciórajongónak. Ez a jelen állás szerint négy rész finom stílushullámzás volt a kaszkadőrök akcióorgiája, az extrém fegyverfetisizmus és a letisztult, maszkulin westernek botegyszerű dramaturgiája közt. Ennek oldalbordájából nőtt ki és szeretne méltó folytatás lenni a feminista párja, a Ballerina, amelyben Ana de Armas szövi újra és tovább a John Wick-moziuniverzum bérgyilkosokkal és titkos klánokkal teletűzdelt, videójátékszerű világát. A történet vajon megüti-e a szórakoztató elődök szintjét, és ez a törékeny, csinos nő eléggé meggyőző lesz-e gyilkológépszerepben? Ezekre kerestem a választ a moziban.

Mit ad a nézőknek a filmzene?

A filmek világa épp annyira szól a hangokról, mint a látványelemekről. A gondosan megkomponált dallamok képesek elmélyíteni a látványt, felerősíteni az érzelmeket, és egyedülálló módon bevonni a nézőt a történetbe. Gondoljunk csak Hans Zimmerre, a Dögkeselyű ikonikus dallamára, vagy éppen a nemrégiben megjelent A brutalista számaira. Vajon hogyan képes a hang és a vizuális tartalom együttese ennyire megragadó élményt nyújtani, és milyen utat járt be a filmzene, mire eljutott a mai státuszáig?

Tündék és ördögfiak nagyvásznon

Dargay Attila – a magyar rajzfilmgyártás ikonikus alakjának –, a Vuk és a Ludas Matyi alkotójának régi álma vált valóra. Vörösmarty Mihály költeménye, a Csongor és Tünde ötven év után végre animációs feldolgozást kapott. A művész figuratervei alapján készült, de a mai kor gyermekei számára talán kevésbé ismert mű, felveti a kérdést, hogy vajon mit üzenhet ez a modernizált klasszikus a kiskorú nézőknek és a szüleiknek, különösen, hogy a feldolgozás igazi hőse egy dialógíró, Speier Dávid?

A Karate kölyök koncepció még mindig eladható!

A Karate kölyök 1984-ben tarolt a vásznon, hiszen az idegen környezethez köztudottan csak a karate és a Puffin adhat erőt és mindent lebíró akaratot. Az alapkoncepció megmaradt. Ezúttal a két felejthető folytatás, a kedvelhető hat évados tévésorozat (Cobra Kai) valamint a kung-fura kihegyezett 2010-es Jackie Chan-nel fémjelzett remake-szerűség (inkább átirat) hibridje kerül a vászonra. A címe a sokatmondó: Karate kölyök - Legendák. Itt már a kínai szál, azaz mindenki Jackie-je, mint edző és az eredeti részek főhőse, a meglepően kisfiúsan öregedő Ralph Macchio segít egy fiatal pekingi harcosnak New Yorkban a harc által meglelni a világbékét.

Ez itt a Teltház helye!

Aki virtuóz komédiára vágyik, annak egy jó esély lehet a kikapcsolódásra a Játékszín Teltház című darabja, amely egy one-man show. Egy színész, Nagy Sándor alakítja Manhattan legfelkapottabb éttermének telefonos ügyfélszolgálatát, az asztalfoglalások főzsonglőrét. Emellett mivel ez egyszemélyes darab, így minden, közel negyven karaktert is ő elevenít meg. A sok humoros beszólás garantált, de vajon összeállt-e, ez az eredetileg kinn még 99-ben debütált mű egy önmagában is működő egységgé vagy szétfolyik a vicces karakterek bemutatása közepette? Ennek jártam utána.