Menü

Nyersen, sütve és főzve

Tele van antioxidánsokkal, egészséges, télen is könnyű hozzájutni, ráadásul a kisgyermekeknek is adható. Mi az?

Hát persze, hogy a cékla, amely – hiába borzong a kedves olvasók egy része – csak elsőre hangzik szörnyűen. Sokan manapság is ellenérzéseket táplálnak a cékla iránt, pedig ha a dolgok mögé néznének, könnyedén felülbírálhatják lesújtó véleményüket. Mi most megadjuk az esélyt nekik - és a céklának is!

„A cékla (Beta vulgaris subsp. Vulgaris var. conditiva), más néven céklarépa, ritkábban vörös répa, régóta ismert salátanövény. A cékla a Földközi-tenger környékén őshonos, már i. e. 3000-ben ismerték. Magyarországon a 17. században vált ismertté. Lippai János a vörös, fehér és sárga változatát is leírta. A modern, étkezést szolgáló fajták a 19. és a 20. században terjedtek el. A cékla gyógyászati hatása annak köszönhető, hogy tele van antioxidánsokkal, amelyek a sejteket külső szabad gyökök támadásától védik. Gátolja a ráksejtek szaporodását, vérképző, a sav-bázis egyensúlyt, a májanyagcsere-folyamatait szabályozza.” - írja a növényről a Wikipédia.

A cékla tehát remek „egészség-forrás” a téli időszakban, amikor még inkább szükségünk van a vitaminokra. Előnye, hogy sokféleképpen fogyasztható, leve akár más zöldségekével is keverhető. Ehető nyersen, főzve és sütve is, kismamáknak és kisbabáknak egyaránt ajánlott táplálék.

A céklát számos remek recept dolgozza fel, érdemes utánaolvasni, utánakérdezni, mert nemcsak egészséges, hanem ízletes ételt hozhatunk segítségével létre.

Alumínium a szervezetben

Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.

A méhek természetes csodaszere: ezért fogyasztanak egyre többen propoliszt

A természet patikája számos olyan kincset rejt, amelyet már évszázadok óta használnak az emberek az egészség megőrzésére. Ezek közé tartozik a propolisz is, amelyet sokan a méhek egyik legértékesebb ajándékának tartanak. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak ehhez a természetes anyaghoz.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.