Menü

Odafigyeléssel vásároljunk bolti kenyeret

A kenyér alapélelmiszer a magyar háztartásokban. Ha egészségesebben szeretnénk táplálkozni, akkor elsődleges, hogy jó összetevőket tartalmazó kenyeret, vagy péksüteményeket fogyasszunk. Nincs egyszerű dolgunk, ha mindezeket a boltban szeretnénk megvásárolni. Noha sok élelmiszeren megtaláljuk az összetevőket, más a helyzet a kenyereknél és pékáruknál, ahol a legtöbb esetben fogalmunk sincs a pontos beltartalomról.

Ráadásul a gyártók már felismerték az igények lassú, de biztos megváltozását, miszerint több „barna, teljes kiőrlésű”, és hasonló, egészséges összetételt sugalló jelzővel ellátott termék fogy a boltok, pékségek polcairól. Csakhogy ezek a jelzők gyakran pontatlanok, és nem is olyan egészséges az adott áru, mint amit ránézésre gondolnánk. Noha van jogszabályi kötelezettség arra vonatkozóan, hogy milyen arányban kell tartalmaznia az árunak pl. teljes kiőrlésű lisztet ahhoz, hogy ennek kiáltsák ki a kenyeret, ezt igen ritkán ellenőrzik. A másik nehézség, hogy a jogszabály nem is olyan szigorú, és ezek a termékek bőven tartalmazhatnak fehér finomított lisztet is.

Mit tehetünk hát? Például olyan terméket válasszunk, amelyen szerepelnek az összetevők. Az egészséges terméket propagáló, lelkiismeretes gyártók ugyanis feltüntetik mind az összetevőket, mind a kalória- és szénhidráttartalmat a terméken, felismerve, hogy ezt egyre több vásárló igényli. Továbbá olvassuk is el alaposan az összetevőlistát olyan szemmel, hogy azokat arány szerint tüntetik fel a listán: amiből a legtöbb van a termékben, az szerepel legelöl. Ha például első helyen van a búzaliszt, búzafinomliszt, akkor nem valószínű, hogy túlzottan egészséges lenne az adott áru. Manapság már egyes áruházláncok a pékáruk polcain feltüntetik az összetevőket, vagy a lelkiismeretesebb pékségek honlapján is tudunk tájékozódni egyenként a termékek összetevőiről, kalória- és szénhidráttartalmáról is.

Aki szokott otthon kenyeret sütni, és sokféle összetevőt próbálgatott már, az tudja, hogy a fehérliszthez elég egyhatodnyi arányban búzakorpát adni, és a kenyér külsőre máris olyan, mint a boltokban a barna, vagy teljes kiőrlésű kenyérnek hirdetett termékek. Ha szeretnénk megelőzni a cukorbetegséget, valamint az elhízást, akkor érdemes tehát nagyobb odafigyeléssel vásárolnunk!

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Tiszteljük a szolgáltatóipart – egy lemondott időpont tanulsága

A szolgáltatóipar mindennapjaink láthatatlan gerince. Fodrászok, kozmetikusok, masszőrök, szerelők és számtalan más szakember dolgozik azon, hogy kényelmesebb, rendezettebb és élhetőbb legyen az életünk.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.