Gondolatok a placebóról
Egészségünkkel kapcsolatban gyakran emlegetett fogalom az úgynevezett placebo, vagy placebohatás. Mi az? Van ilyen? Miért? Hogyan?
Szinte mindenki ismeri a placebót, azaz tisztában van vele, hogy mikor, milyen esetekben beszélünk placebohatásról.
A wikipedia szerint:
„A placebo (latin szó, jelentése 'tetszeni fogok') klasszikus, a gyógyító kontextusra nem leszűkített meghatározása szerint egy olyan „anyag vagy eljárás, ami az érintett tudomása szerint változtatni képes bizonyos tüneteket vagy külső-belső testi észleleteket, ám valójában nem bír az e változásokhoz szükséges farmakológiai vagy specifikus hatással”. Bizonyos esetekben (lásd „placeboresponder” személyek) egy placebokezelést követően szubjektív és/vagy objektív javulás áll be az egészségi állapotban. Ezt nevezik placebohatásnak. Placebohatást kiválthat valamilyen beavatkozás (pl. gyógyszer adása, kezelés, műtét) és a hatás nagyságát befolyásolják az orvos tulajdonságai, jellemzői (pl. fehér köpeny, az orvos modora, hangneme, személyiségjellemzői), a gyógyszer fizikai (perceptuális) tulajdonságai (pl. a tabletta színe, formája), a beteg (kezelést kapó személy) tulajdonságai (pl. személyiségvonásai) és a kezelés környezeti jellemző (pl. a kórterem).
A placebohatás a pszichológia és az élettan határterületi kérdése. Gyógyszerészeti készítmények, orvosi műveletek tudományos hatékonysági vizsgálatának ellentételi referenciájaként is alkalmaznak placebót. A legújabb kutatások szerint a placebohatás egy valódi pszichobiológiai esemény, amit a teljes kezelés vált ki. A klinikai gyakorlatban is kimutatható, még akkor is, amikor nem kap placebót a páciens. Kaptchuk és munkatársai irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedő betegeknél azt is kimutatták, hogy placebohatás (ebben az esetben a tünetek szubjektív enyhülése) kialakulhat úgy is, hogy a beteg tisztában van azzal, hogy a kapott kezelés (tabletta) hatóanyag nélküli. A legújabb irányzat szerint nem a placebohatás kiküszöbölése a cél, hanem annak etikus felhasználása és növelése az orvosi gyakorlatban.”
Ez persze így elég bonyolult, a lényeg az, hogy a placebo (legyen az valamilyen szer, vagy eljárás, magatartás, szokás, változtatás stb.) csökkentheti, eltüntetheti egy betegség tüneteit, a nagy kérdés az, hogy ezzel magához a gyógyuláshoz is hozzásegíthet-e.
A kutatók rájöttek arra, hogy a placebohatás sok esetben egyfajta (ön)fájdalomcsillapítás. Azaz a fellépő fájdalom mérséklése, vagy megszüntetése saját magunkból indul ki. A placebo eredményességét számos betegség (például: Parkinson-kór, szklerózis multiplex, depresszió) esetében megfigyelték, ugyanakkor a jelenség ma is vitatéma, nagyon sokan megkérdőjelezik a pozitív eredményeket. Mondván, a placebo pusztán illúzió, a szervezet valódi gyógyulásában nem játszik szerepet.
Addig is tehát, ameddig a kutatók vitatkoznak, mi nyugodtan kihasználhatjuk a placebo előnyeit. Akár vannak, akár nincsenek.
Fotó:
pixabay.com
Nyáron miért különösen fontos a véradás?
A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.
Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára
Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.
Mélylégzés-gyakorlatok – egyszerű módszerek a testi és lelki ellazulás támogatására
A légzés életünk egyik legalapvetőbb folyamata, mégis ritkán figyelünk rá tudatosan. Stresszes, feszült vagy szorongással teli helyzetekben a légzés gyakran automatikusan felgyorsul és felületessé válik. Ezzel szemben a lassú, tudatos és mélyebb légzés segíthet abban, hogy figyelmünket visszairányítsuk a jelen pillanatra, mérsékeljük a feszültséget, és nyugodtabb testi állapotot teremtsünk.
Mit árul el rólunk a vércsoportunk? – A +, B, AB és 0 titkai
A vércsoportunkat általában akkor emlegetjük, amikor véradásra kerül sor, vagy egy orvosi vizsgálaton szükség van rá. Pedig a vércsoportok világa ennél jóval érdekesebb. Négy fő típust különböztetünk meg: A, B, AB és 0, amelyeket az Rh-faktor tovább árnyal pozitív vagy negatív jelleggel.
Fertőtlenítő kendők – mire jó és mire nem?
A covid óta sokkal többen használnak fertőtlenítő kendőket, akár a kéz, akár egyéb felületek tisztántartására, de vajon mindenki tudja, hogy melyikkel mit szabad és mit nem szabad letörölni?