Gondolatok a placebóról
Egészségünkkel kapcsolatban gyakran emlegetett fogalom az úgynevezett placebo, vagy placebohatás. Mi az? Van ilyen? Miért? Hogyan?
Szinte mindenki ismeri a placebót, azaz tisztában van vele, hogy mikor, milyen esetekben beszélünk placebohatásról.
A wikipedia szerint:
„A placebo (latin szó, jelentése 'tetszeni fogok') klasszikus, a gyógyító kontextusra nem leszűkített meghatározása szerint egy olyan „anyag vagy eljárás, ami az érintett tudomása szerint változtatni képes bizonyos tüneteket vagy külső-belső testi észleleteket, ám valójában nem bír az e változásokhoz szükséges farmakológiai vagy specifikus hatással”. Bizonyos esetekben (lásd „placeboresponder” személyek) egy placebokezelést követően szubjektív és/vagy objektív javulás áll be az egészségi állapotban. Ezt nevezik placebohatásnak. Placebohatást kiválthat valamilyen beavatkozás (pl. gyógyszer adása, kezelés, műtét) és a hatás nagyságát befolyásolják az orvos tulajdonságai, jellemzői (pl. fehér köpeny, az orvos modora, hangneme, személyiségjellemzői), a gyógyszer fizikai (perceptuális) tulajdonságai (pl. a tabletta színe, formája), a beteg (kezelést kapó személy) tulajdonságai (pl. személyiségvonásai) és a kezelés környezeti jellemző (pl. a kórterem).
A placebohatás a pszichológia és az élettan határterületi kérdése. Gyógyszerészeti készítmények, orvosi műveletek tudományos hatékonysági vizsgálatának ellentételi referenciájaként is alkalmaznak placebót. A legújabb kutatások szerint a placebohatás egy valódi pszichobiológiai esemény, amit a teljes kezelés vált ki. A klinikai gyakorlatban is kimutatható, még akkor is, amikor nem kap placebót a páciens. Kaptchuk és munkatársai irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedő betegeknél azt is kimutatták, hogy placebohatás (ebben az esetben a tünetek szubjektív enyhülése) kialakulhat úgy is, hogy a beteg tisztában van azzal, hogy a kapott kezelés (tabletta) hatóanyag nélküli. A legújabb irányzat szerint nem a placebohatás kiküszöbölése a cél, hanem annak etikus felhasználása és növelése az orvosi gyakorlatban.”
Ez persze így elég bonyolult, a lényeg az, hogy a placebo (legyen az valamilyen szer, vagy eljárás, magatartás, szokás, változtatás stb.) csökkentheti, eltüntetheti egy betegség tüneteit, a nagy kérdés az, hogy ezzel magához a gyógyuláshoz is hozzásegíthet-e.
A kutatók rájöttek arra, hogy a placebohatás sok esetben egyfajta (ön)fájdalomcsillapítás. Azaz a fellépő fájdalom mérséklése, vagy megszüntetése saját magunkból indul ki. A placebo eredményességét számos betegség (például: Parkinson-kór, szklerózis multiplex, depresszió) esetében megfigyelték, ugyanakkor a jelenség ma is vitatéma, nagyon sokan megkérdőjelezik a pozitív eredményeket. Mondván, a placebo pusztán illúzió, a szervezet valódi gyógyulásában nem játszik szerepet.
Addig is tehát, ameddig a kutatók vitatkoznak, mi nyugodtan kihasználhatjuk a placebo előnyeit. Akár vannak, akár nincsenek.
Fotó:
pixabay.com
Körömbetegségek – felismerés, okok és hatékony kezelési lehetőségek
A körömbetegségek rendkívül gyakoriak, és az emberek jelentős részét érintik élete során. Bár gyakran csupán esztétikai problémának tűnnek, sok esetben komoly kellemetlenséggel, fájdalommal vagy akár fertőzéssel is járhatnak. A köröm állapota ráadásul sokszor utalhat a szervezet általános egészségi helyzetére, ezért fontos időben felismerni és kezelni a problémát.
A társasjáték terápiás ereje
A társasjátékok népszerűsége az utóbbi években hatalmasat nőtt – és nem véletlenül. A közös játék nemcsak szórakoztat, hanem kézzelfogható szociális és mentális előnyökkel is jár. Közelebb hozza az embereket egymáshoz, segít a stressz levezetésében, fejleszti a gondolkodást és támogatja a lelki jóllétet.
Wim Hof módszer
Edzésmódszer, mely nem csak a testre hat, hanem az elmét is tréningezi, ezzel pedig hihetetlen eredményeket lehet elérni. Ez a Wim Hof módszer.
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?
A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.