Menü

Ne ítéljük el az otthonszülést!

Gyakori, hogy ítéletet mondanak az otthonszülő nőkről, miszerint túlzottan bátrak, vagy felelőtlenek lennének. Sajnos ez esetben is csak a komplikált esetekről hallunk, az előnyeiről, a szép történetekről nem szól a média, hiszen annak nincs hírértéke. Azt például kevesen tudják, hogy igen szigorú szabályai vannak az otthonszülésnek.

Az otthonszülésről a 35/2011. (III. 21.) számú Kormányrendelet rendelkezik. A jogszabály elnevezése: „Az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól”. A rendelet igen részletesen szabályozza, hogy mely esetekben engedélyezett az otthonszülés, milyen feltételrendszere van, és mely esetekben kell otthonszülés közben is a nő kórházba szállításáról gondoskodni, továbbá milyen felügyeletet, milyen eszközöket igényel az otthonszülés folyamata. Ezt a rendelkezést azonban kevesen ismerik, így mondhatjuk, hogy sokszor az információhiány az oka az otthonszülés elítélésének.

Az előnyeiről azonban kevesen beszélnek. Hogy milyen pozitív oldala lehet annak, ha az édesanya nem a kórházban, hanem az otthonában hozza világra a gyermekét? Például a szülés folyamata háborítatlanabb, az otthoni, nyugodt körülmények, az anyára való teljes odafigyelés, igényeinek szem előtt tartása segíti a szülés folyamatát. A kórházban szülés esetén egy-egy édesanyára kevesebb figyelem juthat akkor is, ha fizetett orvosa és szülésznője van. Továbbá alkalmazkodni kell a kórházi szabályokhoz (akkor is, ha azok észszerűek, és akkor is, ha nem). A legtöbb anyát az viseli meg az intézményi keretek között zajló szülés esetén, hogy kevés tájékoztatást és döntési lehetőséget kap. Ez pedig kardinális kérdés, hiszen a világ egyik legintimebb eseményéről van szó. Ráadásul az anya-gyerek kapcsolatban is fontos momentum, hogy az édesanya milyen mélyen és milyen tudatosan, valamint mennyire pozitív eseménynek éli meg a szülését. Mindez otthoni körülmények között biztosíthatóbb.

Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy mindenkinek otthon kellene szülnie. Az anyák válasszanak aszerint, ahogy kellemesebbnek és biztonságosabbnak ítélik, döntsenek a szívük szerint. Csupán arról van szó, hogy ne ítélkezzünk azok felett sem, akik az otthoni körülményeket választják gyermekük világra hozatalakor.

Információk az otthonszülésről bővebben: www.otthonszules.hu

Fotó:
pixabay.com

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.