Menü

Finisben a magyar csapat felkészülése a Bocuse d’Or döntőre

  • Dátum: 2015.01.25., 19:06

Január végén magyar csapatnak drukkolhatunk a Bucuse d’Or döntőjén, a világ legrangosabb szakácsversenyén. A 2013-as siker után most Molnár Gábor versenyezhet a világ 24 legjobb séfje között – csapatával hónapok óta készülnek a megmérettetésre. Versenyunkájukat a Gömböc inspirálta, a hús- és halételt innovatív módon, de a magyar gasztronómia hagyományait is felhasználva készítik majd el.

Molnár Gábor és a hazai csapat – Pohner Ádám commis és Vomberg Frigyes edző – a Bocuse d’Or második napján, január 28-án versenyez, a zsűriben Hamvas Zoltán, a Bocuse d’Or Akadémia elnöke pontoz majd a 24 nemzet képviselői között. A döntőt a névadó, Paul Bocuse szülővárosában, a SIRHA szakkiállítás keretein belül rendezik meg, amelyre közel kétszázezer szakmai résztvevőt várnak.

Már önmagában kimagasló eredmény, hogy Molnár Gábor a stockholmi selejtezőn kvalifikációt nyert, így Magyarország Széll Tamás szereplése után most újra csapatot küldhet a világversenyre. „Ez a siker, és hogy elnyertük a következő európai döntő rendezési jogát, a szakmai összefogás és az Akadémia eddigi munkájának komoly elismerése, de az egész ország számára fontos. Rengeteg mindenen múlik, hogy sikerül-e jobb helyezést elérnünk a döntőn, mint korábban – mi felkészültünk és bizakodva várjuk a megmérettetést!” – mondta beszédében Hamvas Zoltán.

A csapat felkészülése október végén kezdődött és most ért utolsó szakaszához. „A célegyenesben vagyunk, ez a három hónap elegendő volt, már csak apró finomítások vannak hátra és olyan magas szintre juthatunk, amelyet megcéloztunk. Ehhez fontos látni a mögöttünk álló csapatot és támogatást is, amiért nagyon hálás vagyok.” – folytatta Molnár Gábor. A versenymunka fő motívuma a Gömböc, amelynek matematikai képletét 10 évig tartott megfejteni – ahogyan a versenyző is úgy érzi, a siker képlete az erős koncepció és maga a felkészülés, az erre szánt rengeteg idő, a precízen begyakorolt folyamatok. Molnár Gábor így a rá jellemző magabiztossággal és versenyszellemmel indul Lyonba.

A Bocuse d’Or következő állomása Budapest

A 2016-os Bocuse d’Or európai döntő házigazdájaként nemcsak a magyar döntősre, de ezzel egy időben a SIRHA nemzetközi szakkiállítás magyar standjára is kiemelt figyelem irányul majd Lyonban. „Meghívásként szeretnénk ízelítőt adni a magyar vendégszeretetből és gasztronómiából, a VIP standon hazai séfek kóstoltatnak, borok és pezsgők mutatják be a világ gasztronómiai elitjének, mit kínál Budapest és Magyarország.”– ismertette Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója. Már folyik a következő SIRHA Budapest szakkiállítás szervezése is, amelyre több ezren érkeznek; séfek, zsűritagok, a szakma képviselői és szakírók mellett drukkerek, gasztro érdeklődésű turisták fedezhetik fel Budapest izgalmas kínálatát és programjait.

A METRO, amely nemzetközi szinten a Bocuse d’Or kiemelt partnere, hazánkban is támogatja az Akadémia célját, hogy a magyar gasztronómia hírnevét erősítse. A vállalat a szakmai verseny színvonalához méltó prémium alapanyagokat és eszközöket, verseny- és tréninghelyszínt biztosít a csapat felkészüléséhez. Horváth Imre, a METRO vezérigazgatója azt is hangsúlyozta, hogy a jövő évi budapesti selejtező előkészítésében és lebonyolításában is részt vállalnak.

Hajrában a felkészülés

A csapat a hátralévő napokban a teljes versenyprogramot többször lepróbálja, szimulálja a lyoni versenybox pontos méretére kialakított gyakorlókonyhában.

A hús- és halétel fő témája idén a gyöngytyúk és a pisztráng. Előbbi szabad tartású forrásból érkezik, utóbbiból az 1300 km-t utazó, Rajna-Alpok régióból származó hal mellett egy lillafüredi tenyésztő sebes pisztrángját is kiváló minőségűnek találta a csapat. A halétel receptjének legalább 50%-ban zöldségekből kell állnia és egy további, még titkos kötelező alapanyagot is megadnak majd a verseny előestéjén; ezt és a további friss hozzávalókat a Lyonban kialakított piacon választhatják majd ki a versenyzők. A rögtönzésre a METRO Budaörs Zöldségpiacon készülhetett fel a csapat.

A rendkívül kifinomult és összetett köretek elkészítése is komoly kihívást jelent, ebben Pohner Ádámnak, a versenyző segítőjének lesz kiemelt szerepe. Vomberg Frigyes edző pedig tanácsaival, koordinációval támogatja munkájukat és feszes tempót diktál, mivel a kivitelezésre a versenyen mindössze 5 óra 35 perc áll rendelkezésre.

Werkfilm a felkészülésről 

Pontot ér a látvány és a nemzeti sajátosságok hangsúlyozása

A tál kialakításában az Apli Design iparművészei közreműködtek, hiszen az intenzív ízeken túl a versenyen a tálalásért, a designért is pontok járnak. Ahogyan a húsétel értékelésben fontos az adott országra jellemző elemek használata, a kulturális értékek megjelenítése is.

A Gömböc, mint a húsétel formájában és egyes köret-elemekben is visszatérő motívum, a magyar kreativitást, találékonyságot fejezi ki. A forma folyamatosan mozgásban van, amíg eléri egyensúlyi pontját – ez a dinamizmus jellemző a versenyzőre és a mindig változó, fejlődő budapesti gasztronómiára is.

A tál, egyben a hazai vendéglátás „stabil pontját” azok a kulturális értékek, alapanyagok és tradíciók adják, amelyből a csapat is merített a versenymunkák kialakításakor. Megjelenik például a bezdáni paprika, nagymamáink legfinomabb pecsenyéinek intenzív ízei, vagy a klasszikus marinált zöldségek és a torma.

Forrás, fotó:
Fütő Beáta

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.