Menü

A sokszínű C-vitamin forrás

Készítenek belőle teát, bort, lekvárt, olajat, bólét, de ízesítenek a segítségével például salátákat is. Mégsem sokszínűsége miatt fontos, hanem elsősorban magas C-vitamin tartalma okán. Közismert és közkedvelt növény.

A csipkebogyó nagyon népszerű növény, amely voltaképpen a vadrózsa és a japán rózsa áltermése. Gyógyhatású. Aki vidéken nőtt fel, kapásból megismeri a kis piros/vörös bogyót (amely éretlenül még inkább narancsszínű), s azt is tudja, mikor (az ősz közepén, végén) és hogyan (a kocsánynál vágják le) szedik, takarítják be. Leszedés után általában rövid időn belül felhasználják, egyrészt azért, mert gyorsan romlik a tápértéke, másfelől hamar avasodik.

Többféle értékes hatóanyag található benne, de az első és legfontosabb a magas C-vitamin tartalom. A csipkebogyó így immunerősítő hatású, azaz segíti a szervezet védekezőképességét, emellett erősíti a csontképződést és a vérerek falára is jótékonyan hat. Kezelésre és megelőzésre is használja a gyógyászat.

Felhasználása, mint említettük, igen sokrétű. Természetesen a tea és a lekvár a két legismertebb termék, amelyet belőle készítenek. Fontos odafigyelni arra, hogy a csipkebogyót hideg eljárással készítsük el, különben a C-vitamin tartalmat könnyen elveszíthetjük.

Magjából olajat is készítenek, a kinyert anyaggal a sérült, sebes, vagy nap égette bőrt kezelik.

Fotó:
pixabay.com

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?

Aszalt gyümölcsök télen – ezzel helyettesítsd az idénygyümölcsöket

Igaz, hogy a multik polcai télen is roskadoznak a gyümölcskínálattól, de nem biztos, hogy mindig érdemes az import árut fogyasztani. Remek alternatíva lehet az aszalt gyümölcs.

A reggeli története: szükségből mindennapi szokás

Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.