Ne főzz porból, keverj magadnak!
- Dátum: 2014.12.20., 21:29
- alapanyag, bevásárlás, biobolt, cukor, fűszerkeverék, hizlaló, hús, instant étel, instant szósz, ízfokozó, ízhatás, mesterséges élelmiszer, összetevő, sütemény, tészta, vásárlás
Rohanó világunkban egyre népszerűbbek a fűszerkeverékek, a különböző instant ételporok, készételek, ízesítők. A hétköznapi vásárló nem is sejti, hogy mennyi felesleges és egészségtelen adalékanyag lehet ezekben az étel-alapanyagokban. Pedig a legtöbb egyáltalán nem különleges, és magunk is könnyen össze tudunk állítani hasonlót pici időráfordítás szükséges csak hozzá. Megéri az egészségünk érdekében!
Hogy mik lehetnek ezekben a készítményekben, amik egészségtelenek? Ízfokozók, tartósítószerek, mesterséges aromák, cukor… Így nemcsak hogy természetellenesek, hanem még hizlalóak is lehetnek ezek a keverékek! Nagyon sokan már azt sem tudják, hogyan nélkülözzék például a fűszerkeverékeket. Pedig nagyon egyszerű: a hasonló ízhatás elérésének érdekében olvassuk el az eredeti készítmény összetevőit, majd válogassunk össze hasonlókat, és keverjük össze magunk a fűszereket, vagy a szószt. Lehet, hogy egyszerűbb rászórni valamit az ebédre, ami vöröshagymaport (!) tartalmaz, de ugye nem gondoljuk, hogy ez valóban jó megoldás?
Ha valaki sok ilyen készítményt használ, akkor elképzelhető, hogy eltart egy ideig, mire átszokik a friss, valódi, és ízfokozómentes ételekre. Ugyanis az ízfokozók rendelkeznek azzal a vásárlót fogva tartó tulajdonsággal, hogy becsapják érzékeinket, és finomabbnak érezzük a velük készült ételt, mintha eredeti alapanyagokból készült volna. Ha viszont egyszer már hozzászokunk, vagy újra rászokunk a valódi összetevőkhöz, akkor hirtelen furcsának, műnek érezhetjük ezeket a porokat és gyári fűszerkeverékeket, szószokat.

Mindenképp érdemes házilag kísérletezni, mert a legtöbb ilyen élelmiszer nem tartalmaz olyan különleges hozzáadott értéket, amelyet mi magunk ne tudnánk helyettesíteni. A legtöbb már általunk is ismert fűszereket rejt, valamint alapanyagokat helyettesít. Persze az ember egy stresszes, rohanó időszakban könnyen elcsábul, idő hiányában egyszerűbb ilyesmit leemelni a boltok polcairól, amit csak rá kell önteni a húsra, vagy hozzáadni a süteményhez. Dolgozzunk hát előre: mi is összeállíthatunk otthon saját fűszerkeverékeket (túlzott kreativitás sem kell hozzá, ha esetleg ettől tartanánk, hiszen csak le kell másolnunk nagyjából a bolti keverék összetevőit), amit aztán csak fel kell használni igény szerint. Aki tart ettől, az inkább a bioboltok polcain és gourmet üzletekben keresgéljen, mert már egyre több természetes fűszerkeverék áll rendelkezésre.
Fotó:
pixabay.com
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?