5 meglepő dolog, amit nem tudtunk az almáról
- Dátum: 2014.12.09., 21:17
Az alma évezredek óta hazánk legnépszerűbb gyümölcse, mégis vannak olyan érdekességek, amelyeket kevesen tudnak erről a pirospozsgás finomságról. Például a legnagyobb romantikus költőt, Schillert és a geometria megújítóját, Bolyai Farkast is megihlette. De mekkora volt a Guiness Rekordok Könyvébe is bekerült gigantikus méretű gyümölcs? És miként dönthetjük el, melyik a friss alma? A különleges összeállításból minden kiderül!
1. Friss vagy öreg? Sokszor nehéz eldönteni, hogy valóban friss almával van-e dolgunk, vagy a boltok polcairól ránk mosolygó gyümölcs csupán a rákent viasz miatt olyan csábító. Ha tökéletesen érett és friss almát szeretnénk fogyasztani, válasszunk olyat, amelynek kemény és ragyogó héja van, ha ugyanis matt, az azt jeleni: régóta áll. Egy másik bombabiztos módszer a szár közelében megpöcögtetni az almát - ha ilyenkor tompa hangot hallunk, biztos, hogy érett és friss almát választottunk, ha viszont kongó visszhang jelentkezik, valószínűleg egy régóta a polcokon álló almára bukkantunk.
2. Ünnepi népszokások: A hagyományos karácsonyi szokások szerint a családtagok az ünnepi asztalnál annyifelé szeletelték az almát, ahányan voltak, és mindannyian elfogyasztották a nekik szánt szeleteket - ezzel erősítették a családi összetartást és megteremtették az ünnep békéjét. Az alma falatozástól remélték azt is, hogy bármerre járjon a világban a szeretett nő vagy férfi, karácsony kezdetére hazataláljon családjához.

3. Az alma, mint múzsa: A múlt nagy költőit és tudósait is különleges viszony fűzte az almához. Schiller íróasztalfiókjában például mindig ott lapult egy alma, a nagy német romantikus költőnek ugyanis ez a gyümölcs volt a múzsája, illata mindig megihlette az írózseni fantáziáját. Bolyai Farkas, a geometria megújítója szintén ezt a gyümölcsöt helyezte gondolatai középpontjába, sőt, végrendeletében meghagyta, hogy Éva, Paris és Newton emlékére, almát helyezzenek a sírjára.
4. Mekkora a Guiness rekorder? A világ legnagyobb almája a japán Chisato Iwasaki kertjének egyik fáján nőtt 2005-ben – a gigantikus gyümölcs 1,85 kg-os súlyával bekerült a Guinnes Rekordok Könyvébe. A legnagyobb magyar almát egy felsőtárkányi kertben fedezték fel 2008-ban, 84 dekát nyomott és végül egy almás sütemény elkészítéséhez használták fel. Az egyetlen probléma ezekkel a nagyra nőtt gyümölcsökkel az, hogy a száruk kicsi, és emiatt könnyen a földre pottyannak.
5. A torokgyulladás és a sápadtság ellenszere: Régen a népi szokás szerint tűzbe vetették az almát, az így kapott sült gyümölcsöt pedig az egészség megőrzése érdekében fogyasztották. Szegeden a torokgyulladást igyekezték megelőzni vele, Csongrádon pedig a holtak sírjára helyezték őket, hogy az elhunyt családtagok és ismerősök is osztozhassanak a sült gyümölcs élvezetében. A sápadt arcú fiatal lányoknak pedig vasszöget szúrtak az almájába, ettől remélve, hogy megerősödnek és visszanyerik egészséges színüket.
Forrás, fotó:
redlemon.hu
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?