Menü

Magyar nő lett a világ legnehezebb futóversenyének bajnoka

Hallott már a Spartathlonról? Ettől még akkor is elmegy a kedve, ha szeret futni! Vagy mégsem? Már azoknak is tisztelet jár, akik maratont, félmaratont futnak. Pedig mindez gyerekjátéknak tűnik a Spartathlonhoz képest. Több, mint egy teljes napon át kell futni, szintidőket tartani, melegben, magas páratartalom mellett, hegyen-völgyön át, sokszor sötét erdei szakaszokon, akár 1200 méteres magasságot is leküzdve. A táv már akkor is fárasztó, ha térképen nézzük, hát még ha belegondolunk, hogy milyen lehet lefutni 245 kilométert? Igen, jól olvasta: kettőszáznegyvenötöt. Ehhez már elhivatottság kell, ugye? Ezen tények mellett nem csoda, ha büszkék vagyunk arra, hogy a magyar Lubics Szilvia már harmadszor nyerte a versenyt, de idén a női rekordot is megdöntötte.

A minimum időtartam 36 óra, Szilvia idén kevesebb, mint 27 óra alatt teljesítette az emberfeletti távot. Döbbenetes időket javított egyébként a saját eredményein is minden indulásakor: először 38 percet, majd kb. egy-egy órákat minden alkalommal! A kifogások, sztereotípiák megdőlnek, amikor kiderül, hogy a hölgy egyébként három fiúgyermeket nevel, a Spartathlonon pedig férje bíztatja őt, és várja a frissítőpontokon, hogy motiválja a következő szakaszokon.

Ezen a versenyen még a jutalom sem motiválja az embert, ugyanis nincs pénzjutalom, vagy egyéb díjak, hanem minden beérkező ugyanazt kapja, amolyan görögösen: olajág koszorút, emlékérmet, és egy tál vizet az Evrotasz folyó vizéből. Azt azért tudni kell, hogy az indulók közül kevesen érnek célba: a kíméletlen körülmények és feltételek, szigorú szintidők jelentősen selejtezik a mezőnyt.

Bár itthon is vannak ultramaraton versenyek, ezek a körülmények azért igencsak emberpróbálóak. A magyarok kitartását mutatja, hogy a Athén és Spárta között 1983 óta megrendezett mezőnyben a hazai férfiak is képviseltetik magukat. Idén Vajda Zoltán volt érte el a legjobb magyar eredményt, és a 24. helyen végzett a 30 órás időeredményével. Itt kell megemlíteni Bogár Jánost, aki a Spartathlon történelmében a legjobb 25 legjobb között szerepel a 24 óra 15 perces eredményével, valamint Lőw Andrást, aki már tizenhétszer teljesítette a versenyt, sorozatban pedig tizenötször!

Gratulálunk minden indulónak!

Fotó:
pixabay.com

Atlétikai világbajnokság Budapesten!

Mint sokan tudjuk, a 2023-as atlétikai világbajnokság rendezési jogát Budapest kapta meg a Nemzetközi Atlétikai Szövetség 2018 decemberében tartott ülésén. Ez a 19. szabadtéri atlétikai világbajnokság, melyre 195 országból 2000 atléta érkezett.

Az eper szervezetre gyakorolt hatása

A nyár igazi jele a piacokon megjelenő friss eper, ami nem csak finom, de rendkívül egészséges is, mondhatni bűntelen élvezet.

Miért szednek sótablettát a futók?

Sokan esküsznek rá, mások pedig egyáltalán nem használják. De most akkor kell vagy sem? Mire jó a sótabletta?

Segíti-e az olimpia egy ország sportjának felemelkedését?

Előző cikkünkben arról elmélkedtünk, hogy vajon egy átlag hazai világverseny generál-e az utánpótlásnak több versenyzőt. Egyértelmű válasz nem adható, annyi bizonyos, hogy a kettő között nincs összefüggés. Az már egy másik kérdés, hogy néhány kiugró eredmény viszont érdeklődő fiatalokat hoz az adott sportágba. Ám azt már viszonylag objektíven meg tudjuk vizsgálni, hogy okozott-e sportági fejlődést egy olimpia az adott országnak. Maradjunk csak a XXI. századi olimpiáknál.

Az egészséges edző-gyermek-szülő háromszög a sport területén.

Amikor gyermekünket klubkeretek között sportolni adjuk, nagyon fontos, hogy megmaradjon a gyermek-szülő-edző háromszög stabilitása. Ennek fenntartásáért különösen a két felnőttnek kell sokat tenni, mert ha megbillen, vagy bármilyen törés következik be, annak a gyermek látja a kárát. Néhány sportág erre már konkrét leírásokat dolgozott ki.