Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.

A mindennapok ritmusa nem kedvez a háziállat kedvelőknek. Reggel rohanás, napközben munka, este pedig kimerültség – miközben a házi kedvenc legalább napi két-három órányi mozgást igényelne. A budapesti lakások kis alapterülete, a kevés zöldterület, valamint a zaj és a forgalom olyan tényezők, amelyek egyaránt nyomást gyakorolhat az emberre és az állatra. A kutyatartás ezáltal nemcsak pénzbe, hanem időbe és mentális energiába is kerül – ezek pedig szintén fontos tényezők.

A státusz és a közösség illúziója

Nem lehet elmenni amellett sem, hogy a városi gazdilét egyfajta életstílussá és jelképpé vált. A kávézókban ülő, jól ápolt kistestű ebek sokszor inkább divatkellékek, mint valódi társak. A „dog-friendly” helyek, az Instagramra illő fotók, vagy a bio-tápok világa mind egy új, urbanizált kultúrát hoztak létre, ahol az állattartás a társadalmi megítélés része lett.

A probléma ott kezdődik, amikor az ebek tartása nem arról szól, hogy egy élőlényt befogadunk a családba, hanem saját magunk pozicionálásáról. Egy házőrző nem lakberendezési elem, hanem felelősség. Ez a kötelezettség a városban, a rohanó hétköznapok közepette, gyakran túl nagy falat azoknak, akik csak a romantikus oldalát látják.

Rendszeres költségek

A kutyatartás egyik legnagyobb és legállandóbb kiadása az etetés, ezt nem lehet megkerülni, sem itthon, sem külföldön. A magyar jogszabályok szerint a gazdák kötelesek állataikat a fajtájuknak, a koruknak és az egészségi állapotuknak megfelelően etetni. Azonban sokszor látni példát arra, hogy nem foglalkoznak egy-egy ebbel és igénytelen körülmények között tartják. A felelőtlen állattartás sajnos nem ritka, pedig a kutya nem hóbort, hanem élőlény, aki figyelmet és törődést igényel.

Van, aki a nyers etetésre esküszik, más a házi koszt híve, de abban – néhány extrém gondolkodású ember kivételével – mindenki egyetért, hogy a kutyának az egészséges élethez állati eredetű táplálékokra van szüksége. Például a szupermarketekben kapható eledelek egységára 500–700 forint között mozog. Egy 4–5 kilós kistestű eb havi adagja így körülbelül 3 ezerbe kerül. A közepes minőségű ételek kilós ára 1500–2500 forint körül van, ami már 10 000 ezres etetési költséget jelent. A prémium kategóriás ételek 5000–8000 forint között kezdődnek kilónként, így ugyanannak a szőrmóknak az etetése 30 000 fölé is kúszhat.

A veszettség elleni oltás a születést követően kétszer, utána évente kötelező, legalább 6000 forintba kerül, bár egyes rendelőkben ehhez még vizsgálati díjat is felszámítanak. A kombinált oltás, ami a leggyakoribb fertőzések ellen is véd, már 12–13 ezer forintért elérhető. A parazita elleni védelem és a rendszeres féreghajtás pedig 4–5 ezerrel terheli tovább a büdzsét. Egy átlagos városi gazdi tehát, ha felelősen gondoskodik a négylábú társáról, minimum havi 15–20 ezret költ csak a legalapvetőbb szükségletekre, és ebben még nincs benne az orvosi vizsgálat vagy a kozmetika.

A panelokban történő kutyatartás nem mindenkinek való, és valljuk be, nem is egyszerű egy átlagos garzonban. Aki belevág, annak nemcsak anyagilag, hanem életmód szinten is alkalmazkodnia kell, ugyanis egy ugató társ időt, figyelmet és türelmet igényel. A városban állatot tartani ma nemcsak szeretet kérdése, hanem tudatos döntés, amit sokan csak a költségek és a valós terhek után értenek meg igazán.