Menü

Miért szednek sótablettát a futók?

Sokan esküsznek rá, mások pedig egyáltalán nem használják. De most akkor kell vagy sem? Mire jó a sótabletta?

Aki sportolt már életében az tapasztalhatta, milyen mikor izomgörcs lép fel, esetleg hányás, zavartság, izomgyengeség kíséretében. Ezeket a tüneteket leggyakrabban a szervezetünk elektrolit egyensúlyának felborulása okozza. Szervezetünk hőt termel, amit verejtékkel ad le.

Az elektrolit egyensúly akkor bomlik meg, ha nem pótoljuk megfelelően az izzadsággal elveszített létfontosságú ásványi anyagokat.

A futók többsége nyári melegben sótabletta segítségével, vagy más úton pótolják az elveszített ásványi anyagokat, de nemcsak a futók, bármely más fizikai munkát, más testmozgást végzőknek is gondoskodniuk kell az elektrolit pótlásról, mert szervezetből távoznak az izzadtsággal az ásványi anyagok, elektrolitok is.

Elektrolit például a só, a magnézium, a kalcium vagy a kálium. Ha sporttevékenység után csak vizet iszunk, nem pótoljuk, amit elvesztettünk és máris borul az egyensúly.

A hidratációra, a vízpótlásra is óriási szükség van, de a sóbevitel is fontos, ugyanis a szervezetünk sokkal nehezebben hidratálódik, ha nem kap elegendő elektrolitot.

A só (nátrium) az egyik legfontosabb elektrolit, ételekkel és italokkal is lehet pótolni, de a legegyszerűbb módszer sótabletta formájában bevenni.

A sótablettát a futók a nagy nyári melegben szokták alkalmazni, vagy hosszabb, kimerítő edzés esetén. Egy egyórás könnyebb sporttevékenység alkalmával el lehet tekinteni a sópótlásról, de ha félmaraton fut valaki 35 fokban, akkor bizony óránként pótolni kell az elektrolitot, mert a szervezetnek igénye lesz rá, azonban leginkább félmaratoni, maratoni vagy annál hosszabb távokon javasolják a sótablettát, izotóniás italokat.

A sótablettát sem szabad túladagolni, az előírt mennyiséget túllépve gyomorproblémákkal kell megküzdjünk, ami épp nem hiányzik mondjuk egy futóversenyen.

Én magam óránként szoktam egy sótablettát bevenni extrém nyári melegben, vagy 15 km feletti táv teljesítésekor, illetve intenzív edzések esetén. A sótabletta tartalmazza a sportolók számára kulcsfontosságú elektrolitokat a hatékony hidratáció és regeneráció érdekében.

A sóvesztést meg lehet állapítani könnyen, elég az edzés után ránézni a futóruhánkra, sapkánkra, lehet látni, hogy rászáradt a kicsapódott só, de az is jele lehet, ha edzés után a sós mogyorót, sós ételeket kezdjük el kívánni.

Természetesen mindenkinek magának kell kikísérleteznie, hogy melyik terméket milyen adagolásban kell szednie, mely sporttevékenységnél és milyen hőmérsékleti tényezőknél, hogy a sóháztartása egyensúlyban maradhasson.

Veszélyes kánikula

Szinte soha nem látott mértékű kánikulai forróság jellemzi napjainkat, ami egy bizonyos pontig a vakáció és a nyár velejárója, ám van egy határ, amikor már veszélyes is lehet. A napszúrás akár halálhoz is vezethet, de a nagy hőségben a hőguta is veszélyeztet minket. Honnan ismerhetjük fel a tüneteket? Mire kell figyelnünk strandoláskor és a szabadban?

Guillain Barre szindróma

A Guillain-Barré szindróma egy ritkán előforduló autoimmun betegség, amely a perifériás, - elsősorban motoros – idegek gyulladásával jár. A Guillan-Barré szindróma során a szervezet immunrendszere megtámadja az egészséges perifériás idegsejteket. Ezt olyan tünetek kísérik, mint az izomgyengeség, zsibbadás, hangyamászás-érzés, sőt esetenként akár bénulás is jelentkezhet.

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Veszélyes visszatartani a tüsszentést

Mindenki volt már olyan szituációban, hogy nagyon erősen tüsszenteni kellett (volna), de úgy döntöttünk, hogy a körülmények miatt, akárhogyan is legyen, de visszatartjuk?
Most elmondjuk miért nem helyes visszafogni a tüsszentés ingert.

Mikor jelent problémát az alacsony pulzus?

A szívverés ritmusa attól függ, milyen gyorsan keletkeznek elektronikus jelek a szívizomzat összehúzódásait szabályozó ingerületkeltő központban, az úgynevezett szinuszcsomóban. Átlagosan 70-75 dobbanás történik percenként, de 60 és 100 között minden szám normálisnak tekinthető. Edzett sportolóknál gyakran alacsonyabb a pulzus ennél, de ez természetes jelenség.