Menü

A füstölés jó, mert...

A szenvedélybetegségekre jellemző, hogy valami téves, pozitív, vagy annak tűnő állítással igyekszünk igazolni létezésüket. A cigarettázásra több ilyen is akad.

Az egyik ilyen, hogy a cigaretta tulajdonképpen karcsúsít, aki dohányzik, kevesebb eséllyel hízik. Nos, ez jól hangzik, de egyáltalán nem igaz. Felmérések szerint a dohányosok körében magasabb a túlsúlyosak aránya, mint a nemdohányzóknál. Elsősorban akkor, ha napi sok szálat szívnak el. Statisztikák szerint minél erősebb dohányos a valaki, annál nagyobb az esélye arra, hogy elhízzon. Egyébként is, a sok cigarettát elszívók egészségügyi adatai sokkal borúsabb képet mutatnak még az átlagdohányosokénál is.

Az is gyakran hangoztatott tétel, hogy a leszokás elhízáshoz vezet. Ez szintén nem igaz. Legalábbis pusztán a leszokás, az életmódváltás nem okoz plusz kilókat.

A cigaretta segít leküzdeni a stresszt – mindenki ismeri ezt az érvelést. A valóságban azonban a cigaretta nem lenyugtatja, hanem éppen felpörgeti a szervezetet, ezzel teret adva a depresszió és a stressz okozta káros hatásoknak.

A dohányzás bizonyos betegségek, például krónikus fejfájás esetében, segíthet. Ez az állítás elsősorban több száz évvel korábban volt népszerű. A fejfájás egy típusát valóban enyhítheti a dohányzás okozta érszűkület, de ez olyan elenyésző az egészségkárosító hatások mellett, hogy szinte említésre sem méltó.

Fotó:
Pixabay.com

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Mire figyeljünk sampon választáskor?

Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.

Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal

A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.

Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?

A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.